A profitot elviszik, a szemét itt marad – ez a baj az akkumulátorgyárakkal egy percben

2018 óta foglalkozunk a hazánkba települt akkus beruházásokkal, és azóta számos súlyos problémára derítettünk fényt. Amióta pedig Orbán Viktor miniszterelnök 2022 nyarán, a tusványosi szabadegyetemen kijelentette, hogy országunkat a magyar kormány akkumulátor-gyártó nagyhatalommá kívánja tenni, az egyre szaporodó hazai akkuipari létesítmények és ezek működési anomáliái még inkább felhívták a figyelmet az iparághoz kapcsolódó problémákra. Most animációs videóban is mutatjuk a legfontosabb infókat a témáról.

Szinte nem volt olyan hét az elmúlt években, hogy a magyar kormány valamelyik tagja ne adott volna hírt egy-egy új, elektromos autózáshoz vagy akkumulátorgyártáshoz kapcsolódó beruházásról. Rendszerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter jelenti be, hogy „zöldmezős” beruházásként valamely külföldi, általában távol-keleti cég létesít üzemet egy kiválasztott magyarországi településen.

Minderről az érintett település lakossága és a helyi önkormányzat is jellemzően csak a sajtóból értesül. De az is előfordul, hogy a Magyar Közlönyből tudják meg az érintettek: a kormány váratlanul beruházási célterületté nyilvánított egy földterületet a településük határában. Az ott élők pedig azonnal gyanakodni kezdenek – általában joggal –, hogy a lakóhelyük egy újabb akkus beruházás célpontjává vált. 

Gyorsított engedélyezés

Mivel a kormányzat számára fontos, hogy senki ne szólhasson bele a döntésébe, ezeket a beruházásokat azonnal nemzetgazdasági szempontból kiemeltté nyilvánítják. A kiemelt státusz pedig felülírja nemcsak az adott település helyi építési szabályzatát, de a hatályos magyar törvények jó részét is. Azaz bármilyen veszélyes üzem épülhet, bárhová: szántóföldre, erdő helyére, természetvédelmi területre, ráadásul a legtöbb esetben a lakóházak közvetlen közelébe. 

A hatóságoknak pedig rohamtempóban kell ezekhez a gyárakhoz az engedélyeket kiadniuk, általában a környezet- és egészségvédelmi szempontokat és a szakmai ellenérveket is lesöpörve az asztalról. 

Sorozatos problémák

A lakosság azonban egyre több helyen tiltakozik ezek ellen a veszélyesnek ítélt beruházások ellen. A gyárakban, feldolgozó üzemekben ugyanis a levegőszennyezést, a zajhatást nem mérik folyamatosan, a gyárak környezetében pedig nem írják elő a talajvíz minőségét ellenőrző figyelőkutak létesítését. 

Csakhogy ezek az üzemek rendszerint zajosak, emellett rengeteg veszélyes anyagot bocsátanak ki. S bár az üzemeket működtető cégek azt állítják, hogy zárt technológiával dolgoznak és nem szennyezik a környezetet, a tények ezt cáfolják.

A Samsung SDI gödi gyárából például olyan tűzoltóanyag került a város csatornarendszerébe, ami Göd több pontján „felhabzott” az aknákból. A Magyarországon legrégebb óta működő

gödi gyár „állatorvosi lóként” mutatja fel azokat visszásságokat, amik az akkus beruházásokat sok esetben jellemzik.

Egy gödi civilek által végeztetett mérés 2022 tavaszán a gyárban használt mérgező, magzatkárosító oldószer jelenlétét mutatta ki a gödi kútvízben, a magyar hatóságok azonban nem tárták fel a szennyezés okát és körülményeit. Aztán kiderült, hogy ugyanebből a mérgező anyagból a légszennyezési határértékek rossz szabályozása miatt 88 tonna került a levegőbe az elmúlt néhány évben.

Sőt, a kommunális szennyvízcsatornába is belekerült a súlyosan egészségkárosító anyag, ami egy dugulás nyomán a környezetbe is kijutott. Hatósági intézkedés viszont ebben az esetben sem történt.

 

Minimális bírságok

Az üzemek rendszeresen kapnak bírságokat, ugyanis gyakran megsértik a környezet- és katasztrófavédelmi, a hulladékgazdálkodási vagy munkavédelmi előírásokat. A gödi Samsung SDI és a komáromi SK gyáraiban, a SungEel Hitech Magyarország Kft. akkufeldolgozó üzemeiben a dolgozókat rákkeltő anyagokkal veszélyeztették, az egészséges munkakörülményeket nem biztosították számukra.

Megfelelő zajvédő berendezéseket a gyárak nem építenek, s a zajjal pokollá teszik a közelben lakók életét. Előfordul, hogy engedély nélkül húznak fel épületeket, sőt megindítják a gyártást, mielőtt a tűzvédelmi berendezések elkészülnének. A cégek azonban mindezt megússzák néhány millió forintos bírság kifizetésével.  

 

Milliárdos állami támogatások

A Magyarországra betelepülő dél-koreai és kínai cégek jelentős állami támogatást és adókedvezményt kapnak az államtól. Rengeteg támogatást ad a magyar állam a gyárak infrastruktúrájának kiépítésére is: az útrendszer, a víz-, az áram és gázellátás biztosítására több száz milliárd forint közpénz megy el. 

A kormány munkahelyteremtésre is hivatkozik e beruházások támogatásakor, csakhogy az üzemekben rengeteg külföldi vendégmunkást alkalmaznak, a magyar állam tehát az ő munkahelyüket biztosítja a magyarok adóforintjaiból. 

 

A beruházások profitja azonban a külföldi multicégeket gazdagítja, vagyis a magyar gazdaságnak csekély haszna származik az akkuipari beruházásokból. Hogy mennyire nem szolgálják ezek a beruházások a magyar gazdaság gyarapodását és Európához való felzárkózását, arról Győrffy Dóra közgazdász Átlátszó egyik podcast-adásában beszélt részletesen.

A csekély gazdasági haszon mellett a víz- és energiazabáló akkus beruházások a természeti erőforrásainkat is komolyan veszélyeztetik. Miközben egymást érik az aszályos nyarak Magyarországon, s hazánk nagy részén egyre csökken a talajvízszint, az akkugyárak számára az ország vízkincse korlátlanul rendelkezésre áll. Az üzemek energiaellátásához pedig oroszországi földgázra, újabb hőerőművek építésére és kínaiak által működtetett naperőművekre lesz szükség.  

 

Az akku-ipari beruházásokkal kapcsolatos problémákat azonban a magyar kormány lesöpri az asztalról. A kormányzati szereplők a számos működési anomália ellenére azt hangoztatják, hogy a szabályozás szigorú Magyarországon és a hatósági előírásokat betartatják a cégekkel.

A kormány tagjai ugyanakkor arra sem voltak hajlandók, hogy az akku-ipar visszásságai ügyében meghallgassák a lakosságot képviselő civil szervezeteket: az országgyűlés Fenntartható Fejlődés Bizottságának akkus tematikájú ülésén a kormánypárti politikusok részt sem vettek.  

 

Bodnár Zsuzsa

A cikk és a videó a Szabad Média pályázat keretében, az Ökotárs Alapítvány és a Mérték Médiaelemző Műhely támogatásával készült. Az itt megjelenő vélemények nem tükrözik a támogatók álláspontját. Adatvizualizáció: Szabó Krisztián. Címlapkép: Átlátszó/Rick Zsófi