Akkumulátor-gyártáshoz használt, mérgező oldószert talált a Greenpeace Magyarország a gödi Samsung-üzem közelében kiömlő szennyvízben. A Greenpeace-t február végén egy gyár közelében történt csőtöréshez riasztotta a Göd-ÉRT Egyesület, ahol a zöldszervezet mintákat vett az üzem melletti termőföldre nagy mennyiségben kifolyó vízből. A laboratóriumi vizsgálat a vízmintákban jelentős, 200 mikrogramm/liter mennyiségű, súlyosan egészségkárosító NMP-oldószert mutatott ki.
2024. február 21-én értesítette a Greenpeace-t a helyi Göd-ÉRT Egyesület, hogy a Samsung SDI Magyarország Zrt. gödi akkumulátorgyára közelében csőtörés miatt szennyvíz ömlik ki a környezetbe. A csőtörést rövid időn belül elhárították, ám a közeli termőföldön kiterjedt méretű tócsákban ott maradt a szennyezés. A Göd-ÉRT Egyesület képviselője a frissen kifolyó vízből, míg a Greenpeace munkatársai a mellette lévő szántóföldön vettek mintákat.
A vizsgálatok mindkét mintában 200 mikrogramm/liter mennyiségben mutatták ki az akkumulátor-gyártásban is használt N-metil-pirrolidon (NMP) nevű vegyület jelenlétét. A mérgező oldószer belélegezve súlyos léguti, valamint szem- és bőrirritációt okozhat és károsíthatja a születendő gyermeket; használatát az EU-ban külön engedélyhez kötik.
Korábban megírtuk, hogy a gödi kutak vizében 2022 májusában egy független vizsgálat NMP jelenlétét mutatta ki, majd beszámoltunk arról is, hogy a hatóságok semmilyen vizsgálatot nem végeztek a vízszennyezés kivizsgálása érdekében.
A vízszennyezés miatt a Göd-ÉRT Egyesület nemcsak hatósági ellenőrzést és vizsgálatot kért, de rendőrségi feljelentést is tett, írtuk meg tavaly szeptemberben. A Dunakeszi Rendőr-főkapitányság azonban egy év után „bűncselekmény hiánya miatt” megszüntette a nyomozást. Az egyesület ezt követően a Dunakeszi Járási Ügyészséghez fordult, amely a rendőrségi határozatot hatályon kívül helyezte és elrendelte az eljárás folytatását, de azt is közölte, hogy mivel 2023 júniusában a Samsung-gyár ügyében teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálat indult, csak az ennek során felmerülő „további nyomozati cselekmények” nyomán dönt arról, hogy valóban történt-e bűncselekmény.
A Samsung akkugyárának környezetvédelmi felülvizsgálata viszont azzal zárult, hogy az üzem tavaly decemberben tíz évre szóló környezethasználati engedélyt kapott. Az eljárás során a a Samsung SDI az iparterületén végeztetett vízvizsgálatokat, melyek nem mutattak ki szennyezést, a környezetvédelmi hatóság emellett monitoring kutak létesítését írta elő a gyár területére. A korábbi NMP-szennyezés ügyében azonban semmilyen „nyomozati cselekmény” és hatósági vizsgálat nem történt.
Majd az Átlátszó idén februárban feltárta, hogy az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer légszennyezettségi adatai szerint 2021-ben a gödi akkugyár 81,4 tonna mérgező NMP-t bocsátott ki. Cikkünkben megírtuk azt is, hogy a 2018 óta környezethasználati engedély nélkül működő gyárban nem a jogszabályban előírt kibocsátási határértéket alkalmazták az NMP-re. A vonatkozó rendelet szerint ugyanis a „rákkeltő, mutagén vagy reprodukciós toxicitású anyagokra vonatkozó véggáz” esetén a kibocsátási határérték 2 mg/m3, de a gödi gyárban az NMP-t kibocsátó minden légszennyező pontforrásra a 150 mg/m3 kibocsátási határértéket írták elő. A jogszabály által előírt kibocsátási határértéket csak a tavaly kiadott környezethasználati engedélyben tették kötelezővé.
A Greenpeace Magyarország álláspontja szerint ez már a sokadik alkalom, hogy Gödön az emberi egészségre rendkívül veszélyes méreg kerül ki a környezetbe, emellett a hazánkban működő akkumulátorüzemekben sorozatban történnek balesetek.
„Jelenleg független és erős hatóságok hiányában az állam nem tudja garantálni a dolgozók és a helyi lakosok biztonságát. A Greenpeace határozottan követeli, hogy a jelenleginél sokkal keményebb szankciókkal sújtsák azokat a üzemeket, amelyek megszegik a környezet- és munkavédelmi előírásokat. Ha kell, függesszék fel a működésüket vagy zárassák be ezeket a veszélyes gyárakat. Egy felelős kormány feladata az ország lakosságának védelme és természeti értékeinek megőrzése, nem pedig a nagy cégek bármi áron történő megsegítése. Az adófizetői milliárdokkal támogatott akkumulátorgyáraknál történő sorozatos balesetek, szennyezéses ügyek kezelése mind arra utal, hogy a magyar kormány elsősorban a nagyvállalatok érdekeit nézi, és nem képes megóvni a lakosságot a környezeti ártalmaktól.” – mondta el Simon Gergely, a Greenpeace Magyarország vegyianyag-szakértője.
A Greenpeace Magyarország sajtóközleménye itt, a kormány akkumulátor iparági stratégiájáról szóló állásfoglalása itt érhető el.
Bodnár Zsuzsa
Ez a cikk a Közös Értékeink Program támogatásával készült. Címlapkép: A Greenpeace Magyarország munkatársának vízmintavétele Gödön 2023. február 21-én (Fotó: Dörgő Zsuzsi/Greenpeace)
Az évi 6 és fél ezer tonna akkut feldolgozó üzemnek a hatóságok szerint nincs jelentős környezeti hatása, a rákkeltő anyagokat tartalmazó aksik nagy része pedig nem számít veszélyes hulladéknak.
Négy kiskorú fiú zaklatásáért enyhe ítéletet, felfüggesztett börtönt kapott a bicskei otthon nevelője, aki nem ismeretlen Bicske, Csákvár és Alcsút vidékének üzleti és politikai köreiben.
Az egri beruházás csak egy eleme lett volna az évek óta tartó sorozatnak.
Az egy évre szóló szerződés értéke az Elektronikus Közbeszerzési Rendszerbe feltöltött dokumentumban szerepel.
