Így segítette, bátorította és fedezte a Fidesz Matolcsyék arcátlan bankrablását

Hogyan és miért lett(ek) alapítványa(i) a Magyar Nemzeti Banknak? Mi lett a nekik adott közpénzzel, és miért nem lehet azt onnan ellopni a Fidesz szerint? Ezekre a kérdésekre is választ adnak az Országgyűlési Naplók. Az archív parlamenti anyagokból szemezgettünk, hogy bemutassuk, miként segítette évekig a kormánypárt az MNB közpénzszórását. Nyolc évvel ezelőtt például annyira védték Matolcsy György költekezését, hogy még törvényt is akartak módosítani az adatok eltitkolása érdekében – csak az Alkotmánybíróság közbeszólt.

Fideszes politikusok (ál)csodálkoznak most rá sorban egymás után, hogy mégis, mi ment az MNB-nél éveken keresztül, és mi lett a jegybanki alapítvány(ok)ba kiszervezett több száz milliárd forint közpénzvagyonnal Matolcsy György elnöksége idején. Úgy csinálnak, mintha most hallanának az egészről először, holott a parlamentben 8-10 évvel ezelőtt még vehemensen védték Matolcsy és az MNB-alapítványok tevékenységét.

A 2000-2002 között gazdasági miniszter, majd 2010-2013 között nemzetgazdasági miniszterként ténykedő Matolcsy Györgyöt 2013-ban nevezte ki a Fidesz a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnökévé. Hatéves mandátumát 2019-ben meghosszabbították egy újabb ciklussal, amely 2025 március elején járt le. Mivel Matolcsy 2022 körül nyilvánosan és erőteljesen kritizálni kezdte az Orbán-kormány gazdasági döntéseit, megromlott a viszonya a párttal, s valószínűleg ennek köszönhetően nem hosszabbították meg a kinevezését idén, tehát kvázi leváltották az MNB éléről.

Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) pedig 2023-ban elkezdte vizsgálni a jegybank és csatolt részeinek a Matolcsy-korszak alatti gazdálkodását. A Számvevőszék Matolcsy távozása után nemsokkal, 2025. március 19-én tett közzé a honlapján három jelentést a témában:

• az egyik az MNB működéséről,
• a másik a jegybank tulajdonában álló Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány (PADME) gazdálkodásáról,
• a harmadik pedig a Matolcsyhoz kötődő Neumann János Egyetemért Alapítvány befektetéseiről szól.

A jelentések szerint az ÁSZ rengeteg szabálytalanságot és százmilliárdos nagyságrendű vagyonvesztést talált a Matolcsy-érából, különösen az alapítványnál. Ám ez egyáltalán nem meglepő (talán csak a Fidesz-szavazóknak), hiszen a milliárdos ingatlanokról, festményvásárlásokról, szobrokról, haveri cégeknek adott megbízásokról és egyéb gyanús ügyekről a független sajtó (az Átlátszó is) már egy évtizede cikkezett.

Érdemes felidézni, hogyan jutottunk el odáig, hogy egyáltalán alapítványba vándorolhatott a közpénz. Ez ugyanis nem Matolcsy György magánakciója volt: a kormánypárt nem csak asszisztált az MNB-s ügyekhez, hanem aktívan védte és segítette is Matolcsyt, hogy mindezt megtehesse. Parlamenti naplók segítségével idézzük fel, hogy mit mondtak a fideszes politikusok 8-10 évvel ezelőtt a jegybanki alapítványokra és az általuk kezelt közpénzre, és hogyan reagáltak, amikor az ellenzék lopást emlegetett ezzel kapcsolatban.

Varga Mihály: felügyeljük az MNB törvényes működését

„Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Az Európai Unió tagállamaiban a jegybank függetlensége alapvető követelmény. A kormány és különösen a gazdaságpolitikáért felelős miniszterek a lehető legritkább esetben szokták a jegybankok döntéseit kommentálni.

A jegybank tulajdonosa ugyanakkor a magyar állam. A Nemzetgazdasági Minisztérium, mint a tulajdonos állam képviselője semmiképpen nem hunyna szemet, ha a közpénzek jogellenes felhasználását tapasztalná. A jogszabályok keretei között folyamatosan figyelemmel követjük és felügyeljük az MNB törvényes működését, és a jövőben is így fogunk tenni. Fontos aláhúzni, hogy a képviselő úr által említett összegeket a jegybank nem elköltötte, hanem vagyont gyarapított belőle, tehát az érték mindenképpen megmaradt.

Tisztelt Képviselőtársaim!

A jegybank által létrehozott alapítványoknak juttatott mintegy 200 milliárd forint nem vész el, hanem alaptőkeként befektetik, és a hozamaiból tartják fent intézményüket.

Az pedig ilyen esetekben természetes, hogy az alapító az alapítványoknak juttatott pénzt stabil, kiszámítható hozamú, biztos állampapírokban kívánja elhelyezni. Ezeknek az elvárásoknak pedig a magyar állampapírok kiválóan megfelelnek” – ezt Varga Mihály akkori pénzügyminiszter, jelenlegi jegybankelnök mondta 2014-ben, amikor Burány Sándor (MSZP) faggatta az MNB és alapítványai milliárdos ingatlanvásárlásairól.

Varga Mihály pénzügyminiszter és Matolcsy György MNB-elnök a Magyar Nemzeti Bank Budai Központjában 2023. június 21-én. (fotó: MTI/Hegedüs Róbert)

Bánki Erik: elveszíti közvagyon jellegét

Az ellenzék sokszor, sokféleképpen kérdezte a kormányt, hogy miért is kell az MNB-nek alapítvány, ráadásul rögtön hat. 2014-ben ugyanis annyit hozott létre a jegybank, és azok csak később olvadtak össze egy szervezetté, ez lett az ÁSZ által most megvizsgált PADME. Az ellenzéket az is nagyon érdekelte, hogy mi lesz/lett az MNB-s alapítványoknak adott közpénzzel, Matolcsy ugyanis váltig állította, hogy az már nem közpénz, ezért nem tette közzé, hogy mire költik.

Az MSZP-s Tóth Bertalan közérdekű adatigénylése nyomán viszont 2016 elején a bíróság jogerősen kimondta, hogy de igenis közpénzt költenek az MNB-s alapítványok, és az elköltéséről be kell számolniuk. A Fidesz ezt követően törvénymódosítást kezdeményezett, hogy továbbra is titokban tarthassák, mire költik a közpénzmilliárdokat a jegybanki szervezetek.

A 2016-os törvénymódosítási javaslat (forrás: parlament.hu)

A törvénymódosítást Bánki Erik és Mengyi „Voldemúr nagyúr” Roland (akit 2019-ben 4 év letöltendő börtönre ítélt a bíróság költségvetési csalás bűntettének kísérlete miatt) nyújtotta be a parlamentnek. Bánki hosszasan ecsetelte azt is, miért van szükség erre az MNB-s titkolózást támogató módosításra:

„Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Urak! Tisztelt Képviselőtársaim! Egy fontos javaslat fekszik előttünk, amely módosítja a Magyar Nemzeti Bank működését. Konkrétan három olyan területen módosítja a jelenlegi szabályokat, amely mindhárom esetben indokolt, és a törvényjavaslat által úgy érezzük, hogy megfelelő módon új, rugalmasabb és jobban hasznosítható szabályozást kap.

Az elsődleges célunk ezzel a módosítással az, hogy lehetőséget, illetve eszközöket adjunk a jegybank kezébe annak érdekében, hogy veszély esetén meg tudja védeni a nemzeti érdekeket. Közelebbről a nemzeti érdek ebben az esetben a központi pénzügyi vagy devizapolitikai érdekeket jelenti” – 2016-ben kezdte így felszólalását.

Matolcsy György és Bánki Erik, a bizottság fideszes elnöke az Országgyűlés gazdasági bizottságának ülésén 2019. november 18-án. (fotó: MTI/Bruzák Noémi)

Majd azzal folytatta, hogy „Az MNB által létrehozott alapítványok által kezelt adatokat is védeni kell, mert az alapítvány, mint jogi személy nem eshet az állami tulajdonban álló gazdasági társaságokkal közös megítélés alá. Az alapítvány jogi jellege indokolja a különös megismerhetőségi szabályok alkalmazását. Tisztában kell lenni azzal is, hogy az alapítvány meghatározott célra rendelt vagyontömeget kezel. Az alapítót az alapítvány, mint jogi személy létrejötte, illetve az alapítvány létrejöttéhez és működéséhez szükséges vagyoni juttatás teljesítése után tulajdonosi jogok nem illetik meg, szemben például egy állami tulajdonban álló gazdasági társasággal.

Az alapítvány működését annak létrejöttétől kezdve a kuratórium vagy egyszemélyes kurátor ügyvezetőként felügyeli. Az alapítvány létesítése után tehát a vagyon olyan mértékű elkülönülésére kerül sor, amely alapján

az alapító által juttatott vagyon elveszíti közvagyon jellegét.

Az alapító, miután az alapítói vagyont átadta az alapítvány számára, kijelölte a kurátorokat, semmilyen közvetlen befolyással nem tud hatni annak működésére, vissza sem hívhatja egyébként a kurátorokat.”

Vagyis a Fidesz azért módosított törvényt, hogy a közpénz az alapítványokban már ne legyen közpénz, és így ne kelljen megmondani, hogy mire költik. Az Alkotmánybíróság azonban elkaszálta a törvénymódosítást, vagyis nem lépett életbe, és a jegybanki alapítványoknak onnantól kötelező volt beszámolniuk a kiadásaikról. Ekkor történt, hogy Kovács Zoltán kormányszóvivő az ATV-ben az azóta már DK-s képviselő Kálmán Olga mondatára, miszerint a kormány megpróbálta eltitkolni az MNB-s alapítványok gazdálkodását, csak lazán visszakérdezett: „De sikerült?”

Tállai András: a befektetések gazdagítják a nemzeti vagyont

Amikor az ellenzéki képviselők erről kérdezték a parlamentben a fideszeseket, magasztos választ kaptak. „Az MNB az általa létrehozott és működtetett alapítványokon keresztül törekszik a közjó szolgálatára, így a pénzügyi kultúra terjesztésével, a kutatói és ösztöndíj-támogatásokkal a hazai közgazdaság-tudomány művelését igyekszik fejleszteni.

Számos nemzetközi példát találunk arra is, hogy a jegybank ingatlanokat vásárol. Az MNB ingatlanvételei döntően az alapítványok működéséhez szükségesek. Fontos kiemelni, hogy ezen vásárlások olyan befektetéseknek tekinthetők, amelyek

értékállandóságukkal biztosítják azt, hogy a rájuk költött forrás gazdagítsa a nemzeti vagyont.

Így van ez a Magyar Nemzeti Bank ingatlanvásárlásaival is.

A Magyar Nemzeti Bank az Alkotmánybíróság döntésének megfelelően az alapítvánnyal kapcsolatos adatait nyilvánosságra hozza. Tehát ugyanúgy, mint a Magyar Nemzeti Banké, az alapítvány adatai is, gazdálkodása is teljesen nyilvános, azt bárki megismerheti, így az a követelmény, hogy a Magyar Nemzeti Bank gazdálkodásának átláthatósága megvalósuljon, természetesen ezáltal teljesül. Köszönöm szépen a figyelmüket” – Tállai András 2016 májusában mondta ezt a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkáraként.

Tállai András felszólal az Országgyűlés plenáris ülésén 2016. május 13-án. (fotó: MTI/Illyés Tibor)

Bánki Erik: hazudik, aki lopásról beszél

Nem mindig ilyen kedvesen válaszoltak a kormánypárti képviselők az ellenzéknek, ha az MNB alapítványairól volt szó. „Harangozó képviselő úrtól már megszokhattuk, hogy egyáltalán nem zavarja, hogy olyan dolgokat állít itt a magyar parlamentben, amiknek az igazsághoz a leghalványabb köze sincs. Gyakorlatilag arcátlanul hazudik folyamatosan. Most is ezt tette az előző hozzászólásaiban” – kelt ki például Bánk Erik 2016 májusában.

Majd úgy folytatta, „tehát nyíltan és nyilvánosan hazudik, amikor arról beszél, hogy 260 milliárd forintot akartak ellopni a Nemzeti Bank alapítványain keresztül. Képviselő Úr! Önnek pontosan tudnia kell, hogy a vonatkozó jogszabályok értelmében az alapítványok az alapítói vagyonukat nem költhetik el semmire, annak a hozadékaiból gazdálkodhatnak. Tehát amikor riogatja a lakosságot a 260 milliárd forintnyi közpénz elköltésével, képviselőtársaival együtt, akkor ön is tudja, hogy hazudik, és meg akarja téveszteni a magyar választókat.

Nagyon szépen kérem arra, hogy olcsó és ócska politikai érdekek mentén – tudom, hogy most itt az elnökjelölés kapcsán folyik az öldöklő harc az MSZP-n belül, nyilvánvalóan erre próbálják felhasználni a magyar parlament üléstermét is, ami gusztustalan, a magyar választókat pedig úton-útfélen becsapják, próbálják megtéveszteni.

Hál’ istennek, a magyar választóknak megvan a kellő érzékük ahhoz, hogy pontosan tudják, hogy mi az igaz és mi a hazugság.

Nem véletlen az, hogy az önök állításai szerint az előző ciklus végén ugyanezeket a károgásokat hallottuk az önök részéről, az önök részéről, akik tönkretették az országot, akik a fizetésképtelenség határára sodorták Magyarországot, akiket csak az IMF és az Európai Bizottság hitele mentett meg a teljes csődtől. Önök mernek beszélni ebben a parlamentben lopásról, csalásról meg hazugságról?

Semmi mást nem csináltak nyolc éven keresztül, még a miniszterelnökük, Gyurcsány Ferenc is elismerte, hogy hazudtak reggel, délben meg este. Köszönöm szépen a figyelmet.” (Taps a Fidesz soraiból.)

A rezsibiztossá avanzsált Németh Szilárd is tromfolt: „a Magyar Nemzeti Bank által létrehozott alapítványok és a 260 milliárd. Alapítvány, mindenki tudja, nem kell nagyokat nézni – a 260 milliárdot el lehet költeni?

Hogy lehetne már elkölteni, az alapítványi vagyon!

Az alapítványnak azt kell felhasználnia, és ha abból van befolyó jövedelme, akkor azon felül, ami keletkezett jövedelem, azt költheti el. De itt megy ez a szöveg, most már hozzászoktunk ehhez, és még sorolhatnám az összes olyan, hajánál előrángatott történetet, amit akár a jobbikosok, akár az MSZP-sek megosztottak velünk.”

Németh Szilárd felszólal az Országgyűlésben 2016. március 1-jén. (fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)

Matolcsyékra tolták a felelősséget

Végül most nem 260 milliárd, hanem közel 500 milliárd forint közpénzről beszélünk, ami köddé vált. De ennek is megvan a felelőse, ha hihetünk Tállai Andrásnak.

„Ami pedig a Magyar Nemzeti Bank alapítványi támogatását és gazdálkodását illeti (Dr. Schiffer András: A család bankja!), az alapítványok önálló jogi személyek, megfelelő vezető szervvel, a kuratóriummal. Nyilvánvaló, hogy a gazdálkodásról hozott döntések alapvetően az ő felelősségi körükbe tartoznak (Tukacs István: Az állam a tulajdonos!), és hangsúlyozom ismét, hogy nem a kormányéba” – mondta Tállai 2014 őszén.

Azt a Vastagbőr szedte össze a napokban, hogy mégis kiket lehet összegfüggésbe hozni az MNB alapítványokkal, kik voltak az érintett felügyelőbizottsági és kuratóriumi tagok. A teljesség igénye nélkül mutatunk párat a felsorolásból:

• Polt-Palásthy Marianna, Polt Péter volt fideszes politikus, ma legfőbb ügyész FELESÉGE volt a Pallas Athéné Domus Scientiae Alapítvány felügyelőbizottságának elnöke, a Pallas Athéné Domus Mentis Alapítványban (PADME) pedig felügyelőbizottsági tag. 10 évig mindent rendben talált.
• Papcsák Ferenc, az MNB felügyelőbizottságának ELNÖKE, volt zuglói fideszes polgármester és képviselő, akit a második Orbán-kormány hivatalba lépése után korrupcióellenes (!!!) kormányzati feladatok összehangolásáért felelős kormánybiztosnak neveztek ki.
• Schaller Ernő a Pallas Athéné Domus Animae Alapítványának (PADA) kuratóriumi tagja, és mellette a Fidesz pártalapítványának, a Polgári Magyarországnak a külügyi igazgatója is volt.
• Lezsák Sándor az Országgyűlés egyik fideszes alelnöke, a Neumann János Egyetemért Alapítvány (NJEA) kuratóriumi tagjaként nézte végig, hogy odaadnak 127,5 milliárd forintot a PADME-nak befektetni.
• Csizmadia Norbert 2012-től a a Nemzetgazdasági Minisztérium tervezéskoordinációért felelős államtitkára, majd 2013-tól az MNB ügyvezető elnöke lett, és egyszerre volt kuratóriumi elnöke az NJE alapítványának és a PADME-nak.
• Vörös József, Mészáros Lőrinc ügyvédje több MNB-s alapítvány kuratóriumában is felbukkant.

Polt Péter legfőbb ügyész és Matolcsy György MNB-elnök az Országgyűlés plenáris ülésén 2016. június 13-án. (fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)

Az MNB ingatlanokat, festményeket és szobrokat vásárló cégének honlapján olvasható közleményben azt írták a Pénzmúzeum és Felügyeleti Központ épületének felújítása kapcsán, hogy „Az MNB-Ingatlan Kft közpénzzel gazdálkodó intézményként a törvényi előírásokat teljes mértékben betartva és transzparens módon folytatja gazdasági tevékenységét” és hozzátették, hogy a munkálatok „kritikus pénzügyi rendszereket érintettek”, ezért „az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottsága jóváhagyta a közbeszerzési eljárás lefolytatása alóli mentességet.”

A kormány viszont most úgy csinál, mintha nem tudott volna arról, hogy mi folyt az MNB-nél Matolcsy idején. Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója például azt nyilatkozta a 444-nek, hogy „Az egész jegybanki működésnek az a lényege, hogy

a jegybank elhatárolódik a kormánytól és a kormány elhatárolódik a jegybanktól.”

Hozzátette: „Tehát az ezekért való felelősség a jegybank előző vezetését terheli. Azt pedig a hatóságoknak és a bíróságoknak kell megállapítani, hogy van-e az ügyben büntetőjogi vagy egyéb gazdasági típusú felelősség.”

Az Állami Számvevőszék szerint van, mert a vizsgálata lezárultát követően nemrégiben feljelentést tett az ügyészségen vagyon elleni és gazdálkodás rendjét sértő bűncselekmények gyanúja miatt. Az Országos Rendőr-főkapitányság pedig azt közölte a 444 érdeklődésére, hogy a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda az ÁSZ feljelentése alapján hűtlen kezelés bűntett gyanúja miatt nyomoz.

Segesvári Csaba – Erdélyi Katalin

Címlapkép: Matolcsy György Orbán Viktor miniszterelnök és Áder János köztársasági elnök társaságában a Sándor-palotában, ahol az államfő ismét kinevezte a Magyar Nemzeti Bank elnökévé március 4-i hatállyal, hat évig terjedő időtartamra 2019. március 1-jén. (fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)