Több száz, Natura 2000 jelölésű, fokozottan védett homoki kikerics átültetése maradhatott el a gödi akkumulátor-gyár csatornázási munkálatai közben. Az ügyben a kormányhivatal tájékoztatása szerint közigazgatási hatósági eljárás van folyamatban, az átültetésre kijelölt virágok eszmei értéke összesen több mint 40 millió forint. A Samsung-gyár vízellátását és szennyvíz-elvezetését a magyar állam 32 milliárd forint közpénzből finanszírozza.
Gödön a Samsung-akkumulátorgyár vízi-közműveinek építési munkálatai zajlanak. Legutóbb arról számoltunk be, hogy a Mészáros és Mészáros Zrt. természetvédelmi területet túr szét a beruházás miatt: a Duna-parton fákat vágtak ki és másfél kilométer hosszan Natura 2000 besorolású területeken bolygatták meg a növényzetet.
Szeptemberben újból a helyszínen jártunk, ahol ezúttal azt láttuk, hogy védett virágok egy részére kerítést pakoltak, más példányokat pedig munkagépek tiportak el. Miközben a projekt 2022-es előzetes vizsgálati dokumentációjában az szerepel, hogy a munkálatok megkezdése előtt a gödi határban lévő, fokozottan védett homoki kikerics 432 példányát át kell telepíteni. Ez azonban a jelek szerint nem történt meg, a virágok most szeptemberben megjelentek a beruházási területen – már amelyiket a munkavégzés során nem tapostak el.
Hónapok óta próbáljuk kideríteni, hogy a területen milyen védett növények védelmét szolgáló tevékenységeket végzett a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatósága (DINPI) és a természetvédelmi hatóság. A beruházással érintett Natura 2000 területek hatásbecslési dokumentációjában felsorolt védett virágokat ugyanis hatósági engedéllyel kell átültetni.
Az átültetésre kijelölt fokozottan védett homoki kikericsek zölddel jelölve Göd határában. (Forrás: Natura 2000 hatásbecslési dokumentáció)
Mivel megkereséseinkre egyszer sem nem kaptunk választ, több közadat-igénylést is benyújtottunk az illetékesekhez. Ahogy beszámoltunk róla, májusban a Pest Vármegyei Kormányhivataltól azt a választ kaptuk, hogy a Duna ártéri területén zajló munkálatok során nem került sor védett növények áttelepítésére – a DINPI erről jegyzőkönyvet is küldött.
Majd újabb két adatigénylésben kérdeztünk rá arra, hogy a víz- és szennyvíz-vezetékek nyomvonalán, a Göd határában lévő természetvédelmi területen megtörténtek-e az előírt védelmi intézkedések. Emellett kértük a védett virágok átültetésére vonatkozó dokumentumok megküldését is.
Ám a kormányhivatal megtagadta az adatkiadást. „A Göd, Ipari-innovációs fejlesztési terület vízi-közmű fejlesztése projekt az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területen tervezett vízvezeték nyomvonalába eső, fokozottan védett növényfaj egyedeinek áttelepítése ügyében keletkezett dokumentumok megismerése iránti igényt elutasítom ” – írták, indoklásául azt közölve, hogy
az ügyben közigazgatási hatósági eljárás van folyamatban.
A Nemzeti Park Igazgatósága pedig június végén ezt a választ küldte: „Adatigénylésében feltett kérdésére tájékoztatjuk, hogy a vízjogi létesítési engedéllyel érintett természetvédelmi oltalom alatt álló és/vagy Natura 2000 hálózathoz tartozó területeken a védett növények áttelepítése nem kezdődött meg. Tájékoztatom továbbá, hogy Igazgatóságunk a védett növényfajokkal kapcsolatosan előkészítési munkálatokat és adatszolgáltatást végez.”
Csakhogy a DINPI válaszának időpontjában, június végén már javában zajlottak a csatornafektetési munkálatok. Szeptemberben pedig megjelentek a homoki kikericsek a beruházással érintett munkaterületen és annak közvetlen környezetében.
A csatornázási munkák területén kihajtott virágok (Fotó: Szotyori Szilárda)
Szeptember első két hetében nyomon követtük a virágok megjelenését és biológus szakemberrel azonosítottuk a homoki kikerics egyedeit.
A csatornázási munkák során számos virágot eltiportak a munkagépek,
miközben újak is kihajtottak. Mivel a természetvédelmi hatóság nem reagált az újabb megkeresésünkre, a DINPI-nek is fotókat és kérdéseket küldtünk a virágok állapotáról, de nem kaptunk választ.
A védett virágok egy részére kerítést pakoltak, más példányokat a munkagépek tiportak el. (Fotó: a szerző felvétele)
A homoki kikerics fokozott védettségét az indokolja, hogy kizárólag a Kárpát-medencében, valamint a Balkán néhány pontján fordul elő. Élőhelyéül a sztyepprétek, homokpusztagyepek, homoki legelők és nyílt homoki tölgyesek szolgálnak, írja a Wikipédia. Ilyen terület a gödi Debegió-hegy, a Duna mentén megmaradt utolsó homokdűne (128 méter), ami 20 méterre emelkedik ki a Gödi-síkságból.
A terület legértékesebb faja a fokozottan védett Natura 2000 jelölő faj, a homoki kikerics, aminek állományát a területen 2000 tőre becsülik. A növény eszmei értéke 100 ezer forint. (A virág hasonlít a szeptemberben nyirkos helyeken, pl. a Duna árterében nagy tömegben megjelenő őszi kikericshez – utóbbi azonban nem veszélyeztetett, védettséget nem élvez.)
A Debegió-hegy természetvédelmi értékeinek védelmében 2017-ben még rendkívüli testületi ülést is tartott a gödi önkormányzat. Az ülésről készült jegyzőkönyv szerint ezen a Nemzeti Park munkatársai részletes tájékoztatást adtak a terület különleges természeti értékeiről és a veszélyeztetett növényekről.
Az önkormányzati képviselők részéről pedig számos javaslat – tanösvény létesítése, tájékoztató táblák kihelyezése – hangzott el, amik segítenék, hogy fokozottabb figyelmet kapjon a kiemelt jelentőségű terület. A gödi Samsung-beruházás vízi-közmű munkálatainak megindulása óta azonban a természetvédelmi terület megóvása nem került napirendre a gödi képviselő-testületben.
A Gödi ipari-innovációs iparterület vízi-közmű munkálatai a gödi határban, természetvédelmi területen. (Fotó: a szerző felvétele)
A 32 milliárdos közmű-építést az állam finanszírozza, és Mészáros Lőrinc érdekeltsége, a Mészáros és Mészáros Zrt. végzi. A gödi akkumulátorgyárat kiszolgáló vízműfejlesztésről a Duna Menti Regionális Vízmű (DMRV) Zrt. és a Mészáros és Mészáros Zrt. képviselői szeptember elején sajtótájékoztatót is tartottak. Az eseményen azonban országos médiumok nem jelentek meg – az Átlátszó sem értesült róla –, arról csak a helyi sajtó számolt be.
A 0627.hu helyi hírportál cikke szerint Virág Zoltán, a DMRV Zrt.vezérigazgatója elmondta, hogy a Samsung SDI által igényelt vízmennyiség – napi 27 000 köbméter víz – a Duna vízhozamához képest „elenyésző”. Beszélt arról is, hogy „a Dunába a hatósági eljárásoknak megfelelő vízminőségi paraméterek fognak befolyni, ezáltal környezetszennyezés nem fog előfordulni, és nem is fog megtörténni.”
Pélyi Róbert, a Mészáros és Mészáros Zrt. területi igazgatójának tájékoztatójában pedig többek közt az hangzott el, hogy a vezetékek nyomvonalát többször áttervezték. „Nyilván próbáltunk megfelelni minden érintett önkormányzatnak, minden érintett természetvédelmi hatóságnak és mindenkinek az igényének” – hangzott el a területi igazgató részéről.
Szívesen megkérdeztük volna a sajtótájékoztatón a cégek képviselőit, hogy mi a véleményük a gödi természetvédelmi területeken zajló munkálatokról és az elmaradt növény-átültetésekről, de erre meghívás hiányában nem volt módunk. Írásban pedig hiába tettük fel kérdéseinket a Mészáros és Mészáros Zrt.-nek a virágok megóvása ügyében tett intézkedéseikről, valamint a Nemzeti Parkkal és a természetvédelmi hatósággal történt egyeztetésekről, a cég nem válaszolt a megkeresésünkre.
Bodnár Zsuzsa
Ez a cikk a Közös Értékeink Program támogatásával készült. Címlapkép: A Samsung SDI akkumulátorgyárát kiszolgáló vízi-közmű fejlesztések beruházási területén, a gödi Debegió-hegyen szeptemberben kihajtott védett homoki kikerics (Colchicum arenarium) egy példánya. (Fotó: Szotyori Szilárda)
A Pest megyei önkormányzat megbízásából, 50 millió forintért készült tanulmány vizsgálja, milyen további ipari beruházásokat telepítsenek még Gödre.
Újabb nagy kapacitású gyár épül a Duna-parti kisvárosban, ami vélhetően tovább rontja a gödi szennyezési adatokat.
Kammerer Zoltán polgármester ismeretlen tettes ellen tett feljelentést az Átlátszó cikkei kapcsán.
A hazai és az európai jogszabályokkal ellentétesen kaphatta meg a környezethasználati engedélyt a gödi akkumulátorgyár, állítja egy gödi civil szervezet.
