A Samsung akkugyárához kapcsolódó újabb beruházásokat várnak a gödi különleges gazdasági övezetbe

Bővítené a kormány az „elektromos hajtás értékláncához” kapcsolódó ipari beruházások számát Gödön. Ez derül ki abból a Megvalósíthatósági tanulmányból, amely a Samsung SDI akkumulátorgyárának is helyet adó gödi Különleges Gazdasági Övezet további fejlesztési terveit ismerteti. A tanulmány nem került nyilvánosságra, egy közadatigénylés révén kaptuk meg a Pest Vármegyei Önkormányzattól. 

Mint az közismert, a kormány az első Különleges Gazdasági Övezet (KGÖ) helyszínéül 2020 áprilisában Gödöt jelölte ki. Majd az országgyűlés törvényt is alkotott a különleges gazdasági övezetek jogállásáról. A törvény indoklása szerint ezek az övezetek a gazdasági fejlődést segítik elő és munkahelyeket biztosítanak, s az övezet „területén élők jólétének és biztonságának kiteljesedése, az életminőség javítása, ezáltal a közösség gyarapodása valamint az érintett helyi önkormányzatok hatékonyabb feladatellátása” valósul meg.

A törvény kimondja, hogy a különleges gazdasági övezetek önkormányzati feladat- és hatáskörét a területek fekvése szerinti vármegyei önkormányzat látja el, s emellett vármegyei tulajdonba kerülnek az övezetben lévő közterületek (közparkok, közutak).

A gödi különleges gazdasági övezet esetében Pest Vármegye Önkormányzata lett a „gazdája” és részben tulajdonosa a többszöri módosítás révén kb. 440 hektárossá nőtt területnek. Göd városa így elvesztette a rendelkezési jogot közigazgatási területének egy ötöde fölött, az övezetből származó adót – s itt elsősorban a Samsung SDI gyárairól van szó – pedig a megyei önkormányzat szedheti be és oszthatja el.

A gödi területek megyének való átadása és az adóbeszedés jogának elvétele ellen nemcsak a lakosok egy része és az ellenzéki városvezetés tiltakozott, de az önkormányzat fideszes képviselői is „büntetésként” értékelték a döntést.

 

Hogy más, kormánypárti politikusok is hasonlóképpen károsnak tartják, ha egy települést megfosztanak az ott épülő ipari beruházás adóbevételétől, arra jó példa Debrecen fideszes polgármesterének, Papp Lászlónak egy testületi ülésen tett kijelentése: szerinte ha Debrecenben akarna a kormány létrehozni különleges gazdasági övezetet, ő lemondana a polgármesteri tisztségéről. 

Az akkumulátorgyárhoz kapcsolódó ipari beruházásokat terveznek

Az Átlátszó által most közadatigénylés révén megszerzett Megvalósíthatósági tanulmány egyértelművé teszi, hogy a gödi különleges gazdasági övezet további fejlesztései során milyen további ipari beruházásokat szeretnének telepíteni a gödi iparterületre. A tanulmány bevezetője leszögezi:

„A Gödi Különleges Gazdasági Övezet létrehozásának legfőbb célja, hogy a telephelyi feltételek javításával a GKGÖ területén és vonzáskörzetében elősegítse a beruházásokat, a működő vállalkozások fejlesztéseit és új vállalkozások letelepítését,

különös tekintettel az elektromos mobilitás térnyerésére, és azzal összefüggésben az „elektromos hajtás” értékláncához kapcsolódó vállalkozások – szolgáltatások és ipari, feldolgozóipari cégek – célzott telepítésére

annál is inkább, mivel az övezet nemzetgazdasági jelentőségét az adja, hogy e terület ad helyet Magyarország egyik legnagyobb, és a közeljövőt talán térségi szinten leginkább meghatározó ipari-technológiai központjának, a Samsung SDI elektromos akkumulátor gyártó üzemének.”

A tanulmány – melyet az ANPAST Europroject Szolgáltató Kft. készített 50,7 millió forintért a Pest megyei önkormányzat megbízásából – az övezetben „óriási növekedési potenciállal” tervez. Mintának azt a 900 hektáros Tatabányai Ipari Parkot tekinti, ahol jelenleg négy akkumulátor-ipari beruházás működik. A fejlesztési lehetőségeket áttekintő tanulmány egyelőre csak az M2-es autóút keleti oldalán található újabb ipari park számára kijelölt, kb. 40 hektárnyi területről közöl részletes stratégiai elemzést.

Ebből a területből a megyei önkormányzat a Power Pak Kft.-nek adott el 4 hektárt, hogy azon egy „háztartási vegyipari” csomagolóüzem valósuljon meg. A megyei önkormányzat erről fontosnak tartotta közölni, hogy „a beruházónak nincs köze a Samsung SDI-hez”.

A közérdekű adatigénylésre az Átlátszó által üzemeltetett KiMitTud közadatigénylő weboldalt használtuk. A KiMitTud segítségével azonban nem csak mi, hanem bárki könnyen és átláthatóan tud közérdekű adatot igényelni minden olyan állami, önkormányzati vagy más közfeladatot ellátó intézménytől, amely részt vesz az állam működtetésében, vagy közpénzt költ.

Említik a Samsung tervezett fejlesztéseit is

A Samsung SDI bővítési tervei a tanulmány szerint elsősorban „gyárkapun belüli fejlesztéseket prognosztizálnak”. A cég további területigényei „jelenleg nem azonosíthatók”, írja talányosan az elemző tanulmány – hozzátéve, hogy a cég újabb zöldmezős fejlesztései a világpiaci helyzet alakulásától, az újabb ipari beruházások energiaigényétől és a dunakeszi vasúti átrakó 2026-ra tervezett megépülésétől is függenek. Ugyanakkor az infrastrukturális fejlesztések tervezésekor további ipari beruházások ellátásával is számolnak.

A minap írtuk meg, hogy a The Elec dél-koreai szakportál szerint a Samsung SDI egy harmadik gödi akkugyár létesítéséről döntött.

 

Azóta több angol nyelvű médium is megerősítette a hírt, a The Elec egy korábbi videójából pedig további részletek is kiderülnek a Samsung SDI újabb beruházásáról. Eszerint a cég a már meglévő, 120 hektáros területén kíván egy újabb, két csarnokból álló gyártóüzemet létesíteni, melyhez a szükséges közműveket is biztosítani kell. Beszélnek arról is, hogy a gyárban alkalmazni kívánt filippínó munkások számára telephelyet kívánnak létrehozni, mert az „egyszerű termelőmunkára” már nincs alkalmas magyar munkaerő: a magyarok Németországba, Ausztriába, Franciaországba és az Egyesült Királyságba „menekültek el”.

Az új beruházással megnövekvő vízigény kielégítését szolgálhatja az a napi 29 ezer köbméter vizet biztosító víziközmű-rendszer, aminek az engedélyét már 2021-ben kiadták, s amit a Mészáros és Mészáros Zrt. épít 32 milliárd forint közpénzből. Mindez arra utal, hogy a magyar kormány már évekkel ezelőtt tisztában lehetett a Samsung SDI további beruházási terveivel, s azokhoz igazította a folyamatosan dráguló és a növekvő kapacitást is kielégítő infrastrukturális beruházásokat.

 

A közművesítés duplájára nőtt költségeiről ebben a cikkünkben számoltunk be. A 24.hu pedig egy minapi cikkében írt arról, hogy egy tavaly decemberben megkötött szerződés szerint a kormány 13,8 milliárd forintnyi támogatást nyújt a Samsung SDI Magyország Zrt.-nek egy új, 67,8 milliárd forintos beruházás megvalósításához. A támogatott tevékenység „új gyártósor létrehozása, stack technológiával”.

Arra azonban a most birtokunkba került Megvalósíthatósági tanulmány is kitér, hogy a GKÖ fejlesztése a Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló 2018. évi CXXXIX. törvény (MaTrT) második részében foglalt Országos Területrendezési Terv (OTrT) két részét is érinti: az erdők övezetét és a vízminőség-védelmi terület övezetét.

Megbüntette a kormány az ellenzéki vezetésű várost

A gödi önkormányzat adóbevételtől való megfosztása jó eszköznek bizonyult az ellenzéki vezetésű város megfegyelmezésére is. Ahogy azt több korábbi cikkünkben megírtuk,

a megye szinte egy fillért sem adott az ellenzéki vezetésű gödi önkormányzatnak,

bármilyen ügyben pályázott is a testület és a polgármester támogatásra – a megyei közgyűlés, illetve annak gazdasági bizottsága napirendre sem vette a kérelmeket. Egészen addig, amíg a gödi választópolgárok az ex-momentumos Balogh Csaba lemondása után „rá nem ébredtek”, hogy a Fidesz által támogatott Kammerer Zoltánt „érdemes” polgármesternek választaniuk. 

Az új városvezető hivatalba lépése után viszont többé senki nem hozta szóba – a fideszes gödi képviselők különösképpen nem – a város kifosztásának témáját és a KGÖ megszüntetését. Nem véletlenül: az új polgármester hivatalba lépését követően ugyanis a megye azonnal módosította a Samsung adójából származó bevételek elosztását.

A Fidesz által támogatott Kammerer Zoltán megválasztása után a gödi önkormányzat kasszájába pénz került,

mintegy „megjutalmazva” a várost, amiért a lakói némi renitenskedés után újra a „megfelelő” helyre húzták be az X-et.  

A lakosok védelmével nem foglalkoznak

De nemcsak anyagi szempontból súlyos teher Gödnek a különleges gazdasági övezet elrendelése. Az önkormányzattól elvették azt a jogot is, hogy beleszólhasson a Samsung-gyár további bővítésébe és a gyárat kiszolgáló új infrastrukturális beruházások ügyébe, de a környezetvédelmi és katasztrófavédelmi eljárásokba sincs beleszólási joga. A KGÖ révén azt is meg lehetett oldani, hogy miután egy független vizsgálat mérgező oldószert mutatott ki a gödi kutak vizében, a gyárhoz közeli, megyei fennhatóságú területeken ne tudjon a város önkormányzata – vagy bárki más – ellenőrző vízvizsgálatokat végezni. 

A gazdasági övezetbe tervezett fejlesztések kapcsán a tanulmány a lehetőségeket és a veszélyeket is elemzi. Utóbbiak közé sorolja, hogy

„az akkumulátorgyártás körül kialakult társadalmi ellenállás a közeljövőben oly mértékben eszkalálódhat, mely a további, az értéklánchoz köthető fejlesztéseket gátolhatja,

(…) állandósulnak a lakossági és civil tiltakozások”. A bizalmi tőke helyreállítása érdekében az elemzés szerint szükséges „jól működő kommunikációs csatornák kiépítése”, emellett a megye „felelős gazda” szerepkörének hangsúlyozása, és „a részvétel kultúrájának” erősítése a lakosság és a civilek felé.

A valóság ezzel szemben az, hogy az ipari beruházások betelepítésével kapcsolatos feladatok ellátásán és a befolyt adók szétosztásán túl a gazdasági övezet életminőségre gyakorolt hatásaival, annak környezeti terheivel vagy veszélyeivel a megye nem foglalkozik. Erre a legjobb példa az, hogy Pest Vármegye Környezetvédelmi Programjában a gödi különleges gazdasági övezetet meg sem említik.

A megyei önkormányzat pedig semmilyen kommunikációs csatornát nem működtet és lényegében titkol minden érdemi információt a lakosság elől. A megyei honlapon ugyan létezik egy Gödi Különleges Gazdasági Övezet nevű, elvileg „folyamatosan frissülő” aloldal, oda azonban az elmúlt kilenc hónapban semmilyen tájékoztatás nem került fel.

A megyei hírek között azonban találni olyan információkat, amelyek a gödi iparterületre tervezett fejlesztésekre utalnak. Megtudhatjuk például, hogy Kínába látogatott egy megyei delegáció, ahol „a jövő technológiáját képviselő cégek Pest vármegyei befektetéseinek ösztönzéséről” állapodott meg a kínai és a magyar fél. A küldöttségben jelen volt a gödi Különleges Gazdasági Övezet fejlesztéséért felelős megyei irodavezető, Szinay József – a gödi ipari fejlesztések terén tehát várhatóan számítani lehet a kínai beruházók érdeklődésére is. 

A lakosság szempontjából viszont a megye nem „felelős gazdája” a gazdasági övezetnek, ahogy Göd városa sem az. Az önkormányzatok egyetlen feladata a gazdasági övezetre vonatkozó újabb és újabb kormányrendeletek végrehajtása – miközben a lakosok védelmével, érdekképviseletével senki nem foglalkozik. Miután nemrégiben hivatalos adatok alapján megírtuk, hogy a Samsung-gyárból 88 tonna magzatkárosító oldószer került a település levegőjébe 2019 és 2022 között, Kammerer Zoltán feljelentést tett, és a rendőrség most nyomoz. Az eredményt kíváncsian várjuk.

Bodnár Zsuzsa

Ez a cikk a Közös Értékeink Program támogatásával készült. Címlapkép: A megvalósíthatósági tanulmány címlapja (forrás: Pest megye / KiMitTud)