Rengeteg gond volt idén az akkugyárakból származó veszélyes hulladékkal

Az idei évben kiemelten foglalkoztunk a szaporodó akkumulátoripari beruházásokból származó hulladékok ügyével. Meghamisított adatokra, átcímkézett rakományokra, engedély nélkül tárolt veszélyes anyagokra bukkantunk több helyszínen. A hatóságok látszatintézkedései viszont nem javítottak, inkább rontottak a helyzeten. A büntetéseknek ugyanis láthatóan nincs visszatartó erejük, az illegális raktározást pedig felszámolni sem tudják a hazai kormányhivatalok.    

Idén több cikkben is írtunk az akkugyárakból származó hulladékok szabálytalan tárolásáról és feldolgozásáról. Számos, az Átlátszó által feltárt ügyben indult hatósági eljárás, ám egyik sem zárult megnyugtató eredménnyel. Az akkugyártási kapacitások növelésével pedig úgy tűnik, egyre súlyosabb gondot fog jelenteni a rengeteg kezelhetetlen veszélyes hulladék.  

Ebben az évben több olyan esetre hívtuk fel a figyelmet, melyek arról tanúskodnak: az akkugyárakban keletkező hulladékok tárolásával, valamint újrahasznosításával komoly problémák adódnak.

A szállítással és raktározással foglalkozó Éltex Kft.-t például többször is megbírságolták hulladékkezelési vétségek miatt. Az egyik büntető-határozat szerint a cég mocsai telephelyén nyitott csarnokban tároltak nehézfémtartalmú hulladékot, a zsákok közül több ki volt szakadva, körülöttük pedig elektrolittal szennyezett csapadékvizet találtak a hatósági ellenőrök. A veszélyességi kód sem szerepelt a zsákokon, és a nyilvántartásban már »nem-veszélyes« hulladékként volt feltüntetve a szabálytalanul tárolt rakomány. 

Eltitkolt adatok, rendszeres szabálysértések

Míg Mocsán „csak” 83 tonna veszélyes akku-hulladék eltitkolása miatt büntetett a hatóság, az Éltex salgótarjáni telephelyén már 600 tonna tűzvédelem nélkül tárolt aksi miatt szabtak ki bírságot. Salgótarjánban az is felborzolta a kedélyeket, hogy kigyulladt egy kamion, mely az Éltex telephelyére akkukat szállított. Fontos emellett azt is megjegyezni, hogy a felsorolt esetekben a szabálytalanságot feltáró hatósági ellenőrzésekre csupán lakossági panaszok nyomán került sor, s a cég megúszta néhány millió forintos bírsággal. 

 

Még botrányosabb esetekről számoltunk be a selejtes akkumulátorok feldolgozását végző SungEel Hungary Hitech Kft. hazai üzemei kapcsán. A cég tevékenységét hosszú ideje nyomon követjük; már 2022-ben megírtuk, hogy Bátonyterenyén és Szigetszentmiklóson katasztrófavédelmi és környezetvédelmi engedély nélkül kezdhették meg több ezer tonna akku feldolgozását.

Sajnos tűzesetek, halálos végű munkahelyi balesetek és lakossági tiltakozás „kellettek” ahhoz, hogy a hatóságok némi szigorral járjanak el a céggel szemben. A szabálytalanságok nyomán készített videónkban megfogalmaztuk azt is: félő, hogy Magyarország nem az akkumulátor-gyártás, hanem az akku-szemét felhalmozása terén válik „nagyhatalommá”.

A sorozatosan hulladékgazdálkodási vétségeket elkövető bátonyterenyei üzem működését augusztusban a megyei kormányhivatal felfüggesztette. Ez azonban nyilvánvalóan nem oldotta meg a gyárakban egyre nagyobb mennyiségben keletkező selejtes akkuk és hulladékok kezelési problémáját.

A Samsung SDI gödi gyárához készült Hulladékgazdálkodási terv ennek kapcsán el is ismeri, hogy mivel a SungEel bátonyterenyei üzeme elvesztette az engedélyét, „ez nehéz helyzetet teremt ennek a hulladéktípusnak a belföldi kezelése területén.” Arról azonban, hogy a fennálló helyzetet miként oldja meg a cég, nem igazán derül ki semmi – holott a dokumentum szerint a selejtes, feldolgozandó akkuk mennyisége csak a gödi üzemben tavaly 27 ezer tonna volt. 

A gödi gyár engedélyezései eljárásáról szóló cikkünkben emellett megírtuk azt is: nem lehet tudni, hogy a gyárban az engedélye szerint elvileg 17,6 ezer tonna hulladék kezelésére jogosult Éltex Kft. tavaly „mit csinált” a hulladékkal – éves bevallása szerint ugyanis a cég nullás adatszolgáltatást nyújtott be a hatóságnak.    

 

Nem sikerül felszámolni az akku-hulladék illegális raktározását Abasáron

Idén nyáron aztán feltártuk, hogy a rengeteg veszélyes hulladék egy részét különböző illegális raktárakban rejtették el. Ikladon bűzlő akkucellákat tartalmazó hordókat és gyártási anyagokat tároltak engedély nélkül, Abasáron pedig 1700 tonnányi veszélyes akku-cella illegális raktározását derítettük ki.

Az abasári, környezetveszélyeztető raktározást ráadásul a mai napig nem sikerült felszámolni. Októberben megírtuk, hogy hiába róttak ki százmilliós bírságot az engedély nélkül tárolt hordók miatt, a megbüntetett vállalkozó nem vitte el a hulladékot a Natura 2000 védettség alatt álló területről. 

 

A helyzet azóta mit sem változott: a kormányhivatal december közepéig már 17 alkalommal szólította fel az érintett vállalkozót az illegálisan tárolt hulladék elszállítására, mindhiába. Vagyis a hatóság ugyan megállapította a környezetveszélyeztetést, abszurd módon mégis tehetetlennek bizonyul a veszélyeztető állapot megszüntetésére. A több mint fél éve fennálló állapot persze nemcsak a környezetkárosítás kockázatát jelenti – a raktár nem rendelkezik tűzvédelemmel, így tűz- és robbanásveszélyt is kockáztat a katasztrófavédelmi hatóság.

Történetünk ezen a ponton kanyarodik vissza a SungEel Kft.-hez: az abasári hulladék ugyanis a SungEel tulajdona. Sőt, a környezetvédelmi hatóság a cég által benyújtott labor-jegyzőkönyvek alapján állapította meg, hogy a hordókon lévő felirat felirat hamis,  s az engedély nélkül tárolt hulladék valójában veszélyes. Az egyértelmű bűncselekmény ügyében azonban felelőst még nem sikerült találni.

A magyarországi botrányok miatt Türingiában nem kérnek az akku-feldolgozóból

A dél-koreai SungEel-nek azonban vélhetően nem közömbös, hogy milyen hírek jelennek meg róla. A cég ugyanis újabb feldolgozót építene Németország egyik tartományában, Türingiában, ám a magyarországi üzemekben történt botrányos esetek híre a német lakosokhoz is eljutott. Áprilisban megírtuk, hogy cikkeink is hozzájárultak ahhoz a heves lakossági tiltakozáshoz, ami miatt a SungEel lemondott a rudolstadti helyszínre tervezett feldolgozója megépítéséről.

 

A cég most egy másik település, Cretzschwitz mellett szeretne akku-újrahasznosító üzemet létesíteni. A helyi lakosok azonban itt is tiltakoznak, és magyar sajtóhírekre, köztük az Átlátszón megjelent több cikkre is hivatkoznak ellenállásuk okaként.

Novemberben tüntetést is szerveztek, ahol „Kein Ungarn 2.0!” feliratú táblákkal jelezték: nem kérnek a cégből, s a magyarországi esetek nyomán tartanak a feldolgozó üzem környezetveszélyeztető és egészségkárosító működésétől.    

Bodnár Zsuzsa

Címlapkép: Az Abasáron illegálisan tárolt hordók, Átlátszó-montázs