Gödi akkugyár: 88 tonnányi magzatkárosító oldószer a levegőben, nehézfémek a dolgozók szervezetében

A légszennyezettségi adatok alapján a Samsung SDI gödi gyára 2019 és 2022 között rendkívül nagy mennyiségű, 88 tonna mérgező hatású oldószert bocsátott ki a levegőbe. De nemcsak ez az egyetlen aggasztó adat, ami a gyár egészség- és környezetkárosító hatására utal. Ugyanis – a SungEel Kft. akku-feldolgozó üzemeihez hasonlóan – a gödi gyárban is a rákkeltő nehézfémek megengedett mennyiségének sokszorosa volt kimutatható, ráadásul a dolgozók mérgező anyagoknak való kitettsége az évek során folyamatosan nőtt. A kormány a munkavédelmi bírságok összegének emelésével előzné meg a veszélyeztetést és a munkahelyi baleseteket.

Újabb adatok és dokumentumok bizonyítják, hogy ijesztő mértékű szennyezések történtek a gödi akkumulátor-gyárban és annak környezetében. Mind a gyár által kibocsátott mérgező anyagok mennyisége, mind a gyáron belüli vizsgálatok azt igazolják, hogy a cég a legalapvetőbb környezet- és munkavédelmi elvárásoknak sem képes megfelelni.   

Kikértük Göd város és a Samsung-gyár 2021-es és 2022-es légszennyezettségi adatait, mert az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszerben (OKIR) idén januárban még nem voltak elérhetők – időközben aztán az OKIR-ba is feltöltötték őket.

Több tonna magzatkárosító oldószer

Az adatokból kiderül, hogy Göd levegőjét jelentős mértékben terheli az akkugyár működése, a szén-dioxid mennyisége például a 2018-as évhez képest a hétszeresére nőtt. De az igazán aggasztó szám az elektróda-gyártás során használt mérgező szerves oldószer, az N-metil-2-pirrolidon (NMP) kibocsátott mennyisége. 

Az N-metil-2-pirrolidont különböző gyártási technológiák (petrolkémia, gyógyszeripar, felületkezelés) során szerves oldószerként használják, Gödön viszont csak az akkugyárban fordul elő nagy mennyiségben. Az anyag reprodukciót károsítónak minősül, belélegzése elsősorban terhes nőkre jelent veszélyt: az NMP-nek való tartós kitettség vetélést okozhat, vagy a magzat rendellenes fejlődését eredményezheti.  

Ebből a magzatkárosító oldószerből 2019 és 2022 között összesen 88 tonna került a levegőbe Gödön.

Kiugróan nagy mennyiségű kibocsátás 2021-ben történt: ekkor 81,468 tonna NMP távozott a gyár légszennyező pontforrásain.

Ez az a szerves oldószer, aminek a gödi kútvízben való jelenlétét kimutatta egy független vizsgálat, írtuk meg 2022 májusában. Később beszámoltunk arról is, hogy teljes körű tényfeltáró vizsgálat nem történt a gödi vízszennyezés ügyében, a hatóságok szerint ugyanis „nem bizonyított”, hogy a szennyezés az akkugyárból származik.

Ugyanakkor a Samsung SDI iparterületén öt éven át nem működtek monitoring-kutak: az egyetlen mérőkutat az építkezés során betemették, újak létesítését pedig a gyár „nem jelentős környezeti hatása” miatt nem írták elő.

 

Sokkal magasabb határértékkel számoltak

A Samsung-gyár számára 2023 nyarán előírt környezetvédelmi felülvizsgálati eljárás hatásvizsgálati dokumentációja a kibocsátott szennyező anyagok mennyiségéről nem ad információt. A felülvizsgálat a Samsung SDI Magyarország Zrt. által végeztetett és benyújtott mérésekre hagyatkozott – maga a környezetvédelmi hatóság semmilyen vizsgálatot nem végzett.

A Samsung SDI által végeztetett mérések szerint pedig a légszennyező anyagok kibocsátása nem haladta meg az előírt határértékeket. Csakhogy a dokumentumból kiderül az is, hogy a gödi akkugyárban nem a jogszabályban előírt kibocsátási határértéket alkalmazták az NMP-re.

A 26/2014. (III. 25.) VM rendelet ugyanis kimondja, hogy a „rákkeltő, mutagén vagy reprodukciós toxicitású anyagokra vonatkozó véggáz” esetén

a kibocsátási határérték 2 mg/m3. Ám a gödi gyárban az NMP-t kibocsátó minden légszennyező pontforrásra a 150 mg/m3 kibocsátási határértéket írták elő.

Holott a nedves gázmosók (oldószer visszanyerők) véggáz kürtőire a jóval alacsonyabb, 2 mg/m3 határértéket kellett volna alkalmazni. A 2023 decemberében kiadott engedély ezt a „mulasztást” korrigálja azzal, hogy a jövőben az NMP-re szigorúbb határérték betartását írja elő, az eddigi évi egyszeri mérés helyett pedig a Samsung SDI Magyarország Zrt. félévente végeztetne méréséket.  

 

A 2021-ben a levegőbe került 81,4 tonna, vízben nagyon jól oldódó NMP a gyár által kibocsátott jelentős mennyiségű vízgőzzel, illetve a csapadékkal együtt nagy távolságokba is eljuthatott – ezt állítják az általunk megkérdezett szakértők. Biológiailag gyorsan lebomló anyagról van szó, amely vizes környezetben mérgező hatású. Azt azonban a hatóságok nem vizsgálták, hogy hová és mennyi juthatott el a nagy mennyiségű, levegőbe kikerült oldószerből, s ez milyen környezeti és egészségügyi veszélyt jelentett.

Éveken át rákkeltő anyagoknak voltak kitéve a gyár dolgozói

Alig egy hete írtuk meg, hogy a dél-koreai SungEel akku-feldolgozójában többféle mérgező anyag sokszorosát mérték a munkahelyi levegőben. Miután az adatvédelmi hatóság felszólítására a Pest Vármegyei Kormányhivatal megküldte nekünk a rákkeltő anyagok nevét és mennyiségét tartalmazó bírságos határozatokat, kiértük közadatigénylésben a hivataltól a gödi Samsung-gyár kitakarások nélküli munkavédelmi határozatait is. 

Ezekből kiderül, hogy 

2021-ben és 2022-ben hét alkalommal összesen 133 fő, majd 2023-ban újabb 44 fő fokozott expozícióját állapították meg az akkugyárban.

A 2021-es vizsgálatok szerint a munkahelyi levegőben a nikkel és a kobalt megengedett koncentrációja a határértékek tíz- és hússzorosa volt. A kiszabott tízmillió forintos bírság ellenére azonban a következő években ugyanúgy nem működtek megfelelően a légszűrő berendezések, és nem tartották be a munkavédelmi előírásokat sem. A 2023 júniusi mérések szerint a nikkel mennyisége 250-szer nagyobb volt a megengedettnél. A dolgozók veszélyeztetése miatt tavaly két alkalommal is újabb tízmillió forint büntetést szabtak ki a Samsung SDI Magyarország Zrt-re. 

 

A súlyos munkavédelmi vétségekért egyébként a kormányhivatal elvileg magasabb összegeket – 15,5 millió, 17,7 millió és 20,7 millió forintot – állapított meg, de mivel a munkavédelmi törvény szerint a maximális büntetés nem lehet több 10 millió forintnál, ennél nagyobb összeget nem róhattak ki a cégre. A dolgozóit évek óta folyamatosan veszélyeztető Samsung SDI tehát megúszta összesen 30 millió forint munkavédelmi bírsággal – miközben 2022-ben 1631 milliárd forint árbevételt és közel 31 milliárd forint nyereséget könyvelhetett el.

A közérdekű adatigénylésre az Átlátszó által üzemeltetett KiMitTud közadatigénylő weboldalt használtuk. A KiMitTud segítségével azonban nem csak mi, hanem bárki könnyen és átláthatóan tud közérdekű adatot igényelni minden olyan állami, önkormányzati vagy más közfeladatot ellátó intézménytől, amely részt vesz az állam működtetésében, vagy közpénzt költ.

A kormány a bírságok összegének megemelésével szigorítana

Az akkumulátor-üzemekben egyre szaporodó súlyos veszélyeztetések is közrejátszhattak abban, hogy a kormány március 1-től szigorítja a munkavédelmi bírságolást. Február 14-én jelent meg a Magyar Közlönyben az a rendelet, mely szerint

a munkavédelmi bírság maximális összege 10 millió forintról 100 millió forintra nő,

a bírság alapösszege pedig súlyosan veszélyeztetett munkavállalónként ötvenezer forintról százezer forintra emelkedik; emellett a fokozott expozíciót, halálos balesetet okozó vétségekért is többet kell majd fizetniük a cégeknek.

„A bírság összegét többszörösére növelheti a szabálytalanságok száma, illetve a veszélyeztetés időtartamának mértéke. A szabálytalanságoknál esetlegesen felmerülő súlyosbító tényezők pedig még tovább emelhetik a kiszabott bírság összegét” – olvasható a Nemzetgazdasági Minisztérium február 16-án megjelent közleményében.

Kérdés, hogy ezek a szigorító intézkedések elegendő visszatartó erővel bírnak-e majd azokra az évente akár több száz milliárdos bevételt produkáló akkumulátor-ipari cégekre, mint amilyen a Samsung SDI Magyarország Zrt. vagy a SungEeel Kft.

Bodnár Zsuzsa

Ez a cikk a Közös Értékeink Program támogatásával készült. Címlapkép: A gödi Samsung-gyár, mellette játszótér (Fotó: Balogh Dénes/Átlátszó)