Harc a nyelvért és az otthonérzetért – Agota Kristof, írónő a száműzetésben
Mit tehet az a magyar emigráns, aki külföldön, az adott ország nyelvén ír? Hová fogják őt számítani? Egy tanulmánykötet keresi a válaszokat.
Mit tehet az a magyar emigráns, aki külföldön, az adott ország nyelvén ír? Hová fogják őt számítani? Egy tanulmánykötet keresi a válaszokat.
A "Kovács Petra" álnéven író szerző könyvében átlagemberek sorsán keresztül követhetjük végig, ahogy a Fidesz elfoglalta és leuralta Magyarországot.
Sinclair McKay Berlinről szóló könyve egy hatalmas történelmi tablót fest a városról, s annak építészetéről, művészetéről, lakosairól.
Laczó Ferenc történész kötetét nevezhetnénk proproblémakatalógusnak, de olvasónaplónak is.
Ritter György új kötete rengeteg interjúrészlettel mutatja be, hogy a hazánkban élő német kisebbség tagjai miként emlékeznek vissza a történelemre.
A Magyar Sajtó 2025 című kiadványban az újságírószervezet eseménynaptárt közöl az elmúlt év legfontosabb médiatörténéseiről, és főszerkesztőket szólaltat meg.
Ablonczy Bálintnak, a Válasz Online újságírójának doktori disszertációja a lap kiadványaként jelent meg rengeteg korabeli, elsősorban romániai/erdélyi fotóval.
Bódy Zsombor kötete arról, hogy a "politikailag megbízhatatlan" tudósokat is bevonták a szocializmus építésébe.
Ez a régió nem a gyengéknek való, soha nem is volt az. Martyn Rady könyvét olvasva csak kapkodjuk a fejünket.
Az ősszel megjelent Újságírás-etika Kelet-Európában című könyv szerzőivel beszélgettünk.
Az akár sztárbiológusnak számító, de minimum mértékadó rendszerökológus Jordán Ferenc nem az apokalipszis lovagja, aki csak arról ír, mit baltázott el az emberiség.