Újabb területeket vett el a kormány Gödtől a Samsung-beruházás érdekében. A december végén közzétett rendeletek szerint transzformátorállomás, munkásszálló és újabb, „jelentős környezeti hatású” létesítmény építhető a 420 hektárra kibővített különleges gazdasági övezetben. Emellett a Samsung-gyár területén 10 százalékkal megemelték a beépítési arányt, és az új ipari park kedvéért kivágnak egy 8300 négyzetméteres erdőt is. Ugyanakkor az általunk közadatként kikért katasztrófavédelmi engedélyekből kiderült: a hatóság iparbiztonsági és tűzvédelmi okokból több üzemegység használatát megtiltotta a Samsung akkumulátorgyárában, a cég azonban a tiltás ellenére sem állította le a termelést.
December 27-én és 28-án több rendelet is megjelent a Magyar Közlönyben, amelyek szerint a kormány a gödi iparterület bővítéséről és újabb ipari beruházásokról döntött. Az Egyes energetikai tárgyú jogszabályok módosításáról szóló 787/2021. (XII. 27.) számú rendelet szerint újabb területeket sajátítanak ki az M2-es autóút gödi lehajtója mellett egy 400/132 Kv-os transzformátor állomás létesítése céljából. Erre a gödi iparterület áramellátása miatt kerül sor, amelyre a kormány eredetileg 22,5 milliárd forintot szánt, majd az összeget 30,2 milliárdra emelte.
Az Alsógödön élőket viszont leginkább egy másik tervezett transzformátorállomás fogja zavarni, az ugyanis csupán 4-500 méterre lesz a lakóházaktól.
Fotó: Göd-ÉRT/Facebook
A környéken lakó több ezer embert már eleve sújtja a gyár folyamatos zajszennyezése, a zajt pedig az új transzformátorállomás megépülésén kívül tovább fogja növelni a Samsungot kiszolgáló többsávos autóút forgalma is. Az engedélyeket kiadó hatóságok szerint viszont az új utaknak éppúgy nem lesz jelentős környezeti hatása, mint a Samsung már meglévő és most épülő gigaüzemeinek.
Ezért is keltett meghökkenést, hogy egy december 28-ai kormányrendelet szerint
újabb „környezetre jelentős hatást gyakorló ipari és gazdasági tevékenységi célú építmények” helyezhetők el a gazdasági övezetben.
Igaz, ezek a várostól távolabb, az M2-es autóút túloldalán kijelölt ipari parkban létesülnek. De hogy milyen jelentős környezeti hatású létesítményekről lehet szó, ha még a Samsung több ezer tonna veszélyes anyagot használó, felső küszöbértékű üzemeit sem tekinti a hatóság jelentős környezeti hatású beruházásnak, az nem derül ki a rendeletből.
A Belügyminisztérium által kiadott, közadatigénylésünk nyomán megkapott támogatói okirat sem ad információt erről, csupán az iparterület kialakítására Pest megyének adott 1,7 milliárdos összeget tartalmazza. Viszont a most kiadott rendelet az ipari parkban engedélyezhető épületek közt a munkásszállást is megemlíti, nyilván nem ok nélkül. Emellett néhány további „aprósággal” is megkönnyítette a kormány a gödi különleges gazdasági övezetben zajló további építkezéseket:
a Samsung-gyár területén 10 százalékkal megemelték a beépítési arányt, és az új ipari park kedvéért kivágnak egy 8300 négyzetméteres erdőt.
Igaz, emellett fásítást is előírtak a területre.
Balogh Csaba polgármester december 30-én posztolt ezekről a módosításokról a közösségi oldalán. Megjegyezve, hogy őt ezekről a változtatásokról előzetesen nem tájékoztatták, és csak a Magyar Közlönyből értesült Göd területének újabb megcsonkításáról.
Az iparterület bővítésénél azonban aggasztóbb, ami a Pest Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság közadatigénylésünkre küldött válaszából kiderült.
A katasztrófavédelmi hatóság határozata szerint ugyanis azokban az új gyáregységekben, ahol hiányoztak a működéshez szükséges tűzjelző és tűzoltó berendezések, még nem folyhatott volna gyártás. A Váci Katasztrófavédelmi Kirendeltség 2021 februárjában tartott helyszíni ellenőrzése szerint az újonnan épült gyáregységekben – több mint 100 ezer négyzetméteren –
anélkül folyt a veszélyes anyagok raktározása és az akkumulátorok gyártása, hogy azt a katasztrófavédelmi hatóság engedélyezte volna.
Ezért 2021 márciusában a katasztrófavédelmi hatóság ismételten megtiltotta az újonnan épült üzemegységek használatát. Ám hiába: a katasztrófavédelmi hatóság tiltásának a Samsung nem tett eleget és tovább folytatta a veszélyes anyagokkal való gyártást és raktározást azokban az üzemrészekben, amelyek nem voltak megfelelő tűzvédelemmel ellátva. Ahogy azt korábbi cikkeinkben megírtuk, a működéstől eltiltott zónákban folyó termelés miatt két alkalommal, májusban és augusztusban egymillió forintos bírságot szabott ki a cégre az építésfelügyelet hatóság.
Samsung-gyár: a tiltás és büntetés ellenére, engedélyek nélkül folyt a gyártás | atlatszo.hu
„A Pest megyei Kormányhivatalnak megküldött levelében foglaltakra válaszul tájékoztatom, hogy építésügyi hatáskörben a Göd 056. hrsz.-ú ingatlanon álló akkumulátorgyártó üzem főépületében hatósági engedély nélkül használatba vett B és C zóna használata és a G és K zóna használata megtiltásra került.
A Samsung újonnan létesített gyáregységei közül azonban továbbra sem rendelkezik mindegyik katasztrófavédelmi engedéllyel, mert továbbra sem mindenhol igazolták a tűzjelző és tűzoltó rendszerek megfelelőségét. A legújabb, 2021. december 16-án kiadott határozat szerint az újonnan épült üzemegységek továbbra is csak korlátozottan használhatók: „az Iparbiztonsági hatóság megállapította, hogy az Üzemeltető a Meglévő üzemben nem minden veszélyes anyagokkal foglalkozó létesítmény esetén teljesíti a Kat. 37. § b) bekezdésében meghatározott kötelezettségét, mely szerint minden intézkedést köteles megtenni a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek veszélyeinek megelőzésére, az esetleges baleset hatásainak enyhítésére”.
A hatósági rendelkezéseket sorozatosan megsértő, a területén több ezer tonna veszélyes anyagot felhalmozó veszélyes üzemet azonban mindezek ellenére nem sújtják komolyabb szankciókkal – például bezáratással – a magyar hatóságok. Annak ellenére sem, hogy a gyárat a lakóövezetek közvetlen közelében építették fel.
Az már csak „hab a tortán”, hogy a Samsung SDI a környezetvédelmi hatóság által megszabott feltételeket sem teljesíti. A gyár megnyitása, azaz 2018 óta állandó a zajszennyezés, amely a beruházás növekedésével már 39 gödi utcát érint. A környezetvédelmi hatóság mégsem vizsgálja ki a lakossági panaszokat, nem végez ellenőrzéseket és nem szankcionálja folyamatos zajhatárátlépést.
A lakók nem alszanak a zajtól, de legalább Mészáros cége milliárdos tendert nyert Gödön | atlatszo.hu
Dunakeszi önkormányzata hatmilliárd forintos keretmegállapodást kötött mélyépítési munkákra a Penta Általános Építőipari Korlátolt Felelősségű Társasággal. A cég a korábban Rogán Antal vezette V. kerületben is számos megbízást nyert el, de most sem lehet oka panaszra: ők végezhetik a Vörösmarty és a Podmaniczky tér felújítását is ugyanott 3,5 milliárd forintért.
A gyár által kibocsátott légszennyezést sem ellenőrzik folyamatosan. A Samsung által benyújtott, a légszennyező pontforrások éves ellenőrzése alapján megállapított 2020-as légszennyezési adatokat csak 2021 decemberében tette közzé az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer (OKIR). Az adatok azért így is beszédesek:
jelentősen megnőtt az üvegházhatású gázok mennyisége Gödön, a szén-dioxid mennyisége például a 2019-es évhez képest a négyszeresére nőtt.
A felszín alatti vizek állapotáról azonban még ennyit sem lehet tudni.
Az OKIR honlapján a Felszín alatti víz és kármentesítési adatok menüpontnál több mint egy éve az olvasható, hogy „az oldal fejlesztés alatt áll”. A Főváros Katasztrófavédelmi Igazgatóságnak küldött adatigénylésünkre pedig nem kaptunk érdemi választ; a hatóság csak a vízjogi létesítési engedélyeket küldte meg, az általunk kért vizsgálati jegyzőkönyveket nem. Válaszukban ráadásul ilyen meglepő kijelentés is olvasható:
„a Samsung SDI Magyarország Zrt. által bejelentett objektív okok miatt 2019-ben és 2020-ban monitoring vizsgálatok nem történtek”.
Az adatok kiadásának megtagadása miatt a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz fordultunk.
De nincsenek nyilvánossá tett adatok a Samsung vízellátása céljából újra működésbe állítandó kutak vízminőségéről sem. Korábban megírtuk, hogy az akkumulátorgyár és a további gödi ipari beruházások óriási vízigényének – napi 24 ezer köbméter ipari vízről van szó – biztosításához a Dunamenti Regionális Vízmű (DMRV) Zrt. rekonstruálja és újra működésbe állítja a 40 évvel ezelőtt súlyosan elszennyeződött Váci déli vízbázis kútjait. Emellett felszíni vízkivételi mű, új víz- és szennyvízhálózat, valamint új szennyvíztisztító telep is épül a Samsung érdekében.
Vác és Sződliget is vesztese lehet a gödi iparosítás gigantomán terveinek | atlatszo.hu
„Távlatosan kell gondolkodnunk, mert a gödi ipari parkba a Samsung mellett még további szereplők betelepülése is várható” – mondta el a műszaki igazgató. Mindezt megütközve hallgatták a fórum résztvevői, hiszen mind a Samsung bővítésére, mind a gödi különleges gazdasági övezetre vonatkozó tervek teljesen titkosak: az iparosítás mértékéről és arányairól szóló információkat elhallgatják az érintett lakosság elől.
A Vízmű honlapján olvasható tájékoztatás szerint a projekt 100%-os hazai költségvetési támogatásból, 32 milliárd forintért épül meg, a kivitelező pedig a DMRV-n kívül a Mészáros és Mészáros Kft. és az EuroAszfalt Kft lesz. A munkálatok pedig már meg is kezdődtek a vízbázis Sződliget területén lévő kútjai közelében, bár semmilyen építési tábla nem ad tájékoztatást arról, hogy ki és meddig végzi a munkálatokat. Az új vízelvezető csatornarendszer környezetvédelmi eljárása sem indult még meg, a szennyvízcsatorna megépítése sem kapott még engedélyt.
A korábban elszennyeződött vízbázis kármentesítéséről és a kutak rekonstrukciójáról ugyanakkor hiába kérdeztük többször is levélben a DMRV-t, nem kaptunk választ. A korábban lezárt kutakról a Vízmű honlapján az olvasható, hogy „a kutak vízminősége – a nitrogénformákat leszámítva – kielégíti az ivóvízzel szemben támasztott (201/2001. (X.25.) Korm. rendelet) követelményeket”. A vízminőségre vonatkozó adatok és a víziközmű munkálatok környezetvédelmi engedélyeinek nyilvánossá tétele ügyében adatigénylést nyújtottunk be a Dunamenti Regionális Vízműnek. Ha választ kapunk, azt ismertetni fogjuk.
Különleges gazdasági övezet – így nyúltak át a momentumos polgármester feje fölött Gödön | atlatszo.hu
A veszélyhelyzetre hivatkozva elsőként Gödön hozott létre a kormány különleges gazdasági övezetet, amellyel átadta a Samsung gödi akkumulátorgyárának területét és az adóztatás jogát a megyének. Az őszi polgármesteri választáson az ellenzéki összefogás jelöltje lett a befutó, de így most a fideszes többségű Pest megyei önkormányzat a testület feje fölött átnyúlva dönthet a gyárral kapcsolatos kérdésekben.
Bodnár Zsuzsa
Címlapkép: Munkában a Samsung-gyár. A szén-dioxid mennyisége a 2019-es évhez képest a négyszeresére nőtt Gödön (forrás: a szerző felvétele)
A legkisebb településen is követjük a közpénz útját – önálló közösségi oldalt nyitunk a vidék híreinek! Mostantól az Országszerte Facebook-oldalon megtalálható lesz mindaz, ami a vidéki Magyarországon történik – az Átlátszó riportjain, tényfeltáró, oknyomozó anyagain, a független portálok tudósításain és a civilek bejegyzésein keresztül. Kövess és keress minket, ha úgy érzed, élet a körúton túl is van: a te életed!
A Pest megyei önkormányzat megbízásából, 50 millió forintért készült tanulmány vizsgálja, milyen további ipari beruházásokat telepítsenek még Gödre.
Újabb nagy kapacitású gyár épül a Duna-parti kisvárosban, ami vélhetően tovább rontja a gödi szennyezési adatokat.
Kammerer Zoltán polgármester ismeretlen tettes ellen tett feljelentést az Átlátszó cikkei kapcsán.
A hazai és az európai jogszabályokkal ellentétesen kaphatta meg a környezethasználati engedélyt a gödi akkumulátorgyár, állítja egy gödi civil szervezet.
