Miközben a kormány az akkumulátor-ipar szigorú szabályozásáról beszél, a gödi gyárnak környezethasználati engedélye sincs

Bár a magyar kormány tagjai folyamatosan azt hangoztatják, hogy a hazai akkumulátor-gyárak és feldolgozó üzemek csak szigorú környezetvédelmi szabályok szerint működhetnek, ez köszönőviszonyban sincs a valósággal. Az Átlátszó most háromrészes cikksorozatban mutatja be, hogy a magyarországi akkumulátor-ipari beruházások engedélyeinek kiadása és hatósági ellenőrzése terén teljes a káosz. Az első részben az öt éve működő és folyamatosan bővülő gödi Samsung-gyárat vesszük górcső alá, mely jelenleg környezethasználati engedély nélkül működik.  

A kormány tagjai részéről gyakran hangzik el az a kijelentés, hogy nálunk az akkumulátor-gyárak létesítését szigorú környezetvédelmi szabályokhoz kötik. Orbán Viktor kormányfő például a Parlamentben, egy ellenzéki párti felszólalásra reagálva egyenesen azt állította, hogy a német környezetvédelmi előírásoknál is szigorúbbak a szabályok Magyarországon. A hangzatos kijelentésnek azonban semmi valóságalapja nincs. Nemcsak környezethasználati engedély nélkül működhet nálunk akkumulátor-gyár, de a hazai jogszabályokat is eltérően „értelmezhetik” az engedélyezési eljárásokat lefolytató hazai hatóságok.

Elsőként az Átlátszó tárta fel, hogy a magyarországi akkumulátorgyárak engedélyeztetése terén totális káosz uralkodik – mintha a hatóságoknak fogalmuk se lenne, milyen jogszabályokat kell alkalmazni. Egyes kormányhivatalok döntése szerint az engedélyeztetésről szóló kormányrendeletet úgy kell értelmezni, hogy akkumulátor-gyár környezeti hatásvizsgálat lefolytatása nélkül is építhető, ha az előzetes vizsgálat szerint a beruházásnak nem lesz jelentős környezeti hatása.

A Samsung SDI gödi gyára esetén pontosan ezt történt: az újabb és újabb bővítések ellenére nem írtak elő környezethasználati engedélyt és hatásvizsgálatot; emiatt a talajvizet- és a levegőt a beruházás területén nem monitoringozzák, az üzem zajszennyezését pedig érdemben nem korlátozzák.

A CATL akkumulátor-gyárának engedélyeztetése során viszont a Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatal úgy döntött, másként értelmezi a jogszabályokat. A debreceni gyárhoz ugyanis – a korábbi gyakorlattól eltérően – környezeti hatásvizsgálati dokumentáció készült. Ez megállapította, hogy mivel az akku-gyártáshoz évi 2 ezer tonna szerves oldószert – N-metil-2-pirrolidont (NMP) – használnak fel, a vonatkozó kormányrendelet alapján a gyár létesítéséhez kötelező az egységes környezethasználati engedély. A CATL-beruházáshoz 10 monitoring-kút építését is előírták, melyekkel évente kell vizsgálni a talajvízben az akkumulátorgyártás különböző veszélyes, illetve toxikus komponenseit.

A jogszabály-értelmezés anomáliájára a Magyar Mérnöki Kamara Környezetvédelmi Tagozata is felhívta a figyelmet – írtuk meg egy márciusi cikkünkben. A szakmai szervezet közleménye a gödi Samsung-gyár kapcsán megállapította: „A gyártási tevékenység alapján, bár a 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet szükségessé tette volna a környezeti hatásvizsgálati eljárás és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás lefolytatását, az egyes ütemek megvalósítása előtt csak előzetes vizsgálatok készültek.”

Emellett egy szakmai útmutatóban összefoglalták azokat a minimum-követelményeket, amiket az engedélyeztetés során figyelembe kellene venniük a hatóságoknak. Ebben szintén megállapítják, hogy

az akkumulátor-gyártás technológiai folyamata miatt kötelező környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatása.

Az elektródák előállítása ugyanis – a korábbi előzetes vizsgálatok megállapításaival ellentétben – nem fizikai, hanem kémiai folyamat. A szakmai szervezet emellett részletesen felsorolja, hogy mi mindenre kell kiterjednie az akku-gyárak környezeti hatásvizsgálatának.

A gödi akkumulátor-gyár engedély nélkül is működhet

A Samsung gödi gyárát 2017-ben kezdték építeni, első üzemegysége 2018 óta működik. A beruházás jelenleg a nyolcadik építési üteménél tart, s még további ütemek várhatók. Az építési engedélyeket szakaszosan adja ki az építési hatóság, ezekhez eddig hat alkalommal folytattak le környezetvédelmi eljárást. A Pest Vármegyei Kormányhivatal pedig rendre azt állapította meg, hogy a gyárnak a bővítések ellenére nincs jelentős környezeti hatása, környezeti hatásvizsgálat lefolytatására nincs szükség.

Ráadásul a Samsung számos épületrészt engedély nélkül húzott fel – ezek azonban utólag mind fennmaradási engedélyt kaptak, legfeljebb bírságot róttak ki a cégre. Egy 91 millió forintos építési bírságról szóló dokumentum felsorolja az összes környezetvédelmi szakhatósági határozatot – és meglehetősen abszurd épp egy jelentős „túlépítést” megállapító büntető határozatban olvasni azt, hogy a növekvő üzemnek „nincs jelentős környezeti hatása”. 

A Samsung második gödi gyárának építéséhez kiadott 2020-as határozat viszont kimondta, hogy két éven belül egységes környezethasználati engedélyt is kapnia kell a beruházásnak – csakhogy nem az akkumulátor-gyártás technológiai folyamata, hanem az új gyárhoz létesítendő, 130 MWth hőteljesítményű kazánok miatt. A 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet ugyanis előírja, hogy a 50 MWth hőteljesítményt meghaladó létesítmények esetén kötelező ilyen engedély megszerzése. A hatóság emellett arra is kötelezte a céget, hogy az engedély kiadásához szükséges dokumentációban az akkumulátorgyártás környezeti hatásait is részletesen mutassa be.

A Samsung Zrt. azonban a következő három évben sem szerezte meg az egységes környezethasználati engedélyt. Ennek ellenére az új kazánok megépültek, sőt a hatóság 2022 decemberében működési engedélyt adott az új, 50 MWth teljesítményt meghaladó kazánok légszennyező pontforrásaira.

A kormányhivatal tehát tudott az új kazánok megépüléséről. Ennek ellenére egy közadatigénylésünk nyomán megkapott, június 19-i határozatuk szerint 2023-ban többször is felszólították a céget: nyilatkozzon arról, hogy „pontosan és összesen” mekkora hőteljesítményű kazánokkal rendelkezik. S bár a Samsung Zrt. erről nem volt hajlandó nyilatkozni, a kormányhivatalnak végül mégis sikerült megtalálnia azokat a hozzá már 2022-ben benyújtott adatokat, melyek szerint a kazánok hőteljesítménye 94,155 MWth.

A hónapokig tartó „nyomozás” eredményeként pedig a környezetvédelmi hatóság határozata megállapítja, hogy a gödi gyár

„egységes környezethasználati engedélyezés hatálya alá tartozó tevékenységet kezdett meg és folytat – ilyen engedély nélkül.”   

Józan paraszti ésszel ezután az következne, hogy a hatóság megtiltja az engedély nélküli működést. Erről azonban szó sincs. A Pest Vármegyei Kormányhivatal határozata ehelyett azt közli, hogy augusztus 31-i határidővel teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálatra kötelezi a Samsung SDI Magyarország Zrt-t. Ehhez még hozzáteszik, hogy a céget bírsággal is sújtják, „melynek mértéke a mulasztás, illetve a környezetre való veszélyességétől függően 50 000 Ft és 100 000 Ft/nap közötti összeg.”

A hatóság Samsung-gyárra vonatkozó döntése körülbelül ahhoz hasonlítható, mintha valakinek engedélyeznék, hogy jogosítvány és forgalmi engedély nélkül vezessen autót – a hiányzó engedélyeket pedig majd megszerzi egy utólagos „felülvizsgálat” keretében. Csakhogy ez esetben nem egy gépkocsiról, hanem több ezer tonna veszélyes anyaggal dolgozó gigaüzemről van szó.  

Civil kurázsi kellett, hogy végre lépjen a hatóság

A felülvizsgálat megindítását azonban nemcsak a kazánok engedély nélküli működésével magyarázza a hatóság; határozatában felsorolja azokat a környezetet veszélyeztető tényezőket is, amelyek szintén indokolttá teszik az eljárást. Ez utóbbival csak egy gond van: évek óta fennálló problémákról van szó, melyekkel eddig nem foglalkoztak. Pedig lakossági panaszok százai érkeztek a hatósághoz, a Göd-ÉRT Környezetvédelmi és Városvédő Egyesület pedig mérési adatokkal, jegyzőkönyvekkel igazolta, hogy a gyár működése a minimális környezetvédelmi követelményeknek sem felel meg.

A hatóság azonban csak látszat-intézkedéseket tett, amivel a lakosság védelme helyett a gyár környezetveszélyeztető működéséhez járult hozzá.

Így az Átlátszón tavaly májusban közzétett, a Göd-ÉRT Egyesület által kimutatott vízszennyezés nyomán sem történt meg a szennyezés eredetét feltáró hatósági vizsgálat. Az egyesület által rendelt független vizsgálatok az akkumulátor-gyártásban is használt mérgező oldószer, az N-metil-2-pirrolidon (NMP) jelenlétét mutatták ki az öntözésre használt gödi kutakban.

 

Ráadásul a Samsung-gyár területén nincsenek vízmonitoring-kutak – pereltük ki a tavalyi évben –, a cég ugyanis az építkezés során megszüntette a korábbi képcsőgyár területén lévő egyetlen kutat, újak létesítését pedig nem rendelte el a hatóság. Ebben az ügyben idén történt némi előrelépés: a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság öt monitoring-kút létesítését írta elő a víztározók esetleges szennyezésének megfigyelése céljából.

Közadatigényléssel megszereztük ezeknek a kutaknak a vízjogi létesítési engedélyét, egy újabb adatigénylésünkre kapott válaszból és a júniusban kiadott határozatból viszont az derült ki: ezek a monitoring-kutak nem készültek el és a cég a kötelezően előírt alapállapot-jelentést sem nyújtotta be.

A Samsung Zrt. tavaly májusban ugyan három gödi közkútból és a gyár területén végzett fúrásokból mintát vett és vízvizsgálatokat végeztetett, melyek eredményei nem mutattak szennyezést – csakhogy a vizsgálati jegyzőkönyveket a cég nem hozta nyilvánosságra, és csak felszólításra, egy év múlva küldte meg azokat a vízügyi hatóságnak. A Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság pedig ezek alapján megállapította, hogy a Samsung vízvizsgálatai nem akkreditáltan történtek, s így ez a vizsgálat „nem bizonyítja azt, hogy a telephelyen folytatott tevékenység nem szennyezte el a felszín alatti vizeket”.

Mindehhez érdemes hozzátenni, hogy a vízszennyezés miatt a Göd-ÉRT Egyesület nemcsak hatósági ellenőrzést és vizsgálatot kért, de 2022 májusában rendőrségi feljelentést is tett. A Dunakeszi Rendőr-főkapitányság azonban egy év után „bűncselekmény hiánya miatt” megszüntette a nyomozást. Az egyesület ezt követően a Dunakeszi Járási Ügyészséghez fordult, amely a rendőrségi határozatot hatályon kívül helyezte és elrendelte az eljárás folytatását. Ugyanakkor közölte, hogy mivel június 19-én teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálat indult, csak az ennek során felmerülő „további nyomozati cselekmények” nyomán dönt arról, hogy valóban történt-e bűncselekmény.

Az egyesület csak ebből az ügyészségi határozatból értesült a felülvizsgálat elrendeléséről; Cserkúti Szabolcs főosztályvezető ugyanis egy tájékoztatást kérő adatigénylésre június 27-én még azt válaszolta: „A Környezetvédelmi Hatóság előtt nincs folyamatban eljárás.” 

Zajszennyezés, jelöletlen veszélyes hulladékok

A felülvizsgálat elrendeléséről szóló határozat szerint a hatóság áprilisban előre bejelentett ellenőrzést tartott az üzemben. A helyszínen többek közt az alábbiakat tapasztalták: a hulladékokat tároló műanyag ládákról hiányoztak a feliratok, az NMP-tartályokon sem szerepeltek a hulladékazonosító kódok. Megjegyzik azt is, hogy a cég az ellenőrzés időpontjában még nem nyújtotta be a 2022-es évről szóló hulladék-bevallását.

Említést tesznek a gyár működési zajáról is, ennek kapcsán viszont megállapítják, hogy folyamatban vannak az előírt zajcsökkentő intézkedések. Kecskés Krisztina, a Göd-ÉRT Egyesület zaj-munkacsoportjának vezetője szerint viszont az évek óta tartó zajszennyezéssel valójában nem foglalkozik érdemben a hatóság.

„A Samsung SDI a gyár működésének kezdete óta nem tartja be a zaj-határértékekre vonatkozó előírásokat. A kertünkben és a lakásainkban folyamatosan hallani a gyár zúgását. Ez éjszakánként kifejezetten felerősödik, sőt egyéb – sivító, pulzáló – hangok is kísérik, mintha egy repülőtér mellett élnénk. A zajszennyezés évek óta megkeseríti az életünket – ha lefekszünk aludni, vagy felriadunk hajnalban, a gyár több kilométeres környezetében egyenesen a gyomrunkban érezhetjük a gyár morajlását”

– állítja Kecskés.

A lakosok a Göd-ÉRT Egyesület honlapján lévő levél-sablon segítségével, és önállóan is évek óta zajpanaszok százait küldik a hatóságnak. Az egyesület pedig eddig négy zajmérési jegyzőkönyvvel igazolta, hogy a Samsung üzeme éjjelente rendszeresen túllépi az előírt 40 decibeles határértéket.

„A környezetvédelmi hatóság azonban nem nekünk, zajtól szenvedő gödi lakosoknak hisz, hanem a Samsungnak, és nem minket, magyar állampolgárokat képvisel, hanem a kormányt, amely a külföldi multi érdekének rendeli alá a helyi lakosok védelmét és pihenéshez való jogát” – fogalmaz Kecskés Krisztina. „Már jól ismerjük a hatóság által alkalmazott trükköt is: időnként ugyanis csendes napjaink és éjszakáink vannak – ilyenkor azonban biztosak lehetünk abban, hogy éppen ellenőrző zajméréseket végeznek, hogy sokadszorra is kijelenthessék: Gödön minden a jogszabályoknak megfelelően működik”

– teszi hozzá.

Az egyesület zajmérései nyomán a hatóság már egy 2021-ben kiadott határozatában elismerte, hogy

a gyár zajhatásterülete 39 gödi utcát és közel 500 ingatlant érint.

A Göd-ÉRT emellett szakértői véleménnyel alátámasztott beadványban kérte új környezetvédelmi eljárás lefolytatását – először a Pest Megyei Kormányhivataltól, majd a kormányhivatal elutasító válasza után az Agrárminisztériumtól; ám a minisztérium sem tartotta indokoltnak, hogy új eljárás induljon. Csupán annyi történt, hogy egymás után több „Zajcsökkentési intézkedési tervet” írtak elő a cég számára – majd a legutóbbi ilyen intézkedési terv júniusi teljesítési határidejét a hatásvizsgálati dokumentáció benyújtásának időpontjára, augusztus 31-ére módosították.

Annak azonban egyelőre semmi nyoma, hogy a cég bármit is teljesített volna ezekből a hatósági előírásokból. Mindenesetre kikértük a Samsung Zrt. által elvileg benyújtott hatásvizsgálati dokumentációt – erre az adatigénylésünkre azonban még nem érkezett válasz.

A polgármester megvédené a lakosságot – aztán mégse

A tavaszi időközi polgármesteri választáson megválasztott új gödi polgármester, a Fidesz által támogatott Kammerer Zoltán viszont a közösségi oldalán bejelentette : a Samsung-gyárral történt sikeres egyeztetésnek köszönhetően 4,5 méter magas zajvédő fal épül a gyár körül.

A hír azonban nem bizonyult valósnak. Felhúztak ugyan egy falat – vagy inkább kerítést – egy rövidke szakaszon, ez azonban gyár körüli zajvédő falnak egyáltalán nem nevezhető.

Ráadásul az építési hatóság megtagadta az építési engedély kiadását ehhez a zajgátló falhoz, tudtuk meg egy közadatigénylésből. Az e-építési napló szerint ugyanakkor a Samsung Zrt. kérésére már el is indult az engedély nélkül épített fal fennmaradási engedélyezési eljárása.

A felhúzott kerítésnek azonban kétségkívül van haszna. Legalábbis a polgármester számára, aki egy „lakosságvédő” – de valótlan – intézkedéssel reklámozhatta magát és a multicéget. De van egy másik, talán ennél is fontosabb előnye: a gyártól ötven-száz métere lévő lakóházakból és játszótérről ugyanis többé nem láthatók azok a kamionok, melyek a veszélyes anyagokat és az akkumulátorokat szállítják a gyár területén belül.

Így nem fogja zavarni a kamionok mozgása azokat a gödieket sem, akik a gyár melletti játszótéren rendezendő, szeptember végére meghirdetett I. Gödi Lecsófesztiválon kívánnak részt venni. Lecsófőzés közben viszont elgyönyörködhetnek majd az engedély nélkül működő gigagyár és az engedély nélkül felhúzott „zajvédő fal” látványában. 

Bodnár Zsuzsa

Ez a cikk a Közös Értékeink Program támogatásával készült. Címlapkép: A gödi Samsung-gyár és részlet a Pest Vármegyei Kormányhivatal környezetvédelmi felülvizsgálatot elrendelő 2023. június 19-i határozatából. (Fotó: olvasói felvétel felhasználásával készült montázs)