Kapta Ibolya szeptember 16-án magánemberként, egy tévéstáb kísérőjeként volt Röszkén, korábban a Keleti pályaudvarnál, menekült-segítőként ismerkedett össze Hussein Kneiberrel, az Al Arabiya News Channel franciaországi tudósítójával. Szeptember 16-án együtt mentek Röszkére forgatni.
Délelőtt érkeztek Röszkére, ahol először a Mad Max-vagonnal is lezárt határszakaszhoz mentek. Gyerekek hangját hallották, és láttak is menekülteket a szerb oldalon, akikkel Kneiber a kerítésen keresztül készített interjút. Volt, aki arról beszélt nekik, hogy négy napja nem evett, egy terhes nő három gyermekével menekült. Mindannyian azt kérdezték, hogy mit kell most csinálniuk, mert szeretnének menekültstátuszért folyamodni. Ibolya elmagyarázta nekik, hogy a “tranzitzónához” kell menniük, ott kell benyújtani a kérelmet.
“Megértették. Együtt akartak működni. Nagyjából 30-40 emberrel kerültünk kapcsolatba így a kerítésen keresztül. Közben járkáltak ott a katonák és rendőrök, nem tetszett nekik a helyzet, de nem tettek ellenünk semmit… egészen addig, amíg át akartam dobálni élelmet. Meg akarták akadályozni a magyar rendőrök, mondván ez Szerbia feladata. Nem tudták megakadályozni. Átdobáltuk. Gyerekek voltak ott.”
Ezután a tudósítóval együtt felajánlották a rendőröknek, hogy segítenek a menekültek informálásában, közreműködnek mediátorként, de a magyar tiszt nem látta ennek szükségét. Ezt követően átmentek Szerbiába. Délután négy körül érkeztek vissza Horgosról Röszkére, ahol teljesen más helyzet fogadta őket, mint a délelőtt látott nyugalom.
“Hallottuk a kiabálást és skandálást: „Open the door, open the door.” Láttuk a dobálást, és láttuk a vízágyúzást. Helikopterek repkedtek, és az egész szituáció egyre veszélyesebbé vált. Akkor már legalább száz TEK-es volt ott. Miközben mentünk Husseinnel a kerítés mellett, hallottam, ahogy néhány TEK-es eligazítja egymást: “Akiket letartóztatunk, azokat ide hozod, érted?” Ekkor még nem történt meg az áthaladás a kapun. A menekültek skandáltak, mi pedig eszeveszetten próbáltuk meggyőzni azt a TEK-es kollégát, aki kijött hozzánk, hogy személyesen is találkozzunk. Elkérte az adatainkat, és úgy váltunk el, hogy azt mondta: megengedi, hogy átmenjünk, hiszen nekünk van európai útlevelünk. Azt kérte, menjünk át az autópálya határátkelő szakaszához, mert ahol mi voltunk, ott nem tudnak beengedni minket a „műveleti területre”, mert nincs kapu.”
Ekkor észlelték, hogy a menekültek széles sávban mennek át a magyar oldalra.
“Elkezdték kántálni: „Thank you, Thank you”. Örültek, tapsoltak, és haladtak előre zavartalanul. Aztán valami megváltozott. Éppen mondtam Husseinnek, hogy úgy tűnik, már nincs ránk szükség. De túl korán szólaltam meg. A menekültek hirtelen egyszerre álltak meg, egy pillanatra feszült és dermedt lefagyás, és aztán egyszerre mind hátraarc és menekülni kezdett. Ekkor láttuk, hogy a TEK lerohanja őket, és már elvegyültek közöttük. Ütötték-verték akit értek. Láttam a csapásokat, láttam ahogy családok szétszakadtak, hallottam a gyerekek, nők és férfiak sikítását, segélykérését, anya kisgyermekével a korlát mellet összegörnyedve, anya gyermekét betakarva féltve őt, miközben az apát két TEK-es lefogja és viszik el. Egy tank hatol a tömegbe, újból vízágyú és talán könnygáz. Ekkor rohantunk a kocsihoz és áthajtottunk arra az oldalra, ahova a TEK-es kérte. Éreztem, hogy már késő. Mi pont ilyesmit szerettünk volna elkerülni.”
Ezt követően közel négy órán keresztül várták a határátkelőnél a megígért találkozót a TEK munkatársával, aki nem érkezett meg. Várakozás közben olvasónk élőben nyilatkozott a BBC tudósítójának, majd megszólította a szintén a helyszínen lévő Kovács Zoltán kormányszóvivőt.
“Mivel ott járkált Kovács Zoltán is, arra gondoltam, neki ajánlom fel, hogy segíteni akarunk – ami megtörtént megtörtént, azon már mi sem tudunk segíteni, de egy nagyobb katasztrófa elkerülése érdekében adjon nekünk lehetőséget a helyzet humánus kezelésében. Tőle azt a választ kaptam, hogy nincsenek magánakciók, mindennek megvan a hivatalos menete, menjek és beszéljek a mit tudom én milyen hivatallal. Erre azt válaszoltam, hogy krízisben nem vezet semmire a bürokrácia, és ennek nincs értelme. Ellentmondást nem tűrően kijelentette, hogy ennek nem ez a módja.”
A Budapest Beaconnek nyilatkozva az Egyesült Nemzetek Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) magyarországi szóvivője, Simon Ernő is azt mondta, hogy a röszkei incidens előtt a UNHCR regionális képviselői több alkalommal is felkínálták, hogy közvetítenek a menedékkérők és a rendőrség között, de ezt a magyar hatóságok nem kívánták igénybe venni és elutasították azt.
„A UNHCR jelen volt Röszkén a szükséges tapasztalattal, felszereléssel és személyzettel – köztük arab anyanyelvű tolmácsokkal is –, hogy közvetítsen. Sajnálatos módon a magyar hatóságok visszautasították ajánlatunkat. Ez egy elszalasztott lehetőség volt.” – fogalmazott Simon.
Korábban szemtanúnkhoz hasonlóan számolt be a történtekről két fotóriporter is: Martin Fejer szerint csapdába csalták a menekülteket Röszkénél, Warren Richardson pedig megsérült a rendőrroham során, és a TEK őrizetbe is vette. A helyszínen készült videófelvételek is békés, „thank you”-t skandáló menekült-tömeget mutatnak a rendőrök furcsa visszavonulása után, amelyet teljesen váratlanul ért a rendőrattak.
Az Átlátszónak nyilatkozva egy volt rendőrparancsnok is rendőrszakmai hibák sorozatáról beszélt az akció kapcsán, és úgy vélekedett hogy a rendőrség eszkalálta a helyzetet. A Magyar Helsinki Bizottság azt szeretné, ha független vizsgálóbizottság értékelné a röszkei tömegoszlatást, amelynek számos sérültje volt.
Erdélyi Katalin
Fizess elő az Átlátszóra, hogy még sok ilyen cikket írhassunk!
Havonta csak egy ezres: már csak 945 új előfizetőre van szükségünk
ahhoz, hogy az alaptevékenységünk közösségi finanszírozású legyen. Tudnivalók itt.
Négymillió forintos uniós bírság és 70 millió forintos uniós visszatérítési szankció kiszabása után nyomozás indult a sokat vitatott érdi óvodaépítések...
A minap írtunk arról, hogy a megjelent ellenzéki programvázlatban a romák helyzetével foglalkozó részt sikerült egy gazdag indiai családról készült,...
Komposztáló üzemet akart építeni Pátyon Soltész Miklós államtitkár fiának cége, de végül a fideszes polgármester jegyzője akadályozta meg a beruházás...
