December elsején zárult le az a környezetvédelmi eljárás, melyben a kormányhivatal a gödi Samsung-gyár működését vizsgálta. Az eljárást lezáró határozatból kiderül: a gyár ugyan évek óta nem tartja be az előírt zajhatár-értékeket és üzemelő monitoring-kútjai sincsenek, mégis 2033-ig hatályos környezethasználati engedélyt kapott a hatóságtól. A több mint nyolcvan zajkeltő forrásból kettőnek az éjszakai működését ugyan felfüggesztették, a zaj azonban a gödiek tapasztalata szerint egyáltalán nem csökkent – a gyár pedig továbbra is éjjel-nappal üzemelhet.
Környezethasználati engedélyt kapott a 2018-ban létesült gödi akkugyár, bár számos hatósági előírásnak nem felel meg a működése. A kormányhivatal döntése szerint viszont elegendő, ha a Samsung Zrt. a jövőben teljesíti a szabályszerű működésre vonatkozó feltételeket.
Korábban több cikkben megírtuk, hogy szeptemberben teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálati eljárást rendelt el a hatóság a gödi akkugyár ügyében. Erre elvileg azért került sor, mert a beruházás területén megépülő második gyár nagy teljesítményű hőtermelő kazánjainak üzembe helyezése előtt a Samsung Zrt. nem szerezte meg a kötelező környezethasználati engedélyt. A Pest Vármegyei Kormányhivatal egy júniusi határozatában ki is mondta, hogy a gödi gyár „egységes környezethasználati engedélyezés hatálya alá tartozó tevékenységet kezdett meg és folytat – ilyen engedély nélkül.”
Valójában az évek óta tartó folyamatos zajszennyezés, valamint a gyárban használt több ezer tonna szerves oldószer és ennek a gödi kutakban kimutatott jelenléte miatt is arra kényszerült a kormányhivatal, hogy felülvizsgálja a gyár működését.
forrás: a gödi gyár környezethasználati engedélye
Az eljárás során a hatóság feladata az lett volna, hogy megvizsgálja: megfelel-e a gyár a környezetvédelmi előírásoknak és teljesülnek-e a zajra és a szennyezőanyagok kibocsátására vonatkozó határértékek. Amennyiben pedig bármilyen hiányosságot tapasztal, köteleznie kellett volna céget – az engedély kiadása előtt – a hiányzó feltételek megteremtésére.
Ennek azonban pont az ellenkezője történt. A hónapokig tartó eljárás során a környezetvédelmi hatóság a fennálló állapot teljes körű kivizsgálása helyett szinte csak a Samsung Zrt. által benyújtott adatokat és a jövőbeli, szabályosabb működésre tett ígéreteit vette figyelembe. Két zajkeltő forrás éjszakai működésének felfüggesztéséről rendelkezik ugyan a kiadott engedély, ám a gödiek tapasztalata szerint a gyár éjjelente továbbra is ugyanolyan zajjal működik, „köszönhetően” a több mint 80, korlátozás nélkül működő egyéb zajforrásnak.
A hatóság újabb zajcsökkentésekre kötelezte a Samsung Zrt.-t, de azt is leírja, hogy a jövőbeli fejlesztések miatt a későbbiekben várhatóan újabb intézkedésekre lesz szükség. Csakhogy az elmúlt években már két ilyen intézkedési tervet is előírtak, ám ezeket sem teljesítette a cég. A kormányhivatal Népegészségügyi Osztálya meg is állapítja: „A korábbi zajcsökkentő intézkedések nem érték el a kívánt célt, mert
a határérték túllépés továbbra is fennáll, mely az érintett ingatlanok lakóinál egészségkárosodást eredményezhet.
A Népegészségügyi Osztály megállapítása szerint a zaj okozta problémák vélhetően valósak, azok egészségkárosító hatása közismert”. Ebben az az újdonság, hogy a kormányhivatal szakhatósága először ismeri el: a gödi gyár évek óta tartó zajterhelésének kitett több száz gödi lakos egészsége is veszélyben lehet – bár további vizsgálatokat nem ír elő.
A Samsung-gyár összesített, zaj- és levegővédelmi hatásterületébe több mint 500 gödi lakóingatlan tartozik. (Forrás: összesített hatásterület)
De nemcsak a határérték feletti zajkibocsátás kapcsán ilyen megengedő a környezetvédelmi hatóság; hasonlóan nagyvonalú az egyéb szennyező anyagok vonatkozásában és a hulladékkezelés ügyében is. A talaj- és vízszennyezés ellenőrzésére monitoring kutak létesítését írják elő, ám ezek engedélyeit elegendő a jövőben megszereznie a Samsungnak – vagyis a figyelőkutak megléte szintén nem volt feltétele az engedély kiadásának.
A gyár területén hulladékkezelést végző Éltex Kft.-ről pedig legutóbb megírtuk, hogy a cég a gödi Samsungban végzett éves tevékenységéről „nullás adatszolgáltatást” nyújtott be. A Göd-ÉRT Egyesület ezzel kapcsolatos észrevételére azt válaszolta a hatóság, hogy ha hiányosságot tapasztal, majd megteszi a szükséges intézkedéseket. A cégnek a hulladékgazdálkodási tervét is át kell dolgoznia, ezt azonban szintén elegendő lesz 2025-ben benyújtania.
A kiadott engedélyben szereplő „legérdekesebb” megállapítások azonban arra vonatkoznak, hogy miért csak öt év működés után került először sor a környezeti hatások vizsgálatára. A kormányhivatal határozata arra hivatkozik, hogy „az elmúlt 4 évben a cellagyártási kapacitás messze elmaradt az engedélyezett mennyiséghez képest.” A gyár hiánypótlásként benyújtott adatai szerint viszont az elmúlt években kb. 140 ezer tonna akkucellát gyártottak, 2023-ban pedig a tervezett éves mennyiség közel 131 ezer tonna akkucella lesz – a második gyár teljes kapacitásának megindulásával pedig ez a mennyiség a duplájára is nőhet.
A Samsung SDI gödi gyárának cellagyártási adatai az elmúlt években. (Forrás: dokumentáció)
Csakhogy az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás elrendelésének semmi köze ahhoz, hogy sok vagy kevés a gyártott akkucella – ráadásul a korábban kiadott engedélyekben nem is szerepeltek gyártásra vonatkozó kapacitási adatok.
Az engedélyezési eljárást az új kazánok nagy hőteljesítményén túl az akkumulátorgyártásban használt szerves oldószer mennyisége miatt kell lefolytatni. A vonatkozó kormányrendelet ugyanis előírja – és a gödi gyárra most kiadott engedély is hivatkozik rá – hogy amennyiben a gyártáshoz szükséges szerves oldószer évente meghaladja a 200 tonnát, kötelező az egységes környezethasználati engedély megszerzése.
Az Átlátszó több cikkében is megírtuk, hogy míg a debreceni CATL-gyár esetében az illetékes megyei hatóság részletes hatásvizsgálatot rendelt el a gyárban használt 2000 tonna NMP (N-metil-2-pirrolidont) mennyisége miatt, a Pest Vármegyei Kormányhivatal a gödi Samsung esetében ezt nem írta elő. Ez az a magzatkárosító mérgező anyag, aminek jelenlétét gödi civilek 2022-ben kimutatták a gödi kutak vizében – a hatóságok azonban azóta sem végeztek tényfeltáró vizsgálatot a szennyezés eredete ügyében.
Többször idéztük a Mérnöki Kamara Környezetvédelmi Tagozatának állásfoglalását is, miszerint az akkumulátor-gyártás technológiai folyamata miatt mindenképpen kötelező környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatása.
A most kiadott engedély szerint a Samsung gyárában a tavalyi évben 14,4 ezer tonna NMP-t használtak fel. Ugyanakkor már 2019-ben, a gyár Modul összeszerelő csarnokának építési engedélyéhez készült Előzetes Vizsgálati Dokumentáció az első gyárban évi 11 ezer tonna felhasznált NMP-mennyiséget tüntet fel; emiatt pedig már évekkel ezelőtt kötelező lett volna a környezethasználati eljárás lefolytatása, valamint monitoring kutak létesítésének elrendelése.
Az akkumulátorgyártás anyagainak éves mennyisége a gödi Samsung első gyárában, 2019-ben. A felhasznált szerves oldószer, az NMP évente meghaladta a 11 ezer tonnát. (Forrás: Előzetes Vizsgálati Dokumentáció)
A kormányhivatal tehát az engedélyezések során nem a jogszabályi előírások szerint járt el, amikor az elmúlt években lezajlott bővítések során hat alkalommal is azt állapította meg, hogy a gyárnak nincs jelentős környezeti hatása. Az pedig végképp kérdéses, hogy a most kiadott „megengedő” engedély nyomán miként tesz eleget a jogszabályi előírások betartatásának, s a zajhatárérték túllépésének megszüntetése érdekében megteszi-e a lakosság védelmében szükséges lépéseket.
Bodnár Zsuzsa
Ez a cikk a Közös Értékeink Program támogatásával készült. A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta. Nyitókép: A gödi Samsung-gyár (olvasói felvétel)
A Pest megyei önkormányzat megbízásából, 50 millió forintért készült tanulmány vizsgálja, milyen további ipari beruházásokat telepítsenek még Gödre.
Újabb nagy kapacitású gyár épül a Duna-parti kisvárosban, ami vélhetően tovább rontja a gödi szennyezési adatokat.
Kammerer Zoltán polgármester ismeretlen tettes ellen tett feljelentést az Átlátszó cikkei kapcsán.
A hazai és az európai jogszabályokkal ellentétesen kaphatta meg a környezethasználati engedélyt a gödi akkumulátorgyár, állítja egy gödi civil szervezet.
