A hevesi kormányhivatal 103 millió forintos büntetést szabott ki az abasári, illegálisan tárolt akkumulátor-hulladék ügyében, amit az Átlátszó tárt fel augusztusban. A határozat szerint a hordókon lévő felirat hamis volt, az azokban tárolt hulladék valójában veszélyes. A büntető határozat szerint a veszélyes hulladék engedély nélküli raktározásával megvalósult a környezetveszélyeztetés vétsége. A határozatban már bizonyítékot is találtunk arra, hogy a 11 ezer hordóban tárolt 1 700 tonnányi hulladék a dél-koreai tulajdonú SungEel Kft. Bátonyterenyén lévő akkumulátor-üzeméből származik.
Két hete írtuk meg, hogy a Heves Vármegyei Kormányhivatal az Abasáron illegálisan tárolt akku-hulladék ügyében – amit az Átlátszó tárt fel – súlyos büntetést helyezett kilátásba. Egy augusztus 25-én megjelent legújabb hatósági közlemény szerint a kormányhivatal végül százmillió forintos bírságot szabott ki az engedély nélküli hulladék-tárolásáért. Ám a szűkszavú közleményben szereplő tényeken kívül több meglepő információ is kiderül az Átlátszó által fellelt büntető határozatból.
Az Abasár, 2123. hrsz.-ú ingatlanon „hulladék engedély nélküli gyűjtése és környezetveszélyeztetés” miatt 103 millió forint bírság megfizetésére kötelezte a hevesi kormányhivatal Karácsony Tibor László aszódi székhelyű vállalkozót – olvasható az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszerbe (OKIR) augusztus 24-én felkerült határozatban.
Részlet a 103 millió forintot kiszabó büntető határozatból.
A Heves Vármegyei Kormányhivatal Hulladékgazdálkodási Hatóságának határozata szerint egy bejelentés nyomán 2023. július 18-án helyszíni ellenőrzést tartottak két abasári ingatlan területén. „A 2122. hrsz. alatti ingatlanon található épületek (felújítás alatt álló munkásszállók) mögött, a 2123. hrsz.-ú ingatlanon erős vegyszerszag volt érezhető” – állapítja meg a határozat, mely szerint a lezárt épületekbe a hatóság emberei nem jutottak be, viszont kívülről, az „ablakokon, réseken keresztül” fénykép-felvételeket készítettek.
A két helyrajzi számmal jelölt ingatlan az egykori abasári honvéd-laktanya területe. Az ingatlanok a tulajdoni lapjuk bejegyzése és a természetvédelmi védettség alatt álló területek listája szerint Natura 2000 besorolású területek.
Abasári szőlőültetvény és a volt honvédlaktanya, melynek raktáraiban 1700 tonna veszélyes akku-hulladékot tároltak. (Fotó: olvasónk felvétele)
A határozat szerint június 19-én ismét ellenőrzést tartottak a helyszínen, ekkor telefonon értesítették Karácsony Tibor László vállalkozót, aki kinyitotta a csarnokokat a Kormányhivatal, a Katasztrófavédelem és a Rendőr-főkapitányság képviselői számára.
Az ellenőrzés során felvett jegyzőkönyvek szerint Abasáron két épületben találtak nagy mennyiségű akku-hulladékot. Az épületekben lévő erős vegyszer-szag miatt a katasztrófavédelem műszeres méréseket végzett, s az egyik csarnokban a szerves oldószer-koncentráció mértéke meghaladta a riasztási szintet – ezért csak kellő biztonsági intézkedések után lehetett az épületbe belépni és az ellenőrzést elvégezni.
Az Abasár 2123. hrsz-ú ingatlanon lévő, az egykori honvéd-laktanya területén lévő épületek, melyekben akkumulátorhulladékot raktároztak engedély nélkül. (Forrás: futas.net)
Az egyik raktárban „hozzávetőlegesen” 5 776 darab, a másikban 3 240 darab acélhordót találtak, melyek három emelet magasan voltak raklapokra felpakolva – a hordók között voltak sérült fedelűek is. A hatóság a helyszíni szemlén összesen 9 016 darab hordót talált, a szállítóleveleket csak később kapta meg a vállalkozótól, amin már 11 088 hordó szerepel, ekkora mennyiség 2 772 raklapon fért el. A hordókban lévő anyag súlya pedig összesen 1 729 tonna.
Többségükön a 19 12 12 HAK azonosító hulladék-kód szerepelt, ami nem-veszélyes, kevert hulladékot jelöl. „Az ellenőrzés során 1 db acélhordó felnyitásra került, melyben lezsákolva jól láthatóan a szerves oldószer szagot árasztó, úgynevezett »Jelly roll« hulladék található” – olvasható a határozatban.
Az abasári raktárban felhalmozott hordók, melyek a feliratuk szerint nem veszélyes akku-hulladékot tartalmaznak. (Fotó: olvasónk felvétele)
Karácsony – aki jelenleg is évi 196 ezer tonna veszélyes hulladék országos szállítására szóló engedéllyel rendelkezik – az abasári raktározáshoz hulladékgazdálkodási engedélyt nem tudott felmutatni. Azt viszont dokumentumokkal igazolta, hogy
a hulladék tulajdonosa a SungEel Hitech Hungary Kft.; a vállalkozó ezzel a céggel kötött szerződést és a szállítóleveleken ez a cégnév szerepelt.
A dél-koreai tulajdonú SungEel Kft.-nek Szigetszentmiklóson és Bátonyterenyén van akkumulátor-újrahasznosító üzeme, ezek botrányos működését több cikkünkben feltártuk. A bátonyterenyei üzem tevékenységét a Nógrád Vármegyei Kormányhivatal a hulladékgazdálkodás rendjének többszöri megsértése miatt augusztus 23-án felfüggesztette.
Bátonyterenyén egyébként évi 28 ezer tonna selejtes akkumulátort fogadhatnak és dolgozhatnak fel; a hibás akkuk elsősorban a gödi Samsung SDI és a komáromi SK Battery gyárából érkeznek. A 9,3 milliárd forint összértékű üzem felépítéséhez a magyar kormány 2,8 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást nyújtott.
Ju Szuk Koh, a Samsung C&T Corporation alelnöke, Nagy-Majdon József polgármester, Min In Hvan, a KDB Bank Európa Zrt. elnöke, Park Csul Min, a Koreai Köztársaság magyarországi nagykövete, Ji Kang Mjung, a SungEel Hitech Kft. elnöke, Menczer Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium tájékoztatásért és Magyarország nemzetközi megjelenítéséért felelős államtitkára, Hjun Jung, a Samsung SDI Magyarország Zrt. alelnöke, Oszlánszki Mirtyll, a Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) képviselője, Kil Jung Szong, az LG Electronics Lengyelország igazgatója és Park Jung Csull, a SungEel Hitech Kft. ügyvezetője (b-j) átvágja a nemzeti színű szalagot a SungEel HiTech Hungary Kft. második üzemének megnyitóján a bátonyterenyei ipari parkban 2021. július 7-én. (fotó: MTI/Komka Péter)
A határozatból az is kiderül, hogy július 24-én újabb helyszíni ellenőrzést tartottak Abasáron azzal a céllal, hogy az ott fellelt hulladékból mintát vegyenek. A mintavételt a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Népegészségügyi Főosztály Laboratóriumi Osztály Környezetvédelmi mérőközpontja végezte. A mintavétel eredményét az augusztus 24-i büntető határozat nem ismerteti.
Azonban hivatkozik egy augusztus 8-án kelt határozatra, ami viszont megállapítja, hogy a SungEel HiTech Hungary Kft. által 19 12 12 HAK azonosító kóddal jelzett és az abasári telephelyen
engedély nélkül gyűjtött hulladék valójában veszélyes, és a 19 12 11 HAK azonosító kód alá tartozik.
Ez a kód az egyéb, veszélyes anyagokat tartalmazó hulladék mechanikai kezelésével nyert hulladékot (ideértve a kevert anyagokat is) takarja.
Részlet a 103 millió forintot kiszabó büntető határozatból.
A büntető határozat szerint a veszélyes hulladék engedély nélküli raktározásával megvalósult a környezetveszélyeztetés vétsége. A veszélyes és az egyéb nem veszélyes hulladékok esetében számolt bírságok teljes összege 103 millió forint.
A hatósági emberek mintát vettek a zsákokban lévő hulladékból is. Ezekről korábban megírtuk, hogy az Átlátszó birtokába került felvételek tanúsága szerint a zsákokat tartalmazó dobozokon a Samsung SDI gödi üzemének címe és a HTNS Fót feliratok láthatók. A százmillió forintos bírságról szóló határozat szerint a körülbelül 6 tonna súlyú zsákos hulladék tartalma a 16 02 16 kódszámú, nem-veszélyes hulladék-típusba sorolható.
A dokumentumból az is kiderül, hogy a júliusi hatósági ellenőrzések után magát az eljárást a Kormányhivatal csak az Átlátszó cikkének megjelenése után, augusztus 9-én, indította meg.
Bár az illegális raktározásért most kiszabott százmillió forintos bírság és a büntető határozatban megnevezett bátonyterenyei akkumulátor-feldolgozó működésének felfüggesztése fokozódó hatósági szigort mutat, valójában számos kérdés tisztázatlan továbbra is.
Az Ikladon talált nagy mennyiségű akku-hulladék ügyében –melyről júliusban számoltunk be – a Pest Megyei Kormányhivatal egyelőre büntetést nem szabott ki (legalábbis nem tette közzé), csak az illegálisan tárolt hordók elszállítására kötelezte az ikladi telephelyet több éven át bérlő Karácsony Tibor László aszódi vállalkozót. A határozat szövege szerint az Ikladon lévő 663 tonna akku-hulladékból, a bűzös hordók tartalmából nem történt mintavétel, ahogy az az Abasáron fellelt hulladékból történt. Az ikladi telep helyszíni ellenőrzése nyomán a Pest Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság csupán annyit állapított meg, hogy „a telephelyen tárolt anyagok nem tartoznak a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 2019/2011 (X. 20.) Korm. rendelet hatálya alá”. Az elszállítást elrendelő határozatban emellett kitakarták azoknak a cégeknek a nevét, melyekkel Karácsony szerződött a hulladék szállításáról.
Megírtuk azt is, hogy Ikladon egy épületben a hatósági intézkedést követőn továbbra is tároltak akku-gyártásból származó egyéb anyagokat, melyeken különböző veszélyes anyagok és a gödi Samsung-gyár neve volt feltüntetve.
De „meglepő” tény az is, hogy a bátonyterenyei üzemben tavasszal talált több mint ezer fémhordó – melyeken az abasári hordókkal megegyezően a 19 12 12 kód, azaz a nem-veszélyes hulladék-jelölés szerepelt – tartalmát nem vizsgálták, azokból mintát nem vettek; holott a hatóság emberei az üzemben és annak környezetében is erős vegyszer-szagot észleltek. Az üzemben talált, 550 tonnára becsült hulladék engedély nélküli tárolásáért és a nyilvántartási mulasztásokért a Nógrád Vármegyei Kormányhivatal a cégre akkor 31,2 milliós bírságot szabott ki.
A korábbi, egy számjegyű bírságokhoz képest jelentősebb büntetési tétellel valójában még így is „szerencséje” volt a SungEel Kft.-nek. Ha ugyanis a hordók tartalmát egy vizsgálat veszélyes anyagként azonosította volna – ahogy ez az abasári hulladék esetén történt –, akkor a veszélyes hulladékok bírságolására vonatkozó 10-szeres szorzót kellett volna alkalmazni. Ez esetben pedig a büntetés összege a 200, vagy akár a 300 millió forintot is elérte volna.
De valójában nem a bírságolás mikéntje a fő kérdés az illegálisan tárolt, és különböző elhagyott helyeken elrejtett hibás akkuk ügyében. A most százmillió forintos büntetéssel sújtott Karácsony Tibor László – a határozatokban olvasható nyilatkozatai szerint – ugyanis csak logisztikai és szállítási tevékenységeket végzett, a hulladékok csomagolásához nincs köze. És nyilván nem „egy emberes történet” a hordók feltöltése, és a különböző helyszíneken fellelt, több ezer tonna selejtes és bűzlő akku-cella és egyéb hulladék elrejtése sem. Arra azonban egyelőre nincs válasz, hogy mindezért még kiket terhel a felelősség.
Az viszont bizonyosnak tűnik, hogy a hazai gyárakban keletkező irdatlan mennyiségű hibás akku feldolgozására nincs elegendő kapacitás. Ahogy az is tény, hogy a felgyülemlett hulladék „kezelése” során az érintett szereplők a súlyos környezetveszélyeztetéstől sem riadnak vissza.
Bodnár Zsuzsa
Ez a cikk a Közös Értékeink Program támogatásával készült. Címlapkép: Az Abasár 2132. hrsz.-on lévő egyik raktárépületben illegálisan tárolt, akku-hulladékokat tartalmazó hordók és zsákok. (Fotó: olvasónk felvétele)
Az évi 6 és fél ezer tonna akkut feldolgozó üzemnek a hatóságok szerint nincs jelentős környezeti hatása, a rákkeltő anyagokat tartalmazó aksik nagy része pedig nem számít veszélyes hulladéknak.
A SungEel Kft. éveken át rákkeltő nehézfémekkel veszélyeztette a munkásait, a pontos adatokat csak az adathatóság felszólítására küldte meg a kormányhivatal.
"Álcivilek”, “sorosista” ügynökök – korábban ilyen jelzőkkel illették a debreceni akkugyár ellen tiltakozó lakosokat és civil szervezeteket is.
Nincsenek pontos adatok a Samsung-gyárban keletkező hulladékokról, derül ki az üzem környezetvédelmi eljárásának dokumentumaiból.
