Újabb akkumulátorgyár építésének előkészületeit kezdte meg a Samsung Gödön, és bár a második gyár katasztrófavédelmi eljárása még zajlik, az ezzel összefüggő telefonos közmeghallgatás inkább csak formalitásnak tűnik. Eközben a 2018-ban átadott első üzem is tovább bővül, pedig – a nyilvánosan elérhető dokumentumok szerint – még ez sem kapta meg az összes használatbavételi engedélyt. Az éjjel-nappal működő üzem zajszennyezése hosszú ideje pokollá teszi a lakosok egy részének életét, és egyelőre nincs garancia arra, hogy a helyzet a bővítés után nem lesz még rosszabb.
Nélküled nincsenek fontos sztorik – adód 1 százalékát ajánld fel az Átlátszónak!
Hónapok óta jelennek meg a nemzetközi sajtóban hírek arról, hogy a Samsung SDI 850 millió dollár értékű beruházást tervez Gödön, hogy második magyarországi gyárát is megépítse. Mivel a cég erről a beruházásról nem tett hivatalosan bejelentést, a Samsung sajtóosztályát kerestük meg információkért, s mivel nem válaszoltak, az összes megadott elérhetőségen próbálkoztunk. Tudni szerettük volna, hogy az eddig megvalósult és a most tervezett beruházásból mi készült el, és melyik fázisánál tart az első és a második gyár építése. Ám hetek óta sem írásban, sem telefonon nem kapunk választ.
A tervezett építkezés helyszínén viszont iszonyatos tempóban zajlanak a földmunkák, április 30-án pedig az építési engedélyt is kiadták az újabb felső küszöbértékű veszélyes üzemre.
Csakhogy jelenleg még zajlik ennek a második gyárnak a katasztrófavédelmi eljárása. Ennek részeként április 30. és május 3. között telefonos közmeghallgatásra került sor: a veszélyhelyzet miatt a lakosok csupán telefonon, három perces hívás keretében tehettek fel kérdéseket. S mivel a gödi különleges gazdasági övezet létrehozása óta a Samsung-beruházás ügyeit Pest megye önkormányzata intézi, egy megyei telefonszámot kellett hívni. Péntektől vasárnapig hangpostafiókra lehetett felmondani az üzeneteket, hétfőn pedig személyesen is fogadták a hívásokat. A feltett kérdésekre május 5-én, a Pest megyei önkormányzat csatornáján adnak válaszokat az illetékesek, majd május 12-ig döntenek a katasztrófavédelmi engedély kiadásáról.
Bővítés zajlik, vagy új gyár épül? Nehéz egyértelműen megállapítani. A Samsung-beruházás számára ugyanis szinte „szobánként” adják ki az építési engedélyeket, s ezekhez a különböző szakhatóságok rendre a hozzájárulásukat adják. Majd a Samsung egy idő után módosíttatja az épületek terveit. Így a meglévő egyes számú gyár minden épülete utólagos bővítésen esett át az elmúlt három év során. A második gyár építési engedélyezése még bonyolultabban zajlik. Erre az új gyárra, amelyhez 80 hektár plusz területet vásárolt meg a Samsung, már tavaly tavasszal kiadták az építési és a katasztrófavédelmi engedélyt. A pandémiás helyzetre hivatkozva azonban az új gyártócsarnokot és elektrolittárolót mégsem kezdték el megépíteni. Ugyanakkor a tüzivíz-tározók, raktárak, víztározók elkészültek az új fejlesztési területen. Majd kiderült, hogy ezek a megépült létesítmények tulajdonképpen az első gyárhoz is tartoznak. Most pedig új tervek készültek a második üzemre is. „A világjárvány alatt a Samsung felülvizsgálta az új gyárra vonatkozó elképzelését” – olvasható a katasztrófavédelmi engedélyezéshez készült dokumentumban. Eszerint már nem „különálló gyárként” kívánják megvalósítani az új üzemet, mint ahogy korábban tervezték, hanem a meglévő, egyes számú gyár „bővítéseként”. Ennek érdekében telekösszevonást kértek, s az eddigi két gödi telephelyüket egy helyrajzi számra vonta össze a Földhivatal. Így néha még második gyárnak, máskor bővítésnek nevezik a most megépíteni kívánt gyárépületeket. S hogy meddig tart még a gigaberuházás további terjeszkedése? Nem tudni, de a most kb. 500 ezer négyzetméteresre tervezett gyárkomplexum vélhetően nem a végleges állapot. Legalábbis ez derül ki a Biztonsági jelentésből, ami azt állítja, hogy a telekösszevonással létrejött 115 hektáros telephelyen „további távlati kapacitásnövelő beruházásokra marad lehetőség”.
A vonatkozó jogszabály szerint azonban meghatározott határértéket elérő veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem és létesítmény építése esetén az építési engedély iránti kérelemhez eleve mellékelni kell a katasztrófavédelmi engedélyt.
Márpedig a Samsung SDI újabb felső küszöbértékű veszélyes üzemében – amely csupán 500–1000 méterre épül a gödi lakóövezettől – további 3500 tonna veszélyes anyagot és 760 tonna elektrolitot fognak felhasználni,
ezért az építése katasztrófavédelmi engedély-köteles.
Az akár formalitásnak is tekinthető közmeghallgatás persze nem lehet szokatlan a gödiek számára, hiszen eddig sem sűrűn értesítették őket a különböző döntésekről a beruházás kapcsán. Nem túl következetes tájékoztatásban azonban volt részük: 2020 őszén például az első gyár váratlanul bejelentett bővítését azzal indokolta a Samsung képviselője, hogy a második gyár megépítéséről nem döntött a Samsung. Azóta nemcsak a döntés született meg az új gyárról, de a most közzétett Biztonsági jelentés szerint új tervek alapján nagyobb kapacitású üzemet kívánnak építeni.
Ugyanakkor a folyamatos zajszennyezésben élő gödiek továbbra is hiába küldik a panaszaikat a hatóságoknak. Bár a Samsungot a panaszok miatt zajcsökkentés végrehajtására kötelezte a hatóság, ám épp a panaszt benyújtók lakóhelyén nem végeztek zajmérést, s hivatalosan nincsenek is benne a gyár zajvédelmi hatásterületében – írtuk meg korábban.
Samsung-gyár: a gödieknek zaj és szennyvíz, a kormánynak kedves cégeknek megbízások jutnak
A zajtól szenvedő lakosságnak már nemcsak a gödi Samsung-gyárral és a hivatalokkal kell megküzdenie, de újabban a szennyvízzel is, ami nemrég kiöntött a gyár melletti területre. Bár a problémát átmenetileg elhárították, a szennyezés jelei újra felbukkantak a kerítés közterületeket érintő oldalán.
Pedig az Alsógöd felé terjeszkedő gyárban a meglévő zajforrások mellé újak is létesülnek, többek közt három, összesen 130 MWth hőteljesítményű gázkazán. Emellett az összes tervezett földgáz-, víz- és áramvezeték, valamint egy földgáz-átadó létesítmény is a gyár alsógödi lakóövezet felőli oldalán fog megépülni. És itt épül egy új, 2×2 sávos autóút is, amelyen naponta több száz kamion fog közlekedni, tovább növelve a zajszintet.
A magyar hatóságok viszont látszólag rendkívül együttműködőek a Samsunggal. Az eddig megépült gyáregységeket például használatbavételi engedélyek nélkül is engedik működni. A cég ugyanis 2020 decemberében visszavonta a gyár „B” és „C” zónájának használatbavételi engedélyezési kérelmét.
Ennek értelmezéshez tudni kell, hogy ezek a gyáregységek még az építkezés 2. és 3. ütemében épültek, jelenleg pedig már a 6. ütemnél és a „K” zóna építésénél tart a beruházás. Használatbavételi engedélyt viszont a nyilvánosan elérhető adatok szerint csak az 1. ütemben épült üzemrész, az egyes számú gyár elektrolittárolója és az oktatóépület kapott.
Földmunkák a gödi Samsung-gyárnál. A szerző felvétele.
Arra a kérdésre, hogy mely gyáregységek rendelkeznek egyáltalán hatályos használatbavételi engedéllyel, a Kormányhivatal több mint három hónapja nem ad választ. Az erre vonatkozó decemberi adatigénylés válaszadási határidejét először 45 napra hosszabbította meg a Kormányhivatal, de a határidő letelte után sem válaszolt. Emiatt az adatigénylést benyújtó Göd-ÉRT Egyesület februárban a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz fordult, ám eddig a NAIH sem küldött értesítést a vizsgálat eredményéről.
Hasonlóan „szemérmesek” a hatóságok a Samsungra kirótt építésügyi bírságok tekintetében: az Átlátszó erre vonatkozó adatigénylésére kétszer 45 napra hosszabbította meg a határidőt a Pest Megyei Kormányhivatal.
A gödiek számára viszont a gigaberuházás környezeti hatásai elleni védekezés tűnik igazán reménytelennek. Környezetvédelmi engedélyt ugyanis az újabb gyárhoz sem írtak elő, hatásvizsgálat lefolytatását a hatóságok nem tartották szükségesnek. Így hiába épülnek a meglévő gyár mellé újabb légszennyező pontforrások és több ezer tonna veszélyes anyag raktározását és feldolgozását biztosító létesítmények, a két gyár együttes környezeti hatását fel sem mérik.
Terjeszkedik a Samsung-gyár, Göd iparvárossá válhat, a környékbeliek aggódnak
„A jövő költözött be Gödre” – újságolta örömmel Orbán Viktor miniszterelnök tavaly májusban, a Samsung SDI elektromosjármű-akkumulátor gyárának megnyitó ünnepségén. A 2018-tól évi 50 ezer akkumulátor gyártását tervező, 100 milliárd forintból megvalósuló gigaberuházás valóban jelentős változásokat hozott – és továbbiakat is hozhat még – Göd életében, ám kérdéses, hogy a helyiek valóban ilyen jövőről álmodoztak-e.
A legkisebb településen is követjük a közpénz útját – önálló közösségi oldalt nyitunk a vidék híreinek! Mostantól az Országszerte Facebook-oldalon megtalálható lesz mindaz, ami a vidéki Magyarországon történik – az Átlátszó riportjain, tényfeltáró, oknyomozó anyagain, a független portálok tudósításain és a civilek bejegyzésein keresztül. Kövess és keress minket, ha úgy érzed, élet a körúton túl is van: a te életed!
Bodnár Zsuzsa
Nyitókép: Porfelhő borítja a Samsung-gyár melletti munkaterületet. Fotó: Bodnár Zsuzsa
Adj 1 százalékot az Átlátszónak! Adószám: 18516641-1-42 Átlátszónet Alapítvány
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri vagy rendszeres adománnyal, vagy az szja 1 százalékod felajánlásával!
421 millió forint uniós támogatást költött el a Kiskunfélegyházi és Kiskunmajsai Járási Foglalkoztatási Paktumban a megyei kormányhivatal, a Kiskunmajsai Többcélú...
Az értékes Balaton-parti ingatlanokra hárman is licitáltak, de 900 milliós ajánlattal a Mudura Sándorhoz köthető DT. Invest Kft. lett a...
A műsorok készítői 20 év után először nem nyertek a Médiahatóság pályázatain, így forrás nélkül maradtak. Segítséget kértek az önkormányzattól,...
A Pest megyei önkormányzat megbízásából, 50 millió forintért készült tanulmány vizsgálja, milyen további ipari beruházásokat telepítsenek még Gödre.
