„A demokrácia halott” – parázs hangulatú lakossági fórumon tiltakoztak ismét az akkugyár ellen Debrecenben

A Debrecenbe tervezett kínai akkumulátorgyár ügyében nem csillapodnak a kedélyek a cívisvárosban. A január 9-ei, zajos elégedetlenséggel kísért katasztrófavédelmi közmeghallgatás után a környezetvédelmi hatóságnak még nagyobb lakossági tiltakozással kellett szembenéznie január 20-án. Videóriport.

Óriási tömeg fogadta pénteken a hatóságok, az önkormányzat és a CATL akkumulátorgyár képviselőit a debreceni Család- és Gyermekjóléti Központban. Pedig a kínai akkumulátorgyár környezetvédelmi engedélyéhez szükséges közmeghallgatást egyáltalán nem lakosságbarát időpontra, délelőtt 10 órára hirdette meg a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal.

A lakosok véleménye eddig sem igen számított a debreceni ipari üzemek létesítéséről szóló döntések során. Az akkumulátorgyár kapcsán azonban a helyiek nem hajlandók tovább elfogadni a nekik szánt „néma statiszta” szerepet. 

Már a január 9-ei katasztrófavédelmi közmeghallgatáson is valóságos népharag zúdult a város polgármesterére, Papp Lászlóra (Fidesz-KDNP) és a hatóság embereire. A közel ezer fős hallgatóság nagy része nem volt kíváncsi a hivatalos tájékoztatóra és dühödten tiltakozott az akkumulátorgyár létesítése ellen – írtuk meg az eseményről szóló beszámolónkban.  

Először zúdult népharag a fideszes polgármesterre a Debrecenbe tervezett kínai akkugyár miatt | atlatszo.hu

Fábián István vegyészprofesszor arra figyelmeztetett, hogy a cég alig közöl információkat az alkalmazott technológiáról, s a Debrecen környéki vizekbe mindenképpen kerülnek majd szennyezőanyagok. Emellett több felszólaló felhívta a figyelmet a gyár óriási vízigényének beláthatatlan következményeire, a talaj- és rétegvíz-szint már most megfigyelhető csökkenésére is.

A pénteki eseményen pedig még felfokozottabb volt a hangulat. A helyszínül választott 160 férőhelyes konferenciaterembe legalább kétszer annyian zsúfolódtak be, s az indulatokat a hivatalok és hatóságok képviselői hiába próbálták lecsillapítani.

Rácz Róbert, a Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatal főispánja és Hajduné Kovács Mária Mónika főosztályvezető sikertelenül győzködték a megjelenteket az „érdemi párbeszéd” fontosságáról: a hallgatóság folyamatosan kifüfyülte és lehurrogta őket. 

Hiába egészítették ki ugyanis a gyár környezetvédelmi hatástanulmányát további 450 oldallal és „hízott fel” a Biztonsági jelentés 812 oldalnyi terjedelemre (a dokumentumok innen letölthetők), mindez nem nyugtatta meg a helyieket. 

A talajvíz és a vízkészlet csökkenése, a kínai gigaüzem és a mellette épülő katód- és szeparátorfólia-gyár környezeti terhei, az életminőség romlása ugyanis reális veszély a tiltakozók szerint – bármilyen részletes is a gyár hatástanulmánya. Az ellenzők hivatkoztak a gödi akkumulátorgyár zaj- és vízszennyezésének, a dolgozók súlyos veszélyeztetésének, a gyár tűzeseteinek, engedély nélküli és veszélyes működésének az Átlátszóban feltárt és közzétett tényeire is. 

A közmeghallgatáson a főispán azt hangoztatta, hogy az engedélyezés során a lakosság véleményét is figyelembe veszik. Annak azonban semmi jele, hogy a korábbi közmeghallgatáson elhangzottakat a katasztrófavédelmi engedély kiadása során figyelembe vették volna.

 

A Hajdú-Bihar Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság január 19-én engedélyt adott a gyárépítéshez – az erről szóló hirdetmény azonban az Igazgatóság honlapján nem elérhető és a debreceni önkormányzat hirdetményei közt sem szerepel. Az  engedély kiadásának tényét és annak tartalmát csak a Civil Fórum Debrecen Egyesület elnökének, Gondola Zsolt debreceni önkormányzati képviselőnek csütörtökön közzétett Facebook-posztjából ismerheti meg a debreceni lakosság. 

Szöveg: Bodnár Zsuzsa —  Fotó és videó: Balogh Dénes

Nyitókép: A CATL akkumulátor-gyár közmeghallgatása Debrecenben 2023. január 20-án. Fotó: Balogh Dénes / Átlátszó