Az Átlátszó cikkeiben feltárt tényekre is hivatkoznak a türingiai Cretzschwitz település lakosai, akik petícióval tiltakoznak egy közelükben tervezett akku-feldolgozó megépítése ellen. A hazánkban két üzemet is működtető dél-koreai cég korábban egy másik németországi helyszínen, Rudolstadtban szeretett volna akkumulátor-újrahasznosítót építeni, ám ott a helyi lakosok és a természetvédők ellenállása miatt visszavonulót fújtak. Most újabb németországi helyszínen tervezik feldolgozó üzem létesítését, ám ennek a beruházásnak szintén vannak ellenzői.
A bátonyterenyei és szigetszentmiklósi akku-feldolgozójáról „elhíresült” SungEel Hitech – melynek hazai üzemeiről rendszeresen beszámolunk – most Türingia tartományban tervezi újabb akkumulátor-újrahasznosító létesítését. A beruházás ellen azonban lakossági tiltakozás indult, az ott élőkhöz eljutott az Átlátszó által feltárt rákkeltő anyagoknak kitett dolgozók, ismétlődő robbanások és tűzesetek híre is. A botrányosan működő cég idehaza sorozatosan és súlyosan megszegi az előírásokat, ami miatt fel is függesztette a bátonyterenyei akkumulátor-feldolgozó működését a kormányhivatal.
„Otthonunk, a természet, a gyermekek, a környező mezőgazdasági vállalkozások és a jövőbeni megfelelő befektetők védelme érdekében egyértelműen követeljük, hogy a cretzschwitzi településről mondjanak le, találjanak egy megfelelő helyszínt az újrahasznosító vállalat számára, és ne adjanak engedélyt a SungEel Recycling Park Thüringen GmbH vállalatnak az újrahasznosító üzem megépítésére” – olvasható abban a petícióban, melyet a türingiai Cretzschwitz lakosaiból szerveződött csoport indított szeptember elején.
A feldolgozó üzem helyszínéül választott ipari park Türingiában, a Gera város körzetéhez tartozó, Cretzschwitz nevű falu mellett található. Egy helyi hírportál beszámolója szerint a gerai városi tanács már el is fogadta a dél-koreai cég építési tervét, s ezzel megkezdődhet a környezetvédelmi engedélyezés folyamata.
Az üzem létesítése ellen tiltakozó lakosok közleménye szerint viszont nincs helye ennek a veszélyesnek ítélt ipari beruházásnak mezőgazdasági területek és lakóövezetek közelében. Hivatkoznak arra is, hogy a korábban Rudolstadt városa mellé tervezett akkumulátor-feldolgozó üzem terve a helyiek tiltakozása és természetvédők szakmai érvei miatt bukott meg.
Az Átlátszóban áprilisban számoltunk be a rudolstadti beruházás meghiúsulásáról. Megírtuk, hogy a legnagyobb német környezetvédelmi szervezet, a Naturschutzbund Deutschland szakértői véleményekkel, egy helyi civil közösség pedig több száz kifogással tiltakozott az üzem létesítése ellen. Többek közt arra hivatkoztak, hogy a feldolgozó üzemben a szárítási és égetési folyamatok során keletkező légszennyező anyagok (dioxinok, nehézfémek, stb.) jelentős egészségügyi kockázatokat hordoznak; kifogásolták a tervezett üzem zajszennyezését, a közeli folyó vizének lehetséges elszennyeződését és a napi 83 tonna veszélyes hulladék szállításából adódó környezeti terhelést is.
Korábbi cikkünkben összehasonlítottuk a német és a magyar környezetvédelmi eljárást és a lakossági vélemények szerepét is. A Rudolstadtba tervezett üzemhez 670 oldalas környezeti hatástanulmány készült, melyet a több mint egy évig tartó engedélyeztetési eljárás során módosítottak is, hogy megfeleljen a szigorú elvárásoknak. Német környezetvédelmi szakértők és szakjogászok azonban szinte ízekre szedték a hatástanulmányt és azt állították: nincs garancia arra, hogy az üzem működése ne jelentsen kockázatot a környezetre és a lakosságra. A dél-koreai cég ezt követően lakossági tájékoztató fórumokat is tartott – ám ez sem bizonyult meggyőzőnek a helyiek számára.
Magyarországon ezzel szemben az akku-feldolgozók létesítése ügyében semmilyen előzetes tájékoztatásra nem került sor, azokról a magyar kormány a helyi önkormányzat és a lakosság megkérdezése nélkül döntött. A SungEel Hitech Hungary Kft. szigetszentmiklósi üzeméhez környezetvédelmi engedély sem kellett, a bátonyterenyei üzemhez pedig csak az ott történt robbanásos baleset után írtak elő környezetvédelmi felülvizsgálati eljárást. S bár a vizsgálat során kiderült, hogy a bátonyterenyei üzem területén a talaj és a talajvíz szennyezett, a környezetvédelmi hatóság ennek ellenére engedélyt adott évi 23 500 tonna veszélyes és 4500 tonna nem veszélyes hulladék feldolgozására.
A cretzschwitzi üzem építése ellen tiltakozók petíciójukban hivatkoznak az Átlátszó angol nyelven megjelent két cikkére, valamint a bátonyterenyei üzem katasztrófavédelmi engedély nélküli működését bírsággal sújtó, szintén általunk közzétett határozatra is. A németországi beruházás ellenzői értesültek arról is, hogy a SungEel magyarországi üzemeiben rákkeltő anyagokkal veszélyeztették a dolgozókat, s hogy azokban több, halálos balesetet is okozó géprobbanás történt.
A németországi beruházás ügyében a helyiek teljes átláthatóságot, a tervek pontos ismertetését és nyilvános párbeszédet követelnek, olvasható a tiltakozó csoport szeptember 23-án kiadott újabb közleményében. Kifogásolják, hogy a városi tanács már döntést hozott a beruházás engedélyezéséről, miközben az érintett lakosság számára nem adott pontos tájékoztatást. A tiltakozók az összes környező települést be akarják vonni a környezetvédelmi engedélyeztetés folyamatába, s a rudolstadti civil kezdeményezéshez hasonlóan szakértők és jogászok segítségével kívánják a beruházás terveit megvizsgálni.
Úgy tűnik tehát, a párbeszéd-képesség terén a türingiai üzem kapcsán is vannak súlyos hiányosságok. Ám a magyarországi akkumulátor-ipari beruházások engedélyeztetése és a lakosság tájékoztatása a német gyakorlattól is „fényévekre van”. A bátonyterenyei feldolgozóban történt balesetek, az üzem engedély nélküli, veszélyeztető működése miatt szervezett lakossági fórumon sem a Sungeel Hitech Hungary Kft., sem a hatóságok képviselői nem jelentek meg, s azóta sem állnak szóba a helyiekkel.
S bár a bátonyterenyei üzem tevékenységét a Nógrád Vármegyei Kormányhivatal hulladékgazdálkodási vétségek miatt felfüggesztette, a környezetszennyezés tényét nem ismerték el. Azt pedig hónapok óta sem sikerült tisztázni, hogy az Ikladon és Abasáron illegálisan tárolt, több ezer tonna veszélyes akku-hulladék ügyében milyen módon érintett a SungEel Kft.
Bodnár Zsuzsa
Ez a cikk a Közös Értékeink Program támogatásával készült. Nyitókép: A türingiai Cretzschwitz település lakosai tiltakoznak az akkumulátor-feldolgozó építése ellen (fotó: BürgerInitiative Gera Cretzschwitz)
Az évi 6 és fél ezer tonna akkut feldolgozó üzemnek a hatóságok szerint nincs jelentős környezeti hatása, a rákkeltő anyagokat tartalmazó aksik nagy része pedig nem számít veszélyes hulladéknak.
A SungEel Kft. éveken át rákkeltő nehézfémekkel veszélyeztette a munkásait, a pontos adatokat csak az adathatóság felszólítására küldte meg a kormányhivatal.
"Álcivilek”, “sorosista” ügynökök – korábban ilyen jelzőkkel illették a debreceni akkugyár ellen tiltakozó lakosokat és civil szervezeteket is.
Nincsenek pontos adatok a Samsung-gyárban keletkező hulladékokról, derül ki az üzem környezetvédelmi eljárásának dokumentumaiból.
