göd

„Tönkretesznek minket!” – fakadtak ki a lakosok a gödi akkugyár közmeghallgatásán

Rendkívül parázs hangulatban zajlott kedden az a katasztrófavédelmi közmeghallgatás, melyre a Samsung második gödi akkumulátor-gyára újabb engedélyének kiadása érdekében került sor. A beruházás folyamatos bővítése miatt ez már a hatodik katasztrófavédelmi engedélyezési eljárás. A mostani eseményre Gödön kívül a környékbeli településekről, Fótról, Sződligetről, Dunakesziről, sőt Budapestről is érkeztek aggódó vagy felháborodott lakosok. 

A gödi Samsung-beruházáshoz immár a hatodik Biztonsági jelentés készült el, melyet a törvény szerint közmeghallgatáson kellett véleményeztetni a helyi lakosokkal.

A mostani eseményt megelőzően eddig három katasztrófavédelmi közmeghallgatás zajlott le Gödön személyes részvétellel. Ezeken a helyiek egyre nagyobb elégedetlenséggel fogadták a gyár újabb és újabb kapacitás- és méretnövekedését – írtuk meg korábban az Átlátszóban. Nem mintha bármit is számított volna az ügyben a településen élők véleménye, hiszen ismert tény: a beruházásról a kormány döntött, anélkül, hogy a lakosságnak ebbe beleszólása lett volna. A kötelezően megtartandó közmeghallgatások ezért inkább csak kipipálandó események voltak a hatóság számára, amit az engedély kiadása érdekében le kellett bonyolítani

Aztán 2020-ban és 2021-ben a további bővítésekhez szükséges újabb közmeghallgatásokat a veszélyhelyzetre hivatkozva Pest megye önkormányzata online bonyolította le. Ez azt jelentette, hogy csupán telefonon és írásban lehetett előzetesen kérdéseket feltenni, a hatóság által adott válaszokról pedig egyegy videófelvétel készült. 

A 2023. január 31-ére, a gödi Duna-parti Nyaralóházak Színháztermébe hirdetett közmeghallgatáson azonban újra személyesen is kérdezhették a hatóság képviselőit a helyi lakosok. S bár az esemény Gödön zajlott, a közmeghallgatást a Pest megyei közgyűlés elnöke, Szabó István és a megyei jegyző, Szép Tibor vezette – a gödi különleges gazdasági övezet létrejötte óta ugyanis a Samsung-beruházás megyei fennhatóság alá tartozik. 

A megyei önkormányzat vezetőinek a katasztrófavédelmi törvény szerint lehetősége lett volna meghívnia a közmeghallgatásra a Pest Megyei Kormányhivatal élén álló Tarnai Richárd főispánt, Tuzson Bencét, a körzet országgyűlési képviselőjét és a környezetvédelmi hatóság képviselőt is. Ám a felsorolt politikusok és hatósági emberek, ahogy korábban, úgy most sem vettek részt a közmeghallgatáson. Azaz a Samsung-gyár öt évvel ezelőtti megnyitása óta egyszer sem jelentek meg a gödi lakosság előtt.  

Az eseményen csupán a Pest Megyei és a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság képviselőit, emellett Korda Esztert, a Biztonsági jelentést készítő Generisk Kft. ügyvezetőjét, valamint a Samsung-gyár részéről Frankovics György osztályvezetőt és Paplanos Péter PR-igazgatót lehetett kérdezni.  

Ám ezek a meghívott vendégek nemigen tudtak választ adni a legtöbb felmerülő kérdésre és problémára. A korábbi ilyen alkalmakhoz hasonlóan a gyár kiemelt beruházás státuszára és kormányzati döntésekre hivatkozva hárították el a részletes válaszadást.

A vízügyi hatóság képviselője prezentációjában cáfolni igyekezett az Átlátszóban közzétett tényeket a gödi kutakban kimutatott NMP (N-metil-2-pirrolidon)-szennyezésről. Állítása szerint a gödi kutak vizében talált mérgező oldószer mennyisége „nem éri el az egészségügyi határértéket”. Azt elfelejtette hozzátenni, hogy erre az anyagra nincs is határérték megállapítva a magyar jogszabályok szerint. A Generisk Kft. ügyvezetője is elismerte, hogy az NMP talajvízben elfogadható mennyiségére valóban nincsen megszabott határérték, de azt is hozzátette, hogy a kútvízben ennek az anyagnak semmi keresnivalója.

Akkumulátorgyártáshoz is használt mérgező oldószert találtak a gödi kutak vizében | atlatszo.hu

Mivel toxikus hatású lítiumos vegyületekből és a szintén mérgező NMP-ből évente több tízezer tonnányit használnak fel a gödi gyárban, az egyesület – a normál vizsgálatok vízkomponensein kívül – ezeknek anyagoknak a bevizsgálását is kérte. A mintavételre három, egymástól távol lévő kutat jelöltek ki Alsógödön és az Oázis lakóparkban; ezek a kutak a gödi Samsung-gyártól kb.

 

A lakosok ugyanakkor hiába kérték a Samsung-képviselőjétől azoknak a vizsgálati jegyzőkönyveknek az elérhetőségét, amelyek igazolnák, hogy a gyár területén nincs szennyezés  – ilyen dokumentumokkal sem a gyár, sem a vízügyi hatóság nem tudott szolgálni. Ami nem is csoda, hiszen – ahogy azt korábban megírtuk – a környezetvédelmi hatóság nem írta elő a talajvíz monitoringozását az akkumulátorgyártáshoz kapcsolódva, és a cég a korábbi képcsőgyár területén lévő egyetlen monitoring kutat be is temette. 

A Samsung üzemeinek óriási víz- és energia-igényének pontos mértékéről is hiába kértek a lakosok tájékoztatást: azt a választ kapták, hogy ilyen adatokkal a hatóság képviselői „nem készültek”.

Valójában nem sok értelmét látták a gödiek annak sem, hogy a Biztonsági jelentésről faggassák a vendégeket. A Göd-ÉRT Egyesület egyik tagja, Kecskés Krisztina úgy fogalmazott: ez a dokumentum nem „biztonsági”, hanem „fenyegető” jelentés. Leginkább azt mutatja meg, hogy egy több ezer tonna veszélyes anyagot használó, ugyanakkor Magyarország törvényeit be nem tartó, gátlástalan multicég a hatóságok hozzájárulásával veszélyeztetheti az ő és a családja életét, egészségét, jelenét és jövőjét.

 

Más gödi lakosok felolvastak azoknak a tűzvédelmi és iparbiztonsági büntetési határozatoknak a szövegéből, melyeket az Átlátszóban számos alkalommal ismertettünk. Majd többen azt kérdezték felháborodottan: az a cég, amely a katasztrófavédelmi előírásokat 2018 óta ismétlődően megsérti, s a hatóságok szerint is számos alkalommal súlyosan veszélyeztette a lakosságot és dolgozóit, miért kaphat újabb működési engedélyt?   

Vajda Viktória gödi önkormányzati képviselő a harmadik gyárról szóló hírek valóságalapjára kérdezett rá. A Samsung PR-igazgatója cáfolta az újabb gyár építéséről szóló híreket. Erre valaki megjegyezte: a cég dél-koreai képviselői egy korábbi közmeghallgatáson – melynek jegyzőkönyve itt olvasható – a második gyár megépítését is letagadták a gödiek előtt.

Pert nyertünk és kiderült: betemették a kutat, ami megmutatná, mérgezi-e a talajvizet a gödi akkumulátorgyár | atlatszo.hu

Mivel toxikus hatású lítiumos vegyületekből és a szintén mérgező NMP-ből évente több tízezer tonnányit használnak fel a gödi gyárban, az egyesület – a normál vizsgálatok vízkomponensein kívül – ezeknek anyagoknak a bevizsgálását is kérte. A mintavételre három, egymástól távol lévő kutat jelöltek ki Alsógödön és az Oázis lakóparkban; ezek a kutak a gödi Samsung-gyártól kb.

A megjelentek kérdéseket tettek fel azzal a január 23-ai rendkívüli eseménnyel kapcsolatban is, melynek során Göd egész területén a csatornahálózatból, az aknafedlapokon keresztül nagy mennyiségű fehér hab szivárgott ki a közterületekre. A Duna Menti Regionális Vízmű (DMRV) közleménye ugyanis erről csak annyi információt tartalmazott, hogy a felhabzást „a kommunális csatornahálózatba jutó, tűzeseteknél használt oltóanyag okozta.” 

A Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság képviselője azonban nem tudott választ adni arra kérdésre, hogy honnan került a nagy mennyiségű oltóanyag a gödi csatornába. Mint mondta, még vizsgálják a szennyezés eredetét és a kikerült anyag összetételét. 

Szöveg: Bodnár Zsuzsa – Fotó, videó: Balogh Dénes 

Nyitókép: A Samsung SDI gödi gyára Biztonsági jelentésének felülvizsgálata ügyében tartott katasztrófavédelmi közmeghallgatás Gödön, 2023. január 31-én. Fotó: Balogh Dénes/Átlátszó

Megosztás