A Mérnöki Kamara kritizálja a hazai akkugyárak engedélyeztetési eljárását

Nem alakult ki egységes és jó gyakorlat a hazai akkumulátorgyárak engedélyezési eljárása során, állítja a Magyar Mérnöki Kamara Környezetvédelmi Tagozata, amely részletes iránymutatást is készített ennek megoldására. A gödi Samsung-gyár esetében a szakmai szervezet teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálatot tartana szükségesnek, amely részletesen felmérné a gyár valós környezeti hatásait.   

Februárban két közleményt is megjelentetett a Magyar Mérnöki Kamara (MMK) Környezetvédelmi Tagozata a magyarországi akkumulátorgyárak ügyében. Az egyik a gödi Samsung-gyár engedélyezési eljárásával kapcsolatban fogalmaz meg kritikát, egy másik, február 25-én megjelent közlemény pedig iránymutatást tartalmaz. Az utóbbi az akkugyárak engedélyezéséhez készülő dokumentumok kötelező szakmai minimumkövetelményeit foglalja össze.

A szakmai szervezet a gödi Samsung-gyárral kapcsolatban megállapítja: „A több ütemben bővített, végső formájában

mintegy 120 hektár kiterjedésű gyár tényleges víz, energia és alapanyag felhasználási értékei, környezeti kibocsátásai nem ismertek.

A gyártási tevékenység alapján, bár a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet szükségessé tette volna a környezeti hatásvizsgálati eljárás és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás lefolytatását, az egyes ütemek megvalósítása előtt csak előzetes vizsgálatok készültek” – írják.

A Környezetvédelmi Tagozat szerint a tájékoztatás hiánya és a lakossági panaszok figyelmen kívül hagyása „aláássa a hatóságokba vetett bizalmat”. A valós környezeti hatások megismerésére, a hiányzó információk pótlására és a felmerült lakossági panaszok kezelésére a szakmai szervezet teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálat elvégzését tartaná szükségesnek a gödi gyár ügyében.

Teljes a káosz az akkugyárak engedélyeztetési eljárásai terén

Már januárban megírtuk, hogy a magyarországi akkumulátorgyárak engedélyeztetése nem egységes szempontok szerint zajlik. Az eddig megépült üzemekre az illetékes megyei hatóságok szerint az a kormányrendelet vonatkozik, mely a környezetvédelmi hatóság előzetes vizsgálatára bízza, kell-e környezetvédelmi engedélyt előírni. Erre ugyanis csak „jelentős környezeti hatású” akkumulátorgyár esetén van szükség. A Pest megyei, a Fejér megyei és a Komárom-Esztergom megyei környezetvédelmi hatóság pedig egyaránt „nem jelentős” hatásúnak ítélte a gödi, iváncsai, komáromi gigaberuházást, s az építésüket nem kötötte környezetvédelmi engedélyhez.

A Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal azonban teljesen másként jár el. A Debrecenbe tervezett kínai CATL akkumulátorgyárához sokkal részletesebb környezeti hatásvizsgálati dokumentáció készült. A dokumentum pedig ugyanarra a kormányrendeletre hivatkozva állítja, hogy az akkumulátorgyár építése a magyar jogszabályok szerint egységes környezethasználati engedélyezéshez és környezeti hatásvizsgálat lefolytatásához kötött.

Nem titkosíthatók az alkalmazott technológiára, a felhasznált anyagokra vonatkozó adatok

Az MMK Környezetvédelmi Tagozatnak Elnöksége erre az engedélyezési káoszra is reagálva készített iránymutatót a hatóságok, illetve a szakértői anyagokat készítő cégek számára. Mint írják, szervezetük „az iránymutatásban megadott tartalmi elvárások teljesítését tartja olyan követendő és kötelező szakmai minimumkövetelménynek, amely szükséges a megfelelő színvonalú környezetvédelmi szakértői dokumentációk elkészítéséhez.” 

A iránymutatásban írtak szerint az engedélyezési dokumentációt készítő környezetvédelmi szakértőnek „részletes és alapos információkkal kell rendelkeznie a technológiáról, a felhasznált alapanyagokról, a keletkező hulladékokról és a felhasználni tervezett villamos– és gázenergia mértékéről, a vízfelhasználásról és a szennyvíz kibocsátásról.”

Tíz dolog, amit nem mondtak el neked az akkumulátorgyártásról – összefoglaló videó | atlatszo.hu

Minderről most egy videót is készítettünk, ami összegzi a hazai akkumulátorgyártáshoz kapcsolódó, a kormány által titkolni kívánt tényeket – a környezetszennyezés eltussolásától és a biztonsági előírások mellőzésétől kezdve a lakosság és az önkormányzat teljes jogfosztásán át a hazai természeti erőforrások kiárusításáig.

Megállapítják azt is, hogy az eddig elkészült előzetes vizsgálati dokumentációk az elektródák előállítását fizikai folyamatként írják le, holott a tevékenység során kémiai reakció történik, ezért kötelező a környezeti hatásvizsgálat lefolytatása. Az útmutató részletesen elemzi az akkugyártás folyamatát és felsorolja a kormányrendelet azon pontjait, melyek alapján mind a környezeti hatásvizsgálatot, mind az egységes környezethasználati engedélyezést elő kell(ene) írnia a hatóságoknak.

Felhívják arra is a figyelmet, hogy a gyárakban alkalmazott technológia részletes ismertetése kötelező,

a felhasznált anyagok, az energia- és vízfelhasználásra vonatkozó adatok pedig „semmilyen formában nem lehetnek titkos minősítésűek.”

Külön kitérnek a munkavédelmi előírások betartatásának kötelező voltára. „Nem fordulhat elő, hogy a munkavédelmi hatóságnak a rákkeltő anyagok nem megfelelő kezelése és a munkavállalók nem kellően biztonságos munkakörnyezete miatt bírságot kelljen kiszabnia.”

A víz- és energiafelhasználáshoz szükséges vizsgálatokról, a levegő- és a zajvédelemről valamint a hulladékkezelésről szintén fontos megállapításokat tesznek.

A Nemzeti Akkumulátor Iparági Stratégia a környezeti hatásokat nem vizsgálja

Az MMK Környezetvédelmi Tagozata azzal is indokolja az akkumulátorgyárak kapcsán készült szakmai útmutató szükségességét, hogy a Nemzeti Akkumulátor Iparági Stratégia 2030-hoz nem készült Stratégiai Környezeti Vizsgálat (SKV), ami a környezetvédelmi engedélyezési eljárásokhoz szempontokat adna.

Ennek a Stratégiai Környezeti Vizsgálatnak a meglétére Keresztes László Lóránt, a parlamenti Fenntartható Fejlődés Bizottság LMP-s elnöke is rákérdezett az Energiaügyi Minisztériumnál  – írta meg a merce.hu.

A Lantos Csaba energiaügyi miniszter megbízásából válaszoló Koncz Zsófia államtitkár azonban csak azt a választ adta a bizottság elnökének, hogy az Energiaügyi Minisztérium nem adatkezelő ebben a kérdésben; arra azonban, hogy kin kell számonkérni a vizsgálatot, nem adott feleletet. Az államtitkár válaszában arra is kitért, hogy február 27-én már lezajlott a Parlamentben egy vitanap az akkumulátorgyárak környezeti és gazdasági hatásairól, ahol a kormány ismertette az álláspontját. 

Bodnár Zsuzsa

Frissítés (2023. április 4.): Wagner Ernő, a Magyar Mérnöki Kamara elnöke az alábbiakban reagált cikkünkre:

„Akkumulátor nélkül nincs fenntarthatóság – Mindenekelőtt fontosnak tartjuk leszögezni, hogy a cikkben hivatkozott és a Magyar Mérnöki Kamara Környezetvédelmi Tagozatának honlapján megjelent belső útmutatás nem a Magyar Mérnöki Kamara álláspontja. A Magyar Mérnöki Kamarának 21 szakmai tagozata van, ebből egy a környezetvédelmi, amelynek elnöksége fogalmazta meg azokat a téziseket, amiket célszerűnek tart figyelembe venni a környezetvédelmi tervezések során. A dokumentumot alapvetően környezetvédelmi szakértők számára állították össze. Az üggyel kapcsolatos álláspontját a Magyar Mérnöki Kamara még nem alakította ki, különös tekintettel arra a körülményre, hogy ezzel kapcsolatban még nem állnak a rendelkezésünkre a szükséges információk,ugyanakkor fontosnak tarjuk kinyilvánítani, hogy az akkumulátor technológia a fenntarthatóság meghatározó eleme. A Magyar Mérnöki Kamara elkötelezetten képviseli a környezettudatos és fenntartható fejlődés értékeit, nem tud azonosulni azonban azzal, hogy ezt a szakkérdést romantikus idealisták képviseljék. Ma már tudjuk, hová vezet ez az út, tudjuk, hogy a „papírtigris” harapni is képes. Az okosan megépített dunai vízlépcsőrendszer máig annyi zöld áramot biztosított volna hazánknak, amellyel egy teljes év hazai széndioxid-kibocsátásával tudtuk volna mentesíteni a Földet. Nem építettünk gátat, ugyanakkor mégiscsak gátakkal (fenékküszöbbel) mentettük meg a Mosoni-Dunát– áramtermelés nélküli gátakkal. Téved az, aki azt hiszi, hogy akkumulátorok nélkül is meg lehet oldani napjaink környezeti kihívásait. Elképzelhető, hogy hamarosan lehetséges lesz fosszilis üzemanyag és akkumulátor nélkül is autózni, a háztartási energiatárolást viszont – mai tudásunk szerint – nehéz lenne másképp megoldani. Óva intenénk attól, hogy laikusokra hidrogénes technológiát szabadítsunk, márpedig a megtermelt zöldenergiát jelenlegi tudásunk szerint tárolni kell. Évente csaknem 2000 óra a sötét szélcsend időszaka, amikor a nap sem süt és a szél sem fúj. Nem akarunk Lord Kelvin vaskos hibájába sem esni, aki azt mondta, hogy márpedig a levegőnél nehezebb dolgok sosem fognak repülni, éppen ezért kategorikusan nem jelentjük ki, hogy akkumulátor nélkül nincs fenntarthatóság, de pillanatnyilag nem tudunk jobbat. Tudni kell azt is, hogy az akkumulátor technológia rohamosan fejlődik, egyre inkább előtérbe kerülnek a környezettudatos technológiák, megoldottá válik a környezettudatos újrahasznosítás. Az autókban ma beépített nagy teljesítményű akkumulátorok még 50%-os kapacitásuk mellett is akár egy évtizedig alkalmasak a családi házak energiatárolására. Az újrahasznosításoknál rövidesen – a potenciálisan környezetszennyező pirolitikus (égetéses) módszerek helyett – lényegesen barátságosabb technológiák kerülnek előtérbe. A Magyar Mérnöki Kamara elhivatottságát mi sem bizonyítja jobban, minthogy az elektromos autók üzemeltetésénél kezdeményeztük a zöld áram használatának preferálását. A Magyar Mérnöki Kamara vállalta, hogy – döntés esetén – minősíti az elektromos autókat abból a szempontból, hogy tulajdonosaik megtermelik-e az autójuk által elhasznált áram egy részét vagy egészét, pontosan azért, hogy a jövőben csak ezek az autósok részesülhessenek a zöld rendszámért járó kedvezményekben.”

Címlapkép: Orbán Viktor miniszterelnök és Dzsun Jong Hjun, a Samsung SDI vezérigazgatója érkezik a Samsung SDI akkumulátorgyárának nyitóünnepségére Gödön 2017. május 29-én. (fotó: Botár Gergely/kormany.hu)