Jogsértés: 10 millió forintra bírságolták Lázár minisztériumát a PPKE campus építése kapcsán
A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Palotanegyedben épülő új létesítményét a WHB építheti 110 milliárdért, az eljárást a Kész Zrt. támadta meg.
Kistarcsán tizedik éve működik a korábban az Éltex Kft., tavaly óta pedig az ALTEO Circular Kft. kezelésében lévő hulladéktelep. Egy áprilisban kiadott határozat súlyos mulasztásokat állapított meg a telephelyen, ahol akkumulátorgyári hulladékot is feldolgoznak. A munkahelyi légtérben a rákkeltő anyagok (nikkel, kobalt, mangán) határérték felett voltak kimutathatók, az elszívó berendezések nem működtek megfelelően – többek közt ezt állapította meg a hatóság, amely 9 dolgozó súlyos veszélyeztetése miatt szabott ki a cégre 16,2 millió forintos bírságot.
A kormányhivatal határozata húsz pontban sorolja fel azokat a munkavédelmi mulasztásokat és vétségeket, amelyeket a cég elkövetett.
A kistarcsai hulladékfeldolgozóban tavaly decemberben, majd idén februárban végzett hatósági ellenőrzést a Pest megyei kormányhivatal. Az ellenőrzések során megállapították, hogy „a munkáltató mulasztása okán az ellenőrzött munkahelyen az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre vonatkozó követelmények nem teljesültek”, és
a cég 9 dolgozó egészségét és testi épségét súlyosan veszélyeztette.
Emiatt 16,2 millió forint bírság megfizetésére, valamint a munkavédelmi hiányosságok megszüntetésére kötelezték a céget.
A büntető határozat szerint több munkaterületen, ahol akkumulátor-hulladékok feldogozása zajlott, a vizsgált légszennyező anyagok (kobalt, nikkel) koncentrációja meghaladta a megengedett határértéket. Az ALTEO több dolgozó esetében jelezte a fokozott expozíciót, ám ezt követően nem végeztette el a munkavállalók soron kívüli biológiai monitoring vizsgálatát, ezzel súlyosan veszélyeztetve őket. És volt olyan eset is, amikor a cég nem küldte meg a hatóságnak a rákkeltő anyagokkal veszélyeztetett dolgozók vizsgálati eredményeit és laboreredményeit.

Részlet az ALTEO Circular Kft. számára kiadott, munkavédelmi bírságot kiszabó határozatból.
A határozatból kiderül, hogy a légelszívó berendezések nem működtek megfelelően; például a március 9-én végzett munkahelyi légtérszennyezettség mérés eredménye szerint „mindegyik dolgozónál (4 fő) határérték túllépést mértek nikkel, mangán és kobalt esetében, három dolgozónál belélegezhető por esetében is.”

Részlet a határozatból.
De nemcsak az elszívó berendezések elégtelensége okozhatott határérték feletti koncentrációt a rákkeltő anyagokból. A határozat szerint:
„Az üzemterületen nyitott hordóban, illetve hordó tetején szabadon fekete port tároltak. A csarnokban katód darálás történik, így a por rákkeltő anyagokat tartalmaz.”
Ezen kívül is számos mulasztást sorol fel a hatóság: például a csarnokok közt a hordókat „ledőlés veszélyesen” egymásra pakolták, a csarnokokban azonosítatlan vegyi anyagokat tároltak, egyes gépek és villamos vezetékek műszaki védelme nem volt megfelelő, valamint az ALTEO nem gondoskodott a munkahelyi és a rákkeltő kockázatértékelés jogszabályi előírások szerinti elkészítéséről sem.

A kistarcsai telephelyen a kerítés mellett felhalmozott hordók. (Forrás: Facebook)
A hatóság a büntetés mértéke kapcsán azt írja: bírságcsökkentő tényezőt nem tudott megállapítani, és bírságnövelő körülményként értékelte, hogy a kóroki tényezőkre megadott határérték túllépése a 20%-ot meghaladta.
A szabadban tárolt és felhalmozott hordók és műanyag tartályok miatt, melyeken a veszélyes hulladék megjelölés is látható volt, a telephely közelében lakók bejelentést is tettek a hatóságnál – számolt be a lakosság aggodalmairól nemrégiben a Telex. A lap arról ír, hogy a hatóság és az ALTEO állítása szerint minden tárolás a jogszabályi előírások szerint zajlott a telephelyen. Ennek azonban maga a kormányhivatali határozat mond ellent, mely szerint balesetveszélyesen halmozták fel a szabadban hordókat, az üzemterületen pedig nyitott hordókban tárolták a ledarált, rákkeltő hatású fekete port.
Az ALTEO Energiaszolgáltató Nyrt. 2025 júliusában számolt be arról, hogy 100%-os tulajdonosa lett „az egyik vezető hazai hulladékgazdálkodási vállalatnak”, az Éltex Kft.-nek. Az Éltex hulladéktelepein történt szabálytalan akkuhulladék-kezelésről, és a cégre kiszabott bírságoktól az Átlátszón több alkalommal írtunk.
A kistarcsai telephely kapcsán például beszámoltunk arról, hogy a komáromi akkumulátorgyárból származó, a hulladék-nyilvántartás szerint Kistarcsára, majd onnan Mocsára szállított fémhulladék a szállítás során „elvesztette veszélyes jellegét”: 83 tonna veszélyes hulladékot „raktárközi átadás” címén Kistarcsáról az Éltex mocsai telephelyére vittek át bértárolásra, s ennek során a szállítmány új hulladékkódot, nem-veszélyes besorolást kapott.
A Samsung gödi akkugyárából – ahol korábban az Éltex, jelenleg pedig az ALTEO Circular Kft. végez hulladékkezelést – is Kistarcsára kerül át a feldolgozandó hulladék egy része.
Mint azt 2023-ban megírtuk, a kistarcsai telephelyen végzett tevékenységről korábban az Éltex vezérigazgatója egy lakossági bejárás során azt nyilatkozta: ott akkuk feldolgozása nem zajlik. „Nem történik meg az, hogy mi a benne lévő nyersanyagot hasznosítanánk, hanem önmagában mint egységeket hasznosítjuk az akkumulátorokat” – hangzott el ezen a tájékoztatón.
Valójában egy 2023 júniusi engedély-módosítás szerint többféle besorolású, nehézfémtartalmú akkuhulladék darálása is zajlik Kistarcsán. A folyamat végén keletkező végtermékek, a 0,4 mm szemcseméret alatti „fekete por” az akkumulátorgyártás alapanyagaként használt NMC (lítium-nikkel-mangán-kobalt) és grafit keveréke – ezt az anyagot a hulladékstátuszból való kivonása után hidrometallurgiai üzemek fel tudják használni NMC alapanyag gyártásuk során, állítja az engedély.
Emellett akkugyári katódiszap hasznosítása is zajlik: a beérkező, kobalt-, nikkel-, mangán- és lítium-oxid keveréket, valamint szerves oldószert (N-metil -2 pirrolidon) tartalmazó katódiszap hulladékból szilárd fémoxid port állítanak elő, az iszapból felszabaduló NMP-t pedig egy vízhűtéses kondenzátor segítségével nyerik vissza.
Az akkufeldolgozást is végző kistarcsai telephely a számára a hatóság nem írt elő környezetvédelmi engedélyt, hasonlóan a SungEel Kft. Szigetszentmikóson működő akkufeldolgozójához.
Bodnár Zsuzsa
Címlapkép: Átlátszó-montázs (A kistarcsai telephelyen lévő hordók/Facebook)
Bankszámlaszám: 12011265-01425189-00100001
Bank neve: Raiffeisen Bank
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
IBAN (EUR): HU36120112650142518900400002
IBAN (USD): HU36120112650142518900500009
SWIFT: UBRTHUHB
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
Bank neve és címe: Raiffeisen Bank
(H-1133 Budapest, Váci út 116-118.)
Támogasd a munkánkat az Átlátszónet Alapítványnak küldött PayPal-adománnyal! Köszönjük.
Támogatom PayPal-adománnyalHa az 1 százalékodat az Átlátszó céljaira, projektjeire kívánod felajánlani, a személyi jövedelemadó bevallásodban az Átlátszónet Alapítvány adószámát tüntesd fel: 18516641-1-42
1% TÁMOGATÁS
A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Palotanegyedben épülő új létesítményét a WHB építheti 110 milliárdért, az eljárást a Kész Zrt. támadta meg.
Új névvel és vezetéssel folytatják a munkát az Imperial Holdinghoz köthető cégek, a cégcsoport mögött álló személy két offshore-cégben is felbukkant.
"A szavazat ára" című film producerével, Tímár Áronnal beszélgettünk arról, hogyan bénította meg a De! Akcióközösség egy példátlan civil akcióval a szavazatvásárló rendszert a választás napján.
Egyelőre nem született érdemi döntés az NMP-újrahasznosító üzem kunmadarasi létesítéséről, a tervekről májusban szeretné tájékoztatni az önkormányzat a lakosokat.
Támogasd a munkánkat banki átutalással. Az adományokat az Átlátszónet Alapítvány számlájára utalhatod. Az utalás közleményébe írd: „Adomány”, köszönjük!