A hazai akkumulátor-gyárak működésével kapcsolatban az egyik hangsúlyos kifogás, hogy ezek az üzemek rengeteg veszélyes hulladékot termelnek. Nem mindegy tehát, hogy miként tárolják, illetve hol és hogyan dolgozzák fel ezt az irdatlan hulladék-mennyiséget. A jelek szerint viszont a folyamat kicsit sem átlátható, és az akkumulátor-ipar szereplői számos jogsértést követnek el ezen a téren. Cikkünkben a gödi Samsung-gyár működéséhez kapcsolódóan vizsgáljuk a kérdést.
Illegális raktárakban felbukkanó akku-hulladékok, hiányzó bevallások, milliós bírságok – csak néhány példa azon anomáliák közül, melyek a hazai akkumulátor-ipar szereplőinek hulladék-kezelését jellemzik. A gödi Samsung-gyárban keletkező és onnan kikerülő hulladékok ügyét eddig csak közvetett módon érintettük – így az ikladi és abasári illegális raktározásról szóló cikkeinkben írtuk meg, hogy a Samsung neve több hulladékon, sőt egy Ikladon fellelt iratcsomagban is megjelent.
Az öt éve környezethasználati engedély nélkül működő gödi üzem ügyében viszont szeptemberben környezetvédelmi felülvizsgálat eljárás indult, amely a hulladék-kezelés számos ellentmondására is felhívja a figyelmet.
Az engedélyezési eljáráshoz készült hatásvizsgálati dokumentáció szerint a Samsung SDI csak összegyűjti a gyárában keletkező veszélyes és nem veszélyes hulladékot – ennek mennyisége 2022-ben 57 ezer tonna volt – , majd azt átadja engedéllyel rendelkező partnereinek. A dokumentáció csak egyetlen céget említ ezek közül, az Éltex Kft.-t, mely több létesítményt is bérel a gödi gyár területén, ahol évi 16 290 tonna hulladékot gyűjthet és kezelhet.
A hazai hulladékgazdálkodásban nagyágyúnak számító Éltexről korábban annak kapcsán írtunk, hogy a hatóságok többször is megbírságolták a céget. Mocsai telephelyén ugyanis szabálytalan tárolt 83 tonna akku-hulladékot, melynek a veszélyességet jelző kódja is eltűnt, Salgótarjánban pedig 600 tonna aksi-hulladék tűzvédelem nélküli tárolása miatt kapott büntetést. Írtunk arról is, hogy a cég nettó árbevétele 2022-ben 34 milliárd forint volt, ami több mint 12 milliárdos növekedést jelentett a 2021-es árbevételéhez képest. A nyereségét is sikerült tavaly 1,4 milliárddal feltornáznia: míg 2021-ben 2 milliárd, tavaly 3,4 milliárd forint volt a kft. profitja.
Azt pedig a Válasz Online írta meg korábban, hogy a cégben 2022-ben többségi tulajdont szerző Global Refuse Holding Zrt. révén – mely a Central European Opportunity Magántőkealap (CEOM) érdekeltségébe tartozik – az Éltex a miniszerelnöki vő Tiborcz István köréhez lett köthető. A cég az akkumulátor-iparág fontos szereplője, az októberben megrendezett III. Magyar Akkumulátor Napnak (Hungarian Battery Day) egyik legfőbb támogatója, platina-szponzora volt.
Gödön az Éltex nemcsak a hulladékok átvételével, hanem annak előkezelésével is foglakozik – két csarnoképületben a selejtes akkuk és cellák ártalmatlanítását végzi. S bár a selejt mennyiségéről a Samsung nem közöl adatokat, az ebbe a típusba tartozó – 16 06 05 kódba sorolt – hulladékból a vizsgálati dokumentáció szerint a gödi üzemben tavaly 2700 tonna keletkezett.
A fenti adatok fényében meglehetősen furcsa, hogy az Éltex a gödi gyárban folytatott tavalyi hulladékkezeléséről „nullás adatszolgáltatást” nyújtott be a hatóságnak. Ezt egy közadatigénylésünkre küldött válaszból tudtuk meg, melyben ezt írta a Pest Vármegyei Kormányhivatal:
„Tájékoztatom, hogy az Éltex Kft. gödi telephelyére vonatkozó 2022. tárgyévi adatszolgáltatásában úgy nyilatkozott, hogy a telephelyen a beszámolási évben keletkezett hulladék mennyisége nem érte el a kormányrendeletben meghatározott mennyiséget, illetve
hulladékkezelői tevékenység a telephelyen a beszámolási évben nem folyt (nullás adatszolgáltatás).”
A Göd-ÉRT Egyesület, mely a most folyó környezetvédelmi eljárás kapcsán számos pontból álló észrevételt nyújtott be a hatóságnak, a hulladékbevallásból hiányzó adatokra is rákérdezett. A Kormányhivatal viszont csak azt válaszolta: amennyiben az Éltex Kft. bevallásában a hatóság hiányosságot tár fel, akkor „megteszi a szükséges intézkedéseket”.
A Göd-ÉRT azt is kifogásolta, hogy a felülvizsgálati anyagban nem szerepel a selejtes akkuk semlegesítésével járó környezeti hatások bemutatása. A hatóság ezt a kifogást is elhárította, arra hivatkozva, hogy az eljárásban csak a Samsung SDI tevékenységével foglalkoznak. Egy általunk megkérdezett környezetvédelmi szakértő szerint viszont a gödi telephely környezethasználati engedélyezése során az ott folyó összes tevékenységet, így az Éltex Kft. zajjal és szennyező anyagok kibocsátásával járó működését is vizsgálni kell – ahogy azt a vonatkozó 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet elő is írja.
A Samsung-gyár a gödi lakópark felől. (Forrás: Göd-ÉRT Egyesület)
Az egyesület emellett arra is rákérdezett, hogy mely más cégek szállították el és milyen mennyiségben a gödi gyárban keletkezett 57 ezer tonna hulladékot – erről ugyanis semmilyen információ nincs a vizsgálati anyagban. A hiányzó hulladékos adatok kapcsán a Párbeszéd – ZÖLDEK politikai párt – mely szintén több pontból álló észrevételt nyújtott be a gödi gyár környezetvédelmi eljárásához – keményen fogalmazott: szerintük ez a felülvizsgálati anyag legsúlyosabb ellentmondása. Az adatok eltitkolása a bűncselekmény gyanúját is felveti, állítja erről szóló posztjában Jávor Benedek párbeszédes politikus.
Úgy tűnik, a tisztázatlan kérdések az engedélyezést lefolytató hatóságnak is feltűntek. Az eljárás 60 napos határideje ugyanis elvileg november elején lejárt, a hatóság azonban – amellett, hogy a zaj- és az egyéb kibocsátások ügyében újabb és újabb információkat kér a cégtől – hulladék-témában több alkalommal is hiánypótlásra szólította fel a Samsung SDI-t és a felülvizsgálatot végző Generisk Kft-t. Ennek nyomán pedig a Samsung nemcsak több dokumentumot, de egy Hulladékgazdálkodási tervet is benyújtott utólag – ezek azonban még mindig nem adnak választ számos kérdésre.
Az újabb nyilatkozatokból kiderül, hogy a Samsung SDI Magyarország Zrt. gödi gyára összesen 13 hulladék-átvevő céggel áll kapcsolatban.
Ám azt, hogy az egyes cégek milyen mennyiségű hulladékot vesznek át, majd ezt kik és hová szállítják, a Samsung nem árulja el
– és úgy tűnik, a környezetvédelmi hatóságnak sincs információja erről. A Samsung által benyújtott dokumentumokban csak az egyes átvevők azonosító adatai szerepelnek – ezek alapján elvileg az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszerből (OKIR) lehetne további hulladékos információkhoz jutni. Ám az OKIR egyáltalán nem naprakész, a 2022-es évről például még nincsenek fenn hulladékos adatok.
Az átvevő cégek között természetesen ott van az Éltex Kft. is – melyről a Samsung azt állítja, hogy „Magyarország legnagyobb helyszíni hulladék menedzsmentet nyújtó szolgáltatója”. Ám a cég azonosító adatai közt furcsa módon nem a gödi, hanem a kistarcsai telephely azonosító száma szerepel. Nyilván nem véletlenül: míg ugyanis gödi telephelyén az Éltex állítólag nem folytatott hulladékkezelést, kistarcsai telepén egy 2023 júniusában kiadott engedély-módosítás szerint évente 85 ezer tonna hulladék gyűjtését és kezelését végezheti.
Az akkumulátorgyártásból származó hulladékok egy részét az Éltex Kistarcsán feldolgozza: a folyamat végterméke az akku-gyárakban használt NMC (lítium-nikkel-mangán-kobalt) és grafit keveréke – 0,4 mm szemcseméretű „fekete por” –, mely a hulladékstátuszból való kivonása után elvileg visszakerülhet az akkugyártás folyamatába.
A kistarcsai telephelyen végzett tevékenységről azonban az Éltex vezérigazgatója egy lakossági bejárás során azt nyilatkozta – írtuk meg korábban –, hogy telephelyükön akkuk feldolgozása nem zajlik: „Nem történik meg az, hogy mi a benne lévő nyersanyagot hasznosítanánk, hanem önmagában mint egységeket hasznosítjuk az akkumulátorokat” – hangzott el a lakosság megnyugtatására szánt, nehezen értelmezhető „jó hír” ezen a tájékoztatón.
Egy másik feldolgozással foglakozó céget, a SungEel kft-t is említi a Samsung. Mégpedig annak kapcsán, hogy az akku-újrahasznosítással foglalkozó SungEel Kft. működésének felfüggesztése – melyről mi is beszámoltunk – komoly gondot jelent a gödi gyár számára. Mint írják,
a selejtes lítium-ionos akkukból „a legnagyobb mennyiség a SungEel Hitech Hungary Kft. bátonyterenyei akkumulátor hulladék feldolgozó üzemébe került újrahasznosításra.
Ez az üzem 2023-ban elveszítette a hulladék-kezelési engedélyét, ami nehéz helyzetet teremt ennek a hulladéktípusnak a belföldi kezelése területén.” De hogy ezt a nehéz helyzetet pontosan miként hidalja át a gödi Samsung, az nem derül ki a nyilatkozataiból.
A cég azt is állítja, hogy a jövőben a hulladék mennyiségének csökkentésére és a felhasznált anyagok minél nagyobb arányú újrahasznosításra törekszik. Leginkább a gyártás során alkalmazott technológiai újításokkal kívánják ezt elérni, például a selejtes akkuk semlegesítéséhez használt sós víz mennyiségének csökkentésével. Ugyanakkor tényként rögzítik, hogy a második gödi gyáruk teljes kapacitású működésének megindulásával még több hulladék és szennyvíz fog keletkezni.
És azt is elismerik: „A jelenleg kiépült újrahasznosítási kapacitások korlátosok, az újrahasznosítás kezdeti lépéseit biztosítják csupán, műszaki biztonsági és környezetvédelmi szempontból aggályosak lehetnek.” Emellett az is tény, hogy a feldolgozó üzemekben előállított „fekete por” (black mass) újrahasznosítása Magyarországon nem megoldott, ráadásul ennek energiaköltsége rendkívül magas – olvasható például az autoszektor.hu egyik elemzésében.
Az akku-hulladékok besorolása ugyanakkor Európában változás előtt áll. Jelenleg ugyanis a selejtes és lemerült akkukat nem veszélyes hulladék-típusba, a cikkünkben fentebb említett 16 06 05 hulladék-kódba sorolják. Az Európai Bizottság egy európai parlamenti képviselő írásban feltett kérdésére adott válaszában viszont arra tesz ígéretet, hogy 2024-re ki fogják egészíteni az európai hulladék jegyzéket. Ami azt jelenti, hogy a lítium-ion akkumulátorok hulladékát Európában egységesen veszélyes hulladékként fogják kezelni – ahogy azt az Amerikai Egyesült Államok Környezetvédelmi Ügynöksége (EPA) 2023 májusi döntése alapján az USA-ban teszik.
Az új hulladék-típus bevezetése pedig vélhetően megszünteti azt az abszurd gyakorlatot, hogy
a tűzveszélyes és toxikus anyagokat tartalmazó selejtes lítiumos-ionos akkukat jelenleg a nem veszélyes hulladék-kódba sorolják a magyar hatóságok.
Ami több szempontból is „kedvező” az aksikkal foglalkozó cégek számára – például emiatt jóval alacsonyabb összegű bírságokat kell fizetniük. Így a SungEel Kft. bátonyterenyei üzemét a nem veszélyes kóddal jelölt, 1560 tonna engedély nélkül tárolt hulladék miatt a hatóság 50 millió forintra büntette, holott ha ezt a mennyiséget veszélyesnek tekintik – mint ahogy valójában az is –, a bírság összege több száz millió forintot is elért volna.
Az Éltex is megúszta 1,3 millió forintos bírsággal azt, hogy salgótarjáni telephelyén – ahol veszélyes hulladék tárolására nincs is engedélye – szabadban raktározta a selejtes akkukat. Ahogy az is megtörténhetett, hogy a lakosságot veszélyeztető módon ponyvás kamion szállíthatta azt a 21 tonna „nem-veszélyes” akku-hulladékot, ami aztán Salgótarján belvárosában kigyulladt.
Bodnár Zsuzsa
Ez a cikk a Közös Értékeink Program támogatásával készült. A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta. Címlapkép: A Samsung SDI gödi akkumulátorgyára (fotó: Olvasónk)
Az évi 6 és fél ezer tonna akkut feldolgozó üzemnek a hatóságok szerint nincs jelentős környezeti hatása, a rákkeltő anyagokat tartalmazó aksik nagy része pedig nem számít veszélyes hulladéknak.
A SungEel Kft. éveken át rákkeltő nehézfémekkel veszélyeztette a munkásait, a pontos adatokat csak az adathatóság felszólítására küldte meg a kormányhivatal.
"Álcivilek”, “sorosista” ügynökök – korábban ilyen jelzőkkel illették a debreceni akkugyár ellen tiltakozó lakosokat és civil szervezeteket is.
Hónapok óta nem sikerül eltüntetni a Natura 2000-es területen lévő abasári raktárakból az ott engedély nélkül tárolt veszélyes akku-hulladékot.
