A lakossági tiltakozás ellenére is megépülhet az elektrolitgyár és veszélyes hulladékot feldolgozó üzem

A tárnokiaknak az érdi ipari park közvetlen közelsége mellett szeptemberben azzal is szembesülniük kellett, hogy a sóskúti elektrolitgyár és veszélyes hulladékot feldolgozó üzem is Tárnok közelében épül majd fel. Emellett a szomszédos települések beruházásainak kamionforgalma is őket fogja terhelni, állítják a tárnoki lakosok, akik több petíciót is indítottak a tervek megvalósítása ellen.

Szeptember elején jelentette be a magyar kormány, hogy a dél-koreai Dongwha Electrolyte nagyvállalat egyszerre két üzemet – egy elektrolitgyárat és egy NMP újrahasznosító üzemet – épít a sóskúti ipari park szomszédságában. Az elektrolitgyár, amely felső küszöbértékű veszélyes üzem, nagyjából 1000 méterre lesz Tárnok lakóházaitól. A 41 hektáros érdi ipari park közvetlen közelsége miatt már tiltakozott a tárnoki lakosság – erről az Átlátszó is többször beszámolt –, s most egy újabb, 37 hektáros ipari beruházás miatt kell aggódniuk.

Megszegett választási ígéret: épülhet az ipari park Érden, a lakosság elkeseredetten tiltakozik

A kibontakozó lakossági tiltakozás és az egykori szántóföldben talált régészeti leletek sem akadályozzák meg az érdi ipari park megépítését – legalábbis erre lehet következtetni az elmúlt hetek fejleményei alapján. Az ipari parkokat fejlesztő állami cég az érintett polgármesterektől egységes fellépést követel a civilekkel szemben, a legfőbb veszélyt a negatív sajtóvisszhangban jelölték meg.

A sóskúti telephely tervezett két üzeme elsősorban a gödi és a komáromi magyarországi akkumulátorgyártó cégek alapanyag-szükségletét fogja kielégíteni. „A sóskúti helyszín kiválasztása mellett szólt, hogy az ipari park a magyarországi akkumulátor telephelyek vonzáskörzetében helyezkedik el. A telephely lakóterületek érintése nélkül, az M7- es autópályáról megközelíthető, így a Kft. a sóskúti helyszín kiválasztása mellett döntött” – olvasható a Dongwha Electrolyte Hungary Kft. számára készített, a Pest megyei Kormányhivatal által október 21-én közzétett tanulmányban.

Az elektrolitgyárban a tervek szerint első ütemben évi 23 ezer tonna folyékony elektrolitot fognak gyártani. A másik üzemben pedig a lítiumos akkumulátorok gyártásához használt NMP-t (N-metil-2 pirrolidont) fogják feldolgozni és újrahasznosítani, évi 25 400 tonna mennyiségben.

Míg az elektrolitgyártás esetében egy esetleges robbanás veszélye miatt folytat eljárást a katasztrófavédelmi hatóság, az NMP nevű vegyi anyag a felhasználása során jelenthet veszélyt: bőr-, szem- és légúti irritációt okozhat, és károsíthatja a születendő gyermeket.

Ezért az Európai Vegyi Ügynökség szigorúan szabályozza a használatát.

A beruházásról König Ferenc, sóskúti polgármester (független) szeptember 4-én jelentetett meg közleményt az önkormányzat közösségi oldalán. A lakosság lényegében csak ebből a közleményből és sajtóhírekből értesült a Sóskút és Tárnok határában épülő új üzemekről.

A polgármester így indokolta, miért nem tájékoztatta korábban a helyieket a tervezett beruházásról:„Természetesen ezeket a tárgyalásokat akár nyilvánosságra is hozhattam volna mint polgármester, de aki egy picit is ért a gazdasági és politikai vezetéshez, az tudhatja, hogy ennek van egy protokollja. Mivel a tárgyalások az utolsó napokig folytatódtak, ezért a végső bejelentést a befektető cég vezérigazgatója és Külügyminiszter urunk tette meg. El tudják képzelni azt, hogy a nemzetközi sajtót már napokkal, vagy hetekkel előre én tájékoztathattam volna? Csak megjegyzem, történt már ilyen Magyarország történelmében, csak oda több államilag támogatott beruházás azóta nem került.”

A döntést azonban már 2020 elején meghozta a sóskúti önkormányzat. Egy januári testületi ülésen az hangzik el, hogy a beruházás létrejöttéhez nemzetgazdasági szempontból kiemelt státuszt kell kérni a kormánytól. Az ülés jegyzőkönyve szerint viszont a polgármesternek csupán arról van információja, hogy a külügyminiszter egy dél-koreai céggel folytat tárgyalásokat. „Ők építenek egy gyárat, utána jönnek az ő beszállítóik, akik a Samsungnak is beszállítói. Hogy mit fognak gyártani, nem tudom, de valószínűleg nagy mennyiségben fogják gyártani a Samsungnak” – hangzik el.

Az önkormányzat titkolózik

Az emlegetett cég a Samsung SDI gödi akkumulátorgyára. Amelynek bővítését éppúgy a gödi önkormányzat kérelme biztosította, ahogy a sóskúti beruházást a helyi testület kérte a kormánytól. A sóskúti forgatókönyv teljesen azonos az Átlátszó által is megírt gödi folyamattal: a helyi önkormányzat maga kéri a nemzetgazdasági szempontból kiemelt státuszt az ipari beruházásra, de nem hozza nyilvánosságra, hogy ki és mit fog gyártani az adott helyszínen. A kiemelt státuszt biztosító kormányrendeletek is „szemérmesen” hallgatnak a beruházások lényegéről.

Különleges gazdasági övezet – így nyúltak át a momentumos polgármester feje fölött Gödön

A veszélyhelyzetre hivatkozva elsőként Gödön hozott létre a kormány különleges gazdasági övezetet, amellyel átadta a Samsung gödi akkumulátorgyárának területét és az adóztatás jogát a megyének. Az őszi polgármesteri választáson az ellenzéki összefogás jelöltje lett a befutó, de így most a fideszes többségű Pest megyei önkormányzat a testület feje fölött átnyúlva dönthet a gyárral kapcsolatos kérdésekben.

Gödön ipari-innovációs fejlesztést és feldolgozóipari beruházást említ a vonatkozó kormányrendelet, akkumulátorgyártásról nincs benne szó. Ugyanígy a Sóskút 067/4. hrsz.ú ingatlanon megvalósuló, nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházást is csupán „gyártóüzemnek” nevezi a kormány idei júniusi rendelete.

A sóskúti önkormányzat azonban a rendeletben kiemelt beruházási célterületté nyilvánított 37 hektáron kívül további területeket is szeretne bevonni az ipari park bővítésébe. Erre utal, hogy az önkormányzat további ingatlanok beruházási célterületté nyilvánításának ügyintézésével bízta meg a Kozeschnik és társa ügyvédi irodát. Az ügyvédi irodával kötött szerződést közadatként kikértük az önkormányzattól, de még nem kaptunk választ.

A polgármester szeptember eleji közleményében azt is hangsúlyozta, hogy az elektrolitgyár nem vegyi üzem s emiatt környezetvédelmi engedélyre sincs szükség. Az Átlátszó által közadatként kikért hatósági végzés valóban azt állapítja meg, hogy

mivel a folyékony elektrolit előállítása nem jár kémiai reakcióval (a lítiumsók szerves oldószerekkel való összekeverése alapvetően fizikai folyamat), ezért nincs szükség környezethasználati engedélyezésre.

Csakhogy a beruházás részeként megvalósuló NMP-feldolgozó üzemhez a törvényi előírások szerint környezethasználati engedélyezési eljárást kell lefolytatni, s a telephely két üzemének egységes környezeti hatásait is vizsgálni kell. S bár ez az eljárás október 21-én megindult, a lakosságot még nem értesítették az érintett önkormányzatok, pedig joguk lenne véleményezni a közzétett dokumentumokat.

A közérdekű adatigénylésre legtöbbször, így ennek a cikknek az elkészítése során is, az Átlátszó által üzemeltetett KiMitTud közadatigénylő weboldalt használtuk. A KiMitTud segítségével azonban nem csak mi, hanem bárki könnyen és átláthatóan tud közérdekű adatot igényelni minden olyan állami, önkormányzati vagy más közfeladatot ellátó intézménytől, amely részt vesz az állam működtetésében, vagy közpénzt költ.

Nem kérik a véleményüket

Sóskút lakosai egyelőre csak elektrolitgyártó üzem baleseti eseményeiről kérdezhették beruházót egy szeptember 9-ei katasztrófavédelmi közmeghallgatáson. Már az első felszólaló tiltakozott a beruházás ellen és amiatt, hogy meg sem kérdezték a lakosokat a felső küszöbértékű veszélyes üzem községükbe telepítéséről.

A jelenlévő lakosok azt is panaszolták, hogy a Biztonsági jelentés nyilvános, 18 oldalas változatából nagyon sok információ és adat kimaradt.

Többek közt hiányolták a veszélyes anyagok felsorolását és azok jellemzőinek részletes bemutatását, amire válaszként az hangzott el, hogy a veszélyes anyagokról szóló részletes információk üzleti titoknak minősülnek.

A számos észrevétellel kapcsolatban a katasztrófavédelmi hatóság képviselői megnyugtatásul közölték, hogy a kifogásokat ”figyelembe fogják venni”. Hogy ez megtörtént-e, s milyen formában, azt nem tudni.

Az elektrolitgyár mindenesetre szeptember 24-án megkapta az építési engedélyt, amelyhez az egyes szakhatóságok különböző feltételekkel járultak hozzá. A Pest megyei Kormányhivatal környezetvédelmi hatósága pedig már ki is mondta, hogy az elektrolitgyárnak nincs jelentős környezeti hatása. Sóskúti lakosok szerint meg is kezdődött az építkezés az érintett területen.

Ugyanakkor az október 21-én elindult környezethasználati engedélyezési eljárás ügyintézési határideje 60 nap, s ennek részeként november 30-án kerül sor majd közmeghallgatásra. Ehhez az eljáráshoz az Enviprog Group Kft. egy közel 300 oldalas vizsgálati dokumentumot készített, amely az elektrolitgyár és a veszélyes hulladék feldolgozását végző üzem környezeti hatásai együtt vizsgálja.

Csakhogy a tanulmányban szereplő kijelentések nincsenek összhangban a környezetvédelmi hatóság korábbi megállapításaival. Például az elektrolitgyár zajvédelmi hatásterülete a már kiadott engedély szerint a telephelytől csupán 100 méterre található, a környezeti hatásvizsgálat számára készült tanulmány viszont ennél jóval nagyobb hatásterületet állapít meg: a telephelytől több mint egy kilométerre is vizsgálja a zajhatást.

Mindebből az is kitűnik, hogy nemcsak előzetesen nem kérdezték meg az érintett lakosságot a két veszélyes üzem Sóskútra telepítéséről, de látszólag a törvény által előírt közmeghallgatások is csak formalitások.

Úgy tűnik, a helyiek érdekét, véleményét nem veszik figyelembe, ahogy az sok más ipari beruházás esetén történik ma Magyarországon.

A sóskúti beruházás ellen a lakosok egy petíciót is indítottak, ahogy az érdi ipari park ellen is egy korábban indított petícióban tiltakoznak. Tárnokon legközelebb a helyi önkormányzat éves közmeghallgatásán, november 5-én lesz lehetőség véleményt mondani az ipari beruházásokról. De kérdéses, hogy lesz-e az önkormányzat részéről bárki, aki valóban kíváncsi a lakosok panaszaira.

 

Bodnár Zsuzsa

Fotó: A sóskúti projektet jelző tábla.