akkugyár

Mészárosék természetvédelmi területet túrnak szét a gödi akkugyár víziközmű bővítése miatt

Folynak a gödi akkumulátorgyár víziközműveinek építési munkálatai. A beruházás miatt – melyet a Mészáros és Mészáros Zrt. végez – fákat vágtak ki a Duna-parton, valamint másfél kilométer hosszan Natura 2000 besorolású területeken is megbolygatják a növényzetet. A 32 milliárd forint közpénzt felemésztő víziközmű-építést „kiemelten közérdekű” beruházássá nyilvánította a magyar kormány, bár az új vezetékek nem a lakossági igényeket, csupán az akkumulátorgyár óriási vízfogyasztásának kielégítését és az ipari szennyvíz Vácig való elvezetését szolgálják.

A Samsungtól távolabb lakó sződligeti és váci lakosok közül sokan csupán mostanában szembesültek azzal, hogy a gödi akkugyár bővítése őket is érinti. A gyár óriási vízigényét ugyanis ki kell elégíteni valahogy. Emiatt a Duna vizét 8,5 kilométer hosszú csatornarendszerrel szállítják majd Vácról a gödi iparterületre, az akkugyár szennyvizét pedig 13 kilométer hosszan lefektetett vezetékek viszik egy új szennyvíztelepre (ami a vízkivétel helyétől északra található). Az építkezés részben természetvédelmi területek érintésével zajlik.

Tavaly szeptemberben számoltunk be arról, hogy a két gödi Samsung-gyár vízellátását napi 27 ezer köbméter ipari víz és ivóvíz fogja biztosítani. A kiadott engedély szerint a gyár ipari vízzel való ellátása érdekében újra üzembe állítják a váci déli vízbázis 40 évvel ezelőtt elszennyezett és lezárt parti szűrési kútjait. A gigaüzem kb. 10 ezer dolgozóját ellátó ivóvízmennyiséget pedig újonnan létesülő felszíni vízkivételi művek szolgálják majd. A 32 milliárdos közmű-építést az állam finanszírozza, és Mészáros Lőrinc érdekeltsége, a Mészáros és Mészáros Zrt. végzi.

A vezeték nyomvonala a Samsung gödi gyárából (forrás: előzetes vizsgálati dokumentáció)

Az új víziközművek engedélyezése kiemelt beruházásként gyorsított tempóban zajlott, ám a kormányzat így is lassúnak ítélte a folyamatot. Ezért tavaly novemberben egy kormányrendelet „kiemelten közérdekűvé” tette az építkezést, és tovább rövidítette a gödi – valamint a komáromi és iváncsai – akkugyár víziközmű-beruházásainak engedélyezési határidejét.  

Annyi víz kell a gödi Samsung-gyárnak, amennyi egy százezres lakosú városnak is elegendő lenne | atlatszo.hu

„Távlatosan kell gondolkodnunk, mert a gödi ipari parkba a Samsung mellett még további szereplők betelepülése is várható” – mondta el a műszaki igazgató. Mindezt megütközve hallgatták a fórum résztvevői, hiszen mind a Samsung bővítésére, mind a gödi különleges gazdasági övezetre vonatkozó tervek teljesen titkosak: az iparosítás mértékéről és arányairól szóló információkat elhallgatják az érintett lakosság elől.

A késlekedést az is magyarázhatja, hogy – amint azt szintén megírtuk – a gödi gyár vízvezetékeinek nyomvonala többször változott. A lakosok és az érintett önkormányzatok ugyanis tiltakoztak az ellen, hogy a napi 8 ezer köbméter ipari szennyvizet lakott területeken vezessék el. Tuzson Bence fideszes országgyűlési képviselő pedig a 2022-es választások előtti kampány idején megígérte, hogy a csatornázás el fogja kerülni a lakóövezeteket.  

Természetvédelmi területeken haladnak át

Ám a többször módosított nyomvonal így sem tudja elkerülni a lakóházakat. A Göd, Sződliget, Sződ és Vác városszéli utcáiban lakók nyelik a port és tűrik a munkagépek keltette zajt. A nyomvonal-módosításokat az is indokolta, hogy az építkezés minél kisebb szakaszon érintsen természetvédelmi területeket. Csakhogy ezt nehéz megoldani: a Duna melletti ártéri rész védett természetvédelmi terület és Natura 2000 besorolású a gödi Debegió-hegy. Másfél kilométer hosszan a nyomvonal ezeken a természetvédelmi területeken halad át vagy érinti őket; emellett három erdőrészletben is fákat kell kivágni a csatornázási munkák miatt.

A csatornázás nyomvonala 1,5 kilométer hosszan a Duna-Ipoly Nemzeti Park (pirossal) területét is érinti. (Forrás: Előzetes Vizsgálati Dokumentáció)

A munkálatok néhány hónapja indultak meg. Az építkezés miatt a Duna-parti szakaszon, természetvédelmi területen rengeteg fát kellett kivágni, ottjártunkkor a kivágott fákat már elszállították a bicikliút mellől.

A sződligeti Duna-parton zajló erdőirtás egy részlete: a kerékpárút út mellett a csatornázás miatt kivágták a fákat. (A szerző felvétele)

A nyomvonallal érintett területek között van a Natura 2000 besorolású Debegió-hegy is. Kinéztünk erre a helyszínre, ahol nagyban zajlanak a munkálatok: itt a Duna-Ipoly Nemzeti Park területét jelző táblát is kivették a helyéről.

Az engedély kiadásához készült Natura 2000 hatásbecslési dokumentum szerint ez a terület kiemelendő, ugyanis ez a térség a Duna mentén megmaradt utolsó homokdűne (128 méter), ami 20 méterre emelkedik ki a Gödi-síkságból. Itt az úgynevezett szárazgyepek dominálnak; jelenleg főként a kunkorgó árvalányhaj uralja a gyepeket. (Az árvalányhajnak ez a fajtája nem áll védelem alatt.)

 A helyszínen azt láttuk, hogy alaposan megbolygatták a Natura 2000 területet. 

A munkagépekkel az árvalányhajas mezőkre hajtottak, és a területre földhalmokat pakoltak.

A gödi iparterület víz- és szennyvízvezetékének építése a Natura 2000 besorolású Debegió-hegyet is érinti, ahol több védett növény található. (A szerző felvétele)

A terület legértékesebb faja a fokozottan védett Natura 2000 jelölő faj, a homoki kikerics, aminek állományát a területen 2000 tőre becsülik. Az Előzetes Vizsgálati Dokumentáció azt is előírta, hogy a Göd külterületén lévő védett homoki kikerics 432 példányát át kell telepíteni. A terület egyértelmű lehatárolását azonban nem láttuk, miközben a csatornázási munkálatok már javában folynak.

A hatóságok hallgatnak

Szerettük volna megismerni a védett növények áttelepítésére vonatkozó természetvédelmi engedélyt, valamint a környezetvédelmi hatóság, a beruházó cég és a DINPI (Duna-Ipoly Nemzeti Park) által lefolytatott egyeztetések és átültetések dokumentumait is. Ezért írásban fordultunk a Mészáros és Mészáros Zrt.-hez és a Duna-Ipoly Nemzeti Parkhoz, hogy megtudjuk: az Előzetes Vizsgálati Dokumentációban előírt áttelepítések, köztük a fokozottan védett homoki kikerics példányainak áttelepítése valamint a védett növények területének elkerítése ügyében milyen egyeztetések és milyen tevékenységek történtek. Mivel egyik féltől sem kaptunk választ, közadatigényléseket küldtünk a Pest Megyei Kormányhivatalhoz és a DINPI-hez.

Ezekben kértük a Gödi ipari-innovációs fejlesztési terület vízi-közmű fejlesztése projekt kapcsán keletkezett dokumentumokat, azaz

  • a védett növényfaj egyedeinek áttelepítésére vonatkozó engedélyeket, jegyzőkönyveket
  • a beruházóval történt egyeztetések dokumentumait.

A zöldhatóságtól viszont csak az a válasz érkezett, hogy ők nem adtak engedélyt védett növények áttelepítésére, és semmilyen egyeztetést nem folytattak le a beruházó céggel.

A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatósága a 15 napos válaszadási határidő leteltével ezt a választ küldte: „Tekintettel arra, hogy adatigénylése jelentős terjedelmű, nagyszámú adatra vonatkozik, amelynek teljesítése igazgatóságunk alaptevékenységének ellátásához szükséges munkaerőforrás aránytalan mértékű igénybevételével jár, (…) a válaszadási határidő 15 nappal meghosszabbításra kerül.”

A gödi Samsung-gyár csatornázási munkálatainak előkészületei Sződön. (A szerző felvétele.)

A hosszabbítás leteltével, 30 nap után küldött válaszuk azonban egyáltalán nem tartalmazott jelentős terjedelmű és nagy számú adatot. Ugyanis figyelmen kívül hagyták, hogy az adatigénylésben a teljes víziközmű-beruházáshoz kapcsolódóan kértük a védett növényekre vonatkozó összes dokumentumot. Válaszukban csupán az adatigénylésünkben említett vízügyi létesítési engedélyre hivatkozva közölték, hogy az engedéllyel érintett beruházási területen – azaz a váci déli vízmű területén – „tevékenységet nem folytattak”, s azt ezt igazoló két jegyzőkönyvet küldték meg.  

Arról, hogy a gödi iparterület víziközmű-fejlesztésének beruházási területén milyen egyéb, a védett növények védelmét szolgáló vizsgálatok és tevékenységek történtek, sem a Környezetvédelmi Hatóság, sem a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatósága nem nyilatkozott. De nem adtuk fel: újabb két adatigénylést nyújtottunk be, melyekben kimondottan a víz- és szennyvízvezetékek nyomvonalán zajló, természetvédelmi területeket is érintő munkálatokról kértünk dokumentumokat a Nemzeti Parktól és a Pest Megyei Kormányhivataltól – ha választ kapunk, azokat is ismertetni fogjuk.

Bodnár Zsuzsa

Nyitókép: A csatornázási munkákat akadályozó, természetvédelmi területet jelző táblát „félreállították”. (Fotó: Bodnár Zsuzsa)

Megosztás