Cikkek

Fidesz-közeli műértők irányítják az MNB 30 milliárdos műkincsvásárlási programját

Négy év alatt 30 milliárd forintos keretösszeget költhet el műkincsvásárlásra a Magyar Nemzeti Bank, amely programból régi fideszesek és állami vezetők juttatására is marad pénz. Az értékbecslő szakma elitje pedig szokatlan módon társadalmi munkában dolgozik. A Nemzeti Értéktár Program titkai.

Amióta csak 2014 januárjában a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elindította a nemzeti műkincsvagyon gyarapítását célzó programját, sorra pattannak ki a botrányok.  

Eddig összesen 8,7 milliárd forintot költöttek 12 tételre, de a legnagyobb port a Munkácsy trilógia megvásárlása kavarta. A Nemzeti Értéktár Programot vezető jegybankár hazugsággal vádolta a tulajdonos műgyűjtőt, és hírhamisítással egy, az ügyről cikkező, újságírót.

Többen szokatlannak ítélték egy Tiziano festmény megvételét is, mivel tíz éve – amikor még csak sejtették az alkotó kilétét – a mostani 4,5 milliárd forintos vételár alig 3 százalékáért ment el egy árverésen.

Vannak olyanok is, akik az egész program törvényességét is megkérdőjelezik: Róna Péter, az MNB felügyelőbizottságának volt tagja szerint tiltott monetáris finanszírozást folytat a jegybank. Az MNB erre válaszul azt mondja, hogy a  műkincsvásárlásra fordított pénz nem adófizetői pénz.

Zsebpénz ősfideszeseknek

Miközben a nyilvánosságban eddig a milliárdos vásárlások ügye kavart vihart, a színfalak mögött legalább annyira érdekes események zajlanak. Az Átlátszó kiderítette, hogy eddig összesen bruttó 27 millió forintot kaptak a program mellett működő tanácsadó testület tagjai, akik állást foglalnak az MNB látóterébe kerülő műtárgyak megvásárlásáról, de a végső döntést a jegybank igazgatótanácsa hozza meg.

Mindezért a testület tagjai havi bruttó 300 ezer forint javadalmazásra jogosultak, az összeget ráadásul az elsődleges állami vezetői fizetésük mellé kapják, amolyan zsebpénz gyanánt. Ez alól egyedül Gerhardt Ferenc, a jegybank alelnöke kivétel, ő ugyanis a tanácsadó testület elnökeként ingyen látja el a feladatot. 

Érdekes végignézni az állami “zsebpénzben” részesülők listáját, hiszen a tanácsadó testület tagjai között állami intézményvezetőket, kulturális és kormányzati vezetőt egyaránt találunk. Az egyetlen kakukktojás Árvay-Józsa Kitty művészettörténész, aki Czira Szabolcs nagykőrösi fideszes polgármester kabinetjének tagja.

A program tanácsadói között van Baán László, akinek kultúrpolitikai karrierje még 1990-ben, a budapesti Fidesz frakció képviselőjeként indult, majd szokatlan módon a későbbi politikai rendszerekben is megtalálta a helyét. Jelenleg főállásban a Szépművészeti igazgatója, a Városligetbe tervezet múzeumi negyed miniszteri biztosa.

Baán barátja, Cselovszki Zoltán az Iparművészeti Múzeum vezetőjeként ad tanácsokat a jegybanknak. Cselovszki is sok pozícióban megfordult Fidesz körül. A párt hőskorában önkormányzati képviselő volt, majd később intézményvezető lett. Volt főépítész a Rogán vezette Belvárosban, részt vett az OLAF által is kifogásolt Budapest Szíve Projektben, és már a Rogán-éra előtt is benne volt egy belvárosi ingatlanmutyiban. Ő volt az, aki beajánlotta a Fidesz vezetőknek az akkoriban bútorrestaurátorként dolgozó Habony Árpádot.

Csorba László a Nemzeti Múzeum megbízott igazgatójaként tagja a testületnek, igazgatói pályázata körül az EMMI és a Miniszterelnökség közötti feszültségek okozhattak zűrzavart. Levéltáros szakmai vonalról érkezett Mikó Zsuzsanna a műkincsvásárlásokkal foglalkozó grémiumba. A kulturális kormányzatot Nagy Mihály, Hoppál Péter államtitkár kabinetfőnök-helyettese képviseli a csapatban.

 Műgyűjtő jegybankár fideszes hátszéllel

Gerhardt Ferenc a Fidesz javaslatára került be a jegybank döntéshozó szervébe, a Monetáris Tanácsba 2011-ben, amikor még az előző elnök, Simor András vezette az MNB-t. Matolcsy csapatában már alelnökként dolgozott 2013 óta.

A monetáris politikában jegybanki kinevezése előtt nem volt sok tapasztalata, de banki-üzemszervezési és irányítási képességeiről már sok helyen tanúbizonyságot tett  az életrajza alapján.

A Magyar Fejlesztési Bank (MFB) vezérigazgató-helyettese volt 1999-től, majd 2000-től az állami kézben lévő Konzumbank vezetője, a Járai vezette jegybankban igazgató 2005 és 2007 között, aztán a második Orbán kormány megalakulása után ismét  az MFB-hez vitt az útja. Onnan került újra az MNB-be. Nagy port kavart, és többen a jegybank politikai függetlenségét féltették, amikor kiderült, hogy a Monetáris Tanács tagjai a kamatdöntések előtt együtt ebédeltek Rogán Antallal, és kiderült, Gerhardt is részt vett ezeken a találkozókon.

Az origo portréja szerint nem politizál nyíltan, de a fideszes hátszél látszik a karrierútján, mivel akkor dolgozott állami szervezeteknél, amikor a Fidesznél vagy a Fideszhez kötődő vezetőnél volt az irányítás.

Gerhardt, a főnökéhez hasonlóan, elfelejtette a vagyonnyilatkozatában megemlíteni a jegybanki alapítványoktól származó jövedelmét. Miután a Magyar Narancs rákérdezett erre az MNB-nél, a jegybank azt válaszolta, hogy nem is visel semmilyen tisztséget a Pallasz Athéné (PA) alapítványokban. A szervezetek alapító okirata szerint viszont a PA Domus Concordiae és a PA Domus Mentis alapítványoknál a felügyelőbizottság elnöke, amiért több, mint egymillió forint járandóságot kap havonta. Egy azóta az MNB honlapjáról lekerült közlemény szerint ezt az összeget oktatási célokra utalja át.

Vagyonnyilatkozata szerint hat havi illetményét meghaladó összegben tulajdonol antik bútorokat és festményeket is, de ezeket nem részletezte tételesen. A szerzés idejéhez azt írta, hogy folyamatos, ami azt jelenti, hogy állandóan bővítheti gyűjteményét. A jegybankár neve ismert a műkincspiacon, nem véletlenül került az Értéktár program tanácsadóinak élére.

Top-értékbecslők társadalmi munkában

A műkincskereskedelemmel foglalkozó szakma hazai elitje a piacon szokatlan módon társadalmi munkában értékeli fel az MNB-nek a műtárgyakat.

Az ellenzéki politikai támadások után a jegybank láthatóan törekszik a transzparenciára az Értéktár esetében, így a vásárlások előtti értékbecslést végzők neve már szerepel a nyilvános honlapon. Az Átlátszó közadatigénylés segítségével szerette volna megtudni, hogy mekkora javadalmazásban részesültek az egyes munkáikért az értékbecslők.

A törvényi határidőn belül nem érkezett válasz, csupán a Nemzeti Adatvédelmi és Információs Hatósághoz történő bejelentésünk után küldték el a kért adatokat.

Az MNB ekkor azt a meglepő választ adta, hogy az általunk firtatott tételeknél mindannyiszor térítésmentesen végezték el a munkát a szakma krémjét alkotó műértők. Az ingyenmunkát végzők között ott találjuk többek között Einspach Gábort, az egyik legfoglalkoztatottabb igazságügyi festményszakértőt, a Kieselbach Galéria kulcsfiguráját, és a magyar műkereskedői világ egyik legismertebb alakját, Virág Juditot is.

Az Átlátszó által megkérdezett szakértők szerint pár milliós tételeknél is százezres nagyságrendű lehet a piacon az értékbecslők díjazása, ami persze számos egyéb tényezőtől is függ. A tárgyak műkincskereskedelmi előéletének a vizsgálata komoly szakmai munka, így azok a galériák, amelyek esetenként ingyen végeznek értékbecslést, általában ahhoz kötik ezt, hogy később a műtárgy értékesítését is elvégezhetik.

Különleges esetekben dolgoznak tehát csak honorárium nélkül, ilyen érdekes kivétel a Kincs a falon projekt, amelyben egy fénykép alapján adnak előzetes ingyenes értékbecslést. Ez azonban inkább művészetpártolói, mintsem üzleti célú tanácsadás.

Ezüsttallérok barátok közt

Érdekes kapcsolatokat mutat az Értéktárba kerülő Munkácsy-festmény, a Krisztus Pilátus előtt című művének értékbecslése. A munkát a Virág Judit Galéria névadó-tulajdonosa végezte, tiszteletdíj nélkül.

Az Átlátszó kérdésére az értékbecslésről nem adott információt az MNB, mert állításuk szerint nem az intézmény rendelte meg az értékbecslőket, de arról nem adtak tájékoztatást, hogy ki. A jegybank azonban annyit elárult, hogy díjazásban nem részesültek a szakemberek.

Mindez azért különösen érdekes, mert emlékezetes módon, a Munkácsy trilógia másik festménye, a Golgota megvásárlása körüli herce-hurca egyik állomása éppen az volt, hogy a kép tulajdonosa, Pákh Imre, az értékbecslők függetlenségéhez kötötte az eladást, mert szerinte az állami szakértők lenyomják az árakat.

A munkát ingyen elvégző Virág Judit, a magyar műkereskedelem nagyasszonya, azonban férjén keresztül áttételesen kapcsolódik az Értéktár Programhoz. Törő István a Virág Judit Galéria ügyvezetője, és a műértő feleség saját bevallása szerint neki köszönheti a sikerei felét. Törő kifejezetten baráti viszonyt ápol Gerhardt Ferenc alelnökkel, legalábbis ez derült ki a jegybankárról készült origo-n megjelenő portréból.

Az Értéktár program keretében a jegybank Törőtől vett meg a barátja által vezetett testület javaslatára 1,1 milliárd forintért egy erdélyi érmegyűjteményt . A vásárlás körüli személyes összefonódásokról egy sajtótájékoztatón elhangzó kérdésre a műgyűjtő jegybankár azt a választ adta, hogy Virág Juditot független értékbecslőnek tartja, hiszen férjével az ő munkáját követően kezdtek el csak tárgyalni az ezüst érmegyűjtemény felvásárlásáról.

Korábbi cikkeink a Magyar Nemzeti Bankról

Félmilliárd forinthoz közelítenek Borókai Flóra cégeinek MNB-s megbízásai

Megválik a VS.hu a Rogán szavába vágó újságírótól

A valóságot talán még meg lehet írni

Eiffel Palace: erősen vitatható a KPMG értékbecslése

Ötmillió euróval olcsóbban hirdették az Eiffel Palace-t, mint amennyiért elkelt

Eiffel Palace: 15 millió euró az offshore hátterű befektető profitja

Pereljük a Nemzeti Bankot a Giro Zrt. megvásárlásának adataiért

Hozzátok a Szent Kézigránátot – az MNB esete a magyar bitcoinnal

Elszámoltat-e a nagy elszámoltató?

Az MNB előző felügyelőbizottsága még 2014-ben erősen bírálta az Értéktár programot. A jegybank felügyelőbizottságát 2015 nyarától azonban már Papcsák Ferenc, volt fideszes képviselő, egykori zuglói polgármester, és a második Orbán kormány “elmúltnyolcévvel” foglalkozó elszámoltatási biztosa vezeti.

Az új felügyelőbizottság első lépése az volt, hogy vizsgálatot indítottak az MNB műkincsvásárlásainak ügyében, Papcsák szerint a jelentés várhatóan november közepére lesz kész. A vizsgálat nem csupán a Matolcsy-korszak ingóságvásárlásait veszi górcső alá, hanem 1990-ig visszamenőleg lajstromozza a jegybank ilyesfajta tevékenységét, és nemzetközi példákat is keres hasonló ingó vagyontárgyak jegybanki vásárlására.

Vágó Gábor

Címlapfotó: Kovács Attila / MTI

Fizess elő az Átlátszóra, hogy még sok ilyen cikket írhassunk!

Havonta csak egy ezres: már csak 945 új előfizetőre van szükségünk
ahhoz, hogy az alapműködésünk közösségi finanszírozású legyen. Tudnivalók itt.

4000__ani_6

Megosztás