Természetvédelmi területeken és lakóövezeteken keresztül vezetné a gödi Samsung-gyár új csatornáit a projekt kivitelezésével megbízott Mészáros és Mészáros Kft. A döntés ellen az érintett polgármesterek és a lakosság is tiltakozik. Az elégedetlenséget fokozza, hogy a Samsung kedvéért a váci déli vízbázis korábban súlyosan szennyezett területéről is történne vízkivétel, és az ott termelt ivóvízzel a környék településeit is ellátnák. Az aggodalmakat a Duna Menti Regionális Vízmű igazgatója igyekezett eloszlatni egy váci lakossági fórumon, amin viszont a Samsung SDI meghívott képviselői nem kívántak részt venni.
Néhány héttel ezelőtt a gödi polgármester, Balogh Csaba egy blogbejegyzésében számolt be arról, hogy a Mészáros és Mészáros Kft. ügyvezetője tájékoztatta őt a Göd és Vác között tervezett víziközmű beruházásokról. A gödi iparterület vízellátásának 32 milliárdos tenderét ugyanis Mészáros Lőrinc cége nyerte el, ahogy azt korábban megírtuk.
A cég előzetes tervei szerint a Samsung-gyártól az ipari szennyvizet Göd Nevelek városrészén át egy 12,2 kilométeres vezetéken vinnék Vácra, ahol a meglévő szennyvíztisztító mellé egy új telepet is létesítenek. Emellett felújítják a váci déli vízbázison a Chinoin által a 80-as években elszennyezett, lezárt kutakat. A tervek szerint a váci déli vízbázison ivóvizet is fognak termelni a környékbeli települések számára, ami a gödi a polgármester szerint veszélyt jelenthet a víz minőségére.
A beruházással szintén érintett Vác önkormányzata a kérdések tisztázása érdekében lakossági fórumot rendezett. Erre meghívták a Duna Menti Regionális Vízmű (DMRV) és a Samsung képviselőit, valamint egy talaj-kármentesítéssel foglalkozó cég szakértőjét. Utóbbiak azonban nem jöttek el a fórumra, így számos kérdés maradt továbbra is megválaszolatlan.
A DMRV műszaki igazgatója, Balogh Zsolt mindenesetre igyekezett megnyugtatni a jelenlévőket arról, hogy a települések vízminősége nem fog romlani az új beruházások után sem.
Azt azonban elismerte, hogy „legnagyobb fejfájást” a Samsung hatalmas vízigényének kielégítése okozta a cég számára. Mint elmondta, a HIPA (Nemzeti Befektetési Ügynökség) 2018-ban bízta meg a DMRV-t azzal, hogy dolgozzon ki egy koncepciót a Samsung számára szükséges napi 20 ezer köbméter ipari víz biztosításáról. Ennek az igénynek a kielégítéséhez pedig szükségessé vált a váci déli vízbázison lévő kutak rekonstrukciója és egy felszíni vízkivételi mű megépítése – számolt be az igazgató a 2018 óta formálódó tervekről, melyekről most hallott először a lakosság. Az is kiderült, hogy a Vízmű csak az egyik szereplője a történetnek: a projekt irányítója a Nemzeti Fejlesztési Programiroda, amely a tender-nyertes Mészáros és Mészáros Kf.t-t bízta meg a kivitelezéssel.
A váci déli vízbázis területének teljes kármentesítéséről azonban alig esett szó a fórumon, holott az aggodalmak egy részét épp ez okozza. A vízbázis ugyanis az 1980-as években súlyosan elszennyeződött a váci Chinoin veszélyes hulladékainak égetése miatt. A Hidrológiai Közlöny egy 2021-es tanulmánya szerint
Vácott 1980-ben „történeti jelentőségű” környezetpusztítás történt, amelynek során 860 ezer köbméter talajvíz szennyeződött el.
A vízbázison a parti szűrésű kutakat le kellett zárni, a váciak ivóvízellátását pedig a szentendrei kutak Duna alatti átvezetésével oldották meg. A kutak rekonstrukciója és a vízbázis kármentesítése ügyében az Átlátszó megkereste a vízjogi létesítési engedélyeket kiadó Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóságot. Tőlük viszont csak az a válasz érkezett, hogy a kármentesítés lefolytatása a környezetvédelmi hatóság feladata; a Pest Megyei Kormányhivatal azonban a váci vízbázis kapcsán őket nem kérte fel kármentesítési eljárásban való részvételre.
A lakossági fórumon sem hangzott el megnyugtató információ a vízbázis teljes kármentesítéséről. A DMRV szakembere úgy fogalmazott, hogy
„a vízbázis talaja szennyezett lehet”, ugyanakkor hozzátette, hogy a kutak vizét ők rendszeresen monitoringozzák, és a vízben szénhidrogének jelenléte nem haladja meg a határértéket.
A „Vác város településrendezési eszközeinek felülvizsgálata” című önkormányzati dokumentum szerint pedig a szennyezés felszámolása még jövőbeni teendő: „a Déli vízbázis toxikus szennyezésének felszámolására hatékony stratégiai intézkedéseket kell kidolgozni és végrehajtani”.
A DMRV műszaki igazgatója szerint mindenesetre „a Vác Déli-Forte vízbázis területén lévő víztermelő kutak üzemeltetését végző DMRV Duna Menti Regionális Vízmű Zrt. részére kiadott vízjogi üzemeltetési engedélyben kizárólag ipari célú vízkivétel engedélyezett”.
A gödi iparterületet ugyanakkor nemcsak a kutakból, hanem a Dunából vett vízzel látnák el. Ennek érdekében a vízbázison felszíni vízkivételi művet fognak építeni, ami a dunai „nyersvizet” megfelelő tisztítás után juttatná el a Samsunghoz.
Az ipari park ellátásán túl még napi 7000 köbméter ivóvíz kitermelését is tervezik, amivel a környező települések – Vác, Göd, Sződliget, Csomád, Gödöllő, Fót, Mogyoród – vízellátási igényének megnövekedését is biztosítani tudják. Az ivóvíz és az ipari víz azonban teljesen külön vezetékeken halad majd, a kettő keveredése nem fordulhat elő, hangzott el a fórumon.
Mindez rengeteg új csatorna és vízkivételi mű megépítését jelenti. A gödi különleges gazdasági övezet vízigénye ugyanis önmagában óriási: a tájékoztatás szerint a felszíni vízkivételi műből naponta 24 ezer, a rekonstruált kutakból 7200 köbméter ipari vizet, emellett – felszíni vízkivétellel – 3000 köbméter ivóvizet tudnak majd a gödi ipari területre szállítani az új vezetékeken.
Ez évente legalább 8 millió köbméter víz felhasználását jelenti a gödi különleges gazdasági övezet számára.
„Távlatosan kell gondolkodnunk, mert a gödi ipari parkba a Samsung mellett még további szereplők betelepülése is várható” – mondta el a műszaki igazgató. Mindezt megütközve hallgatták a fórum résztvevői, hiszen mind a Samsung bővítésére, mind a gödi különleges gazdasági övezetre vonatkozó tervek teljesen titkosak: az iparosítás mértékéről és arányairól szóló információkat elhallgatják az érintett lakosság elől.
Ezek mellé az adatok mellé érdemes odatenni a Berlin mellett épülő Tesla-gyár évi 1,4 millió köbméteres vízfogyasztásáról szóló vitákat, amikről a magyar sajtó is beszámolt. Magyarországon viszont, ahol a dél-koreai cégek és a hatóságok nem tesznek közzé adatokat, vita sem képzelhető el erről a témáról.
A lakosság a tervezett csatornarendszer nyomvonala és az új váci szennyvíztelep helyszíne miatt is elégedetlen. A 12,2 kilométeres szennyvízvezeték megépítésének már meg is indultak az előkészületei. Göd-Nevelek és Sződliget lakói pedig csak a környezetvédelmi eljárás terveiből szembesültek azzal, hogy az ő utcáikon vezetnék a Samsung csatornáit. Csakhogy a neveleki utcákban a lakosságot kiszolgáló, nemrég engedélyezett vízközműveknek és a csapadékvíz-elvezető rendszernek kellene elsősorban helyet biztosítani.
A lakosok attól is tartanak, hogy meghibásodás, csőtörés esetén a Samsung 7000 köbméternyi ipari szennyvize öntené el az utcákat, és szennyezné el a helyiek fúrt kútjait.
A veszélyről Sződliget polgármestere egy videót is közzétett, amiben tiltakozik a szennyvízcsatorna tervezett nyomvonala ellen. Szerinte a sződligeti iskola és játszótér mellett bűn lefektetni ezeket a vezetékeket, melyek óriási mennyiségben szállítják majd az ipari szennyvizet. „Ha bármi kisebb üzemi baleset történne, itt derékig érne a szennyvíz” – magyarázza a polgármester, miért fordult az ügyben a körzet országgyűlési képviselőjéhez, Rétvári Bencéhez.
A nyomvonal kiválasztását Balogh Zsolt igazgató azzal indokolta, hogy a közterületen jobban szeretik a csatornákat vezetni. A lakott területek elkerülése esetén ugyanis magánterületeket kellene kisajátítani, s ez nehezebb és lassúbb megoldás. A lakossági panaszok miatt azonban „érdemben megvizsgálják” egy másik nyomvonal lehetőségét – hangzott el.
A Samsung kedvéért megépülő új váci szennyvíztisztító telep is okozhat gondokat – derült ki a fórumon – hiszen már a meglévő szennyvíztelep bűze miatt is rendszeresek a panaszok. „Ha nem volt eddig elég büdös Vácon, akkor most lesz” – vázolja a nem túl rózsás jövőt Juhász Béla, sződligeti polgármester a beruházás káros hatásait soroló blogbejegyzésében.
Hlavács Judit, Göd alpolgármestere szerint a beruházás rohamtempóban történő lebonyolítását nem a valós lakossági igények, hanem a Samsung hatalmas vízszükséglete kényszeríti ki. Emiatt kell a parti szűrésű kutak helyett felszíni vízkiemelést alkalmazni. „A parti szűrésű kutak azért jók, mert a természetes módon, egy kavics- és homokréteg, valamint az ebben jelen lévő mikroorganizmusok által átszűrt vizet szinte nem kell utókezelni: nagyon kevés, főleg a meleg időszakokban felmerülő klórozásra van szükség. Az ilyen ivóvíz tiszta, biztonságos és olcsón előállítható, szemben a felszíni vízkiemelés sokkal komolyabb technológiai és vegyszerigényével” – írja Hlavács, aki szerint
a víziközmű-fejlesztéseket nem egy multicég érdekeinek kellene alárendelni.
A Momentum egy petíciót is indított az ivóvíz tisztaságának védelme érdekébe. Ebben a lakosság alapvető jogainak teljesülését követelik:
– tiszta, a jelenleginél nem rosszabb ivóvizet;
– érdemi információkat és beleszólást a víziközmű- és egyéb infrastrukturális fejlesztésekhez kapcsolódóan;
– biztonságot, a természet, a környezet és a lakosság védelmét.
Bár naponta 10 ezer köbméter szennyvíz fog Sződligeten át Vácra érkezni a gödi iparterületről, a kormány döntése alapján ez a két város nem tartozik a Samsung-beruházás által érintett települések közé. A gödi különleges gazdasági övezetről szóló rendelet szerint ugyanis Göd mellett Dunakeszi, Fót, Csomád és Sződ részesülhet a Samsung által befizetett adóból.
S hogy milyen módon lesz támogatandó a rendeletben szereplő öt város, ahhoz a megye által készíttetett a gödi különleges gazdasági övezet fejlesztéséről szóló Stratégiai és Operatív Program ad némi támpontot. Aminek furcsasága, hogy a különleges gazdasági övezet fogalma sajátosan értelmeződik benne. A 141 oldalas dokumentum ugyanis az öt városra alkalmazza az „övezet” kifejezést, ugyanakkor a Göd közigazgatási területén lévő 407 hektáros különleges gazdasági övezet konkrét fejlesztéseiről nem esik benne szó.
Így az övezetbe beletartozik például a fóti MAFILM filmgyár, ami „speciális ismertséget biztosíthat az övezetnek” és szó esik az övezet „magterületéről” – bármit is jelentsen ez –, ami a dokumentum szerint „gazdag és nagy múltú ipari hagyományokkal és jelenleg is prosperáló ipari bázissal rendelkezik”.
Mindenesetre a gödi iparterületből származó adómilliárdokból csak a kormányzat által önkényesen kijelölt öt település részesül, Vác és Sződliget nem.
Persze, juttathat a kormány Samsung adójából a neki kedves városok önkormányzatainak, azt nem tudja megakadályozni, hogy az „övezet” ipari beruházásainak környezetterhelése ne sújtsa a lakosságot. A váci szennyvíztelepről a Dunába engedett szennyvíz ugyanis el fogja érni a délebbre fekvő településeket is, a Samsung-gyárból és a megnövekedett forgalomból adódó légszennyezés sem fog megállni Göd határán. Az M2-es autópályán szállított több ezer tonna veszélyes anyag pedig minden érintett településre kockázatot fog jelenteni.
Bodnár Zsuzsa
Nyitókép: Így öleli körül Sződligetet a Samsung vize. A kék az ipari vízvezeték, a sárga a szennyvíz vezeték (forrás: Juhász Béla Róbert, Sződliget polgármesterének blogja)
Magyar Narancs: Lemondanak az Alföldvíz Zrt.-ben lévő tulajdonukról a kényszerhelyzetbe hozott települések Rendkívül rövid határidővel kell választ adnia 136 dél-alföldi...
Csütörtökön több online médium (pl. itt és itt) is lehozta Oroszi Beatrix orvos, járványügyi szakértő egy konferencián elhangzott véleményét, miszerint társadalmilag káros...
Magyarország a korábban rendelt, raktáron maradt vakcinákra építi a koronavírus elleni védekezést, ezért sem vesz részt az EU közös Pfizer-beszerzési...
Emelkednek az esetszámok a koronavírus járvány negyedik hullámában, így természetes, hogy egyre több embert érdekel, mennyire hatásos a védőoltás, mennyien...
