Megkérdeztük az érintett szerveket, hogy mennyibe került a Magyarország határán kialakított tranzitzónák felépítése, illetve fenntartása az elmúlt öt évben. A válaszokból kiderült, hogy a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal és az Országos Rendőr-főkapitányság több mint hatmilliárd forintot költött a tranzitzónák felépítésére és fenntartására.
Idén májusban az Európai Bíróság jogellenesnek minősítette Magyarországon a menedékkérők tranzitzónákban való elhelyezését. A luxemburgi székhelyű bíróság döntését követően a kormány bezárta a konténerekből álló, kerítéssel körbevett intézményeket Röszkén és Tompán. 280 menedékkérőt, köztük több, mint száz gyereket nyitott, vagy félig nyitott táborokba szállítottak.
„Nincs rendes étel, orvos, vagy oktatás, csak konténerek”- egy menedékkérő család beszámolója a röszkei tranzitzónáról
Egy háromgyerekes családot négy hónapig tartott bezárva a röszkei tranzitzónában a magyar állam. Néhány napja befogadotti státuszt kaptak a hatóságtól, ezért kijöhettek Röszkéről, most Vámosszabadiban várják a sorsuk alakulását. Kameránk előtt mesélték el, milyen életük volt a konténertáborban, és fotókat is mutattak a benti körülményekről, ahová újságírókat nem ereszt be a Belügyminisztérium.
Megkérdeztük az érintett szerveket, hogy mennyibe került a tranzitzónák felépítése illetve fenntartása az utóbbi 5 évben.
A tranzitzónák kiépítését a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága végezte. A hozzájuk intézett adatigénylésből megtudtuk, hogy
a tranzitzónák kialakítása önmagában bruttó 4.586.056.236 forintba került.
2015-ben bruttó 260 millió forintba került a kétszer ötvenegy konténer megvásárlása, 741 millió forintba a Röszke és Tompa, Letenye, Beremend tranzitzónákban a földmunka elvégzése, közművek telepítése. 2017-ben két ütemben is zajlottak munkálatok. Az első ütemben 32 konténer áttelepítése bruttó 15 millió forintba került, a földmunkák 623 millió forintba. A második ütemben háromszor 161 konténert szereztek be, bruttó egy milliárd forint értékben, és 1,7 milliárd forint értékben végeztek földmunkát is.
Ebben az évben, 2017-ben lépett életbe a szigorított jogi határzár, ami szerint a menedékkérelmet kizárólag a tranzitzónákban lehet benyújtani, és a kérelmezőknek ott is kell várakozni egészen az elbírálás végéig. Szintén ekkor bővítették 50-ről 250 fősre mindkét tranzitzónát.
Szigorúan őrzött konténertáborok – újságíróként a tranzitzónák bejáratait is nehéz megközelíteni
A sajtó nem léphet be a szerb határnál létrehozott tranzitzónákba, ahol a menedékkérőknek kell lakniuk, amíg az állam elbírálja a menekültkérelmüket. Lementünk Röszkére és Tompára, hogy legalább kívülről lássuk a konténertáborokat, ahol a beszámolók szerint embertelen körülmények között tartják fogva az embereket.
A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal felé küldött adatigénylésünkre az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság válaszolt. Tájékoztatásuk szerint a tranzitzónák fenntartását részben a Főigazgatóság, részben pedig az Országos Rendőr-főkapitányság végezte. Ebből a Főigazgatóságra eső költségek összege, a 2015-ös építés és a 2020-as felszámolás között összesen 1.472.435.040 forint volt – a személyi jellegű költségek nélkül.
A fenntartás költsége szintén a 2017-es évben volt a legmagasabb, majdnem félmilliárd forint. 2019-ben 345 millió forintot, 2018-ban közel 250 millió forintot, 2016-ban 199 millió forintot, 2015-ben alig több, mint 100 millió forintot, végül 2020 január és májusa között 79 millió forintot költöttek a fenntartásra, az ott dolgozók bére nélkül.
Az Országos Rendőr-főkapitánysághoz intézett közérdekű adatigénylésre adott válaszból kiderült, hogy a Rendőr-főkapitányság 2015 és 2020 között „informatikai szolgáltatási kiadások merültek fel”, ezek összege bruttó 310 473 872 forint.
A három hivataltól kért adatok alapján a kormány 2015 és 2020 között legalább 6.368.965.150 forintot költött a két tranzitzóna kiépítésére és fenntartására, a személyi jellegű költségek nélkül.
A Belügyminisztériumot arról kérdeztük, hogy Magyarország mennyi támogatást kapott a menekültügy kezelésére, illetve hogy mennyibe került a tranzitzónák felépítése és fenntartása. A minisztérium arról tájékoztatott, hogy a kért adatokkal nem rendelkezik.
2015-ben azonban egy másik közérdekű adatigénylésre adott válaszukból azonban kiderült, hogy az Európai Menekültügyi Alap 2013. évi allokációból megvalósuló projektek végrehajtására, 2015. június 30-ig bezárólag a hazai, menekültügyekkel foglalkozó intézmények és civil szervezetek 1,1 millió euró uniós forrást használhattak fel. Ezen felül az Európai Bizottság 2014.decemberében 1,2 millió euró összegű támogatást ítélt meg Magyarországnak, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH) részére. Az EB 2015. szeptember 8-án újabb 4 millió euró uniós támogatást hagyott jóvá a BÁH részére.
Ugyan a tájékoztatás szerint a BÁH-nak 2,25 plusz 10 milliárd forintos költségvetése volt a 2015-ben. A rendőrség szerveinél 2015 január és október között 468 millió forint költség merült fel.
Egy másik, szintén a Belügyminisztérium által megválaszolt adatigénylésből kiderült, hogy Magyarország az Európai Bizottság által létrehozott Menekültügyi, Migrációs és Integráció Alapból a 2014-2020 időszakban 23.713.477 eurós támogatásra jogosult, ami majdnem nyolcezer euró hazai társfinanszírozással egészül ki.
A tranzitzónák bezárása után az addig ott fogva tartott közel 300 ember sokkal jobb körülmények közé került, viszont a beígért külképviseleti menekültügyi eljárások nemzetközi jogokat sérthetnek: A Magyar Helsinki Bizottság szóvivője szerint elképzelhető, hogy a követségeken csak humanitárius vízumot lehet majd kérni, ami arra szolgál, hogy a kormány kikerülhesse a genfi egyezményt és az uniós jogot.
A tranzitzónák bezárása után is bizonytalan a menedékkérők helyzete Magyarországon
A tranzitzónák bezárása után az addig ott fogva tartott közel 300 ember sokkal jobb körülmények közé került, viszont a beígért külképviseleti menekültügyi eljárások nemzetközi jogokat sérthetnek szakértők szerint.
Rutai Lili
Címlapkép: Játszótér a kibővített tompai tranzitzónában 2017. április 6-án. MTI Fotó: Ujvári Sándor.
Ha már egyszer itt vagy…
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri adománnyal, vagy havi előfizetéssel. Kattints ide a támogatási lehetőségekért!
Nem menedékkérelmet, csak szándéknyilatkozatot lehetne benyújtani az új (egyelőre ideiglenes) menekültügyi eljárás szerint, ami az Átlátszónak nyilatkozó szakértők szerint továbbra...
Idegengyűlölet, politikai befolyás az igazságszolgáltatásban, az állam által zaklatott civilek és elégtelen lépések a nők elleni erőszak ellen és az...
A sajtó nem léphet be a szerb határnál létrehozott tranzitzónákba, ahol a menedékkérőknek kell lakniuk, amíg az állam elbírálja...
A migrációs trendektől függően alakuló szállítási feladatok ellátására félmilliárd forintos keret-megállapodást kötött a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal a DAKK...
