Kiherélte a kormány a kiemelt beruházásokról szóló népszavazási kezdeményezést

Egy „huszárvágással” az építészeti törvénybe illesztette a Fidesz-kormány a hatályon kívül helyezett kiemelt beruházásokról szóló 2006-os törvény rendelkezéseit. Ezzel okafogyottá vált az LMP népszavazási kezdeményezése a kiemelt beruházások ügyében. „A kormány fél szembesülni a társadalom véleményével” – ezt állítja a civil szervezetekből álló Stop! Kiemelt Beruházások nevű akciócsoport, amely az LMP-hez hasonlóan a köztársasági elnöktől kéri, hogy ne írja alá az Országgyűlés által december 12-én elfogadott építészeti törvényt.   

Néhány hete jelentette be az LMP, hogy Kúria átengedte a párt nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházásokkal kapcsolatos népszavazási kezdeményezését. Az LMP arról kérdezte volna a választópolgárokat: egyetértenek-e azzal, hogy az Országgyűlés helyezze hatályon kívül a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló törvényt. A kormány azonban villámgyorsan „megoldotta” a népszavazás ügyét: maga helyezte hatályon kívül a kiemelt beruházásokról szóló törvényt, ugyanakkor annak rendelkezéseit beillesztette az új építészeti törvényjavaslatba – írta meg elsőként a merce.hu.  

Nemcsak az LMP fogadta felháborodással, hogy a kormány a kiemelt beruházásokról szóló törvényt egy másik törvénybe mentette át. A Civil Kollégium Alapítvány (CKA) Stop! Kiemelt Beruházások nevű akciócsoportja is tiltakozásának adott hangot lapunkhoz eljuttatott állásfoglalásában. 

A számos civil szervezetet összefogó csoport hónapokig tartó országos terepmunka, kérdőívezés és szakértőkkel zajló egyeztetések után indította el 2021 őszén a kiemelt beruházásokról szóló törvény hatályon kívül helyezését kezdeményező kampányát. Céljaikról és az első, a Budai Várban zajló építkezések elleni tiltakozásukról az Átlátszó is beszámolt.    

 

Majdnem lett róla népszavazás

Az akciócsoport országszerte több kiemelt beruházás helyszínén tartott demonstrációt és a 2022-es országgyűlési választások előtt megkereste az összes jelöltet indító pártot – ennek nyomán a teljes ellenzéki összefogás programjába illesztette követeléseiket. „A civilek által indított kezdeményezéssel sikerült országos figyelmet generálni és az ügy mellé komoly társadalmi bázist állítani” – összegzi a CKA aktivistáinak állásfoglalása kampányuk hatását.

Az ügyet a választások után az LMP karolta fel, melynek a kiemelt beruházásokról szóló törvény hatályon kívül helyezéséért indított népszavazási kezdeményezése számára a Kúria 2023. november 28-án szabad utat adott. Az LMP december 11-én kezdhette volna meg a népszavazási aláírásgyűjtést. A kúriai döntéssel párhuzamosan azonban a Magyar Országgyűlés Törvényalkotási Bizottsága két módosítást csempészett a 2023. december 12-én szavazásra bocsátott, a magyar építészetről szóló törvényjavaslat szövegébe.

Ezek egyike hatályon kívül helyezi a kiemelt beruházásokról szóló törvényt, így még az aláírásgyűjtés megkezdése előtt ellehetetleníti az arról szóló népszavazást, a másik pedig beemeli a visszavonásra előterjesztett törvény passzusait az építészetről szóló törvényjavaslat paragrafusai közé.  

A civilek szerint a kormány fél szembesülni a népakarattal 

A kiemelt beruházások ellen küzdő civilek szerint a kormány azért élt ezzel a „manőverrel”, mert joggal tart a kiemelt beruházásokról szóló törvény eltörlésének széles társadalmi igényétől. A CKA aktivistái ugyanakkor leszögezik: „Nem fogadjuk el sem a visszaélésszerű joggyakorlást, sem az új törvénytervezetben foglaltakat! Álláspontunk szerint kizárólag széles körű társadalmi egyeztetésen és konszenzuson alapuló szabályozás léphet a korábbi helyébe, amely az érintettek bevonásával és a »köz« tényleges részvételével megtartott, érdemi közmeghallgatásokon biztosítja az állampolgári beleszólás és kontroll lehetőségét, egyben kiemeltként kezeli minden természetkárosítással érintett terület helyreállítását.”

A Stop! Kiemelt beruházások munkacsoport a köztársasági elnököt is megkereste; levelükben azt kérik, hogy Novák Katalin ne írja alá a 2023. december 12-én elfogadott, a magyar építészetről szóló T/5662. számú törvényjavaslatot és kezdeményezze a kiemelt beruházásokról szóló paragrafusok alkotmánybírósági vizsgálatát vagy újratárgyalását.  

Az építészeti törvény decemberi megváltoztatása kapcsán érdemes felidézni, hogy a törvényjavaslat megalkotását milyen hosszú tervezési folyamat előzte meg. A törvény koncepció-tervezetét a mérnöki kamarák már 2023 januárjában megkapták véleményeztetésre, Lázár János pedig március 1-jén a Facebook-oldalán jelentette be a koncepció társadalmi egyeztetéséről szóló kormányzati döntést.

 

Az elkészült törvényjavaslatot aztán szintén társadalmi egyeztetésre bocsátotta a kormány október 5-én, de a márciusi véleményeztetéséhez hasonlóan csupán egy hetet biztosítottak az egyeztetésre.

A törvényjavaslat decemberi váratlan módosítása viszont megmutatja, hogy mit is gondol a kormány valójában a társadalom véleményének figyelembevételéről.  

A nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházásokról szóló törvény 2010 óta egy szinte bármire ráhúzható gumiszabályként működik, írtuk meg 2022-ben. A kormány az ilyen projektek esetében átnyúl az érintettek – a helyi lakosok és a helyi önkormányzat – feje fölött, a befektetőknek és állami projektgazdáknak így lényegében nem kell szembenézniük a helyi közösség ellenállásával, hanem gyorsítósávon megszerezhetik az engedélyeket. Tavalyi cikkünkben térképen is bemutattuk a 2018 és 2022 között megvalósított, több mint 3000 kiemelt beruházást. 

 

A befektetőknek kedveznek

Az új kiemelt beruházások száma az elmúlt két évben csökkent, ez azonban az építési beruházások számának általános visszaesésével magyarázható. Ezen kívül Lázár János építésügyi miniszter a 2022-es országgyűlési választások után két alkalommal is egyes állami, illetve kiemelt beruházások leállításáról, illetve halasztásáról döntött.

A K-Monitor ennek nyomán 2022 szeptemberében és idén júniusban összegezte és térképre tette az elkaszált beruházásokat. Ezekből látható, hogy döntően útfejlesztésekről, de sok iskola és sportlétesítmény megvalósításáról, illetve számos egészségügyi beruházásról mondott le – legalábbis egyelőre – a kormány. 

 

A fontosnak ítélt beruházások esetében azonban továbbra is a kiemelt beruházás eszközét alkalmazzák, mint pl. az ácsi katódgyár, a Vecsés és Gyál között létesítendő autóalkatrész-gyár, vagy a debreceni Déli Ipari Park területén kialakítandó több ezer fős munkásszálló esetében.

Az eddig jól bevált gyakorlat szerint pedig a kiemelő kormányrendeletek szövegéből általában az sem derül ki, hogy pontosan milyen célú beruházás létesül a kijelölt célterületen: ezt gondosan eltitkolják az érintettek elől. A rendeletekben szereplő feltételek és előírások ugyanakkor „rugalmasan” változhatnak: az érintett terület beépítési aránya vagy nagysága például bármikor növelhető a beruházó vagy befektető utólagos igénye szerint is – elegendő hozzá egy újabb rendeletmódosítás.

Bodnár Zsuzsa 

Címlapkép: A CATL-akkumulátorgyár építése a debreceni Déli Ipari Park területén. (Forrás: a Mikepércsi Anyák a Környezetért Egyesület Facebook-oldala)