Csapdába csalták a menekült-tömeget a rendőrök szeptember 16-án, a röszkei határátkelő-helynél, hogy fel tudjanak velük szemben lépni, hiszen Szerbiába nem mehettek át – ezt Martin Fejer fotóriporter mondta az eseményekre visszaemlékezve az atlatszo.hu-nak.
Spontán utcai harci helyzet alakult ki a Röszke-Horgos átkelőnél lévő kapunál Martin Fejer fotóriporter szerint, aki semmilyen szervezett támadást nem tapasztalt.
„Már szeptember 15-én lent voltam egy brit tévéstábbal, másnap dél körül értünk Horgosra. Épp leparkoltuk a közvetítőkocsit amikor észre vettem, hogy valami balhé van a kapunál, mert az emberek folyamatosan skandálták, hogy „Open the border!”, ezért odamentünk.”
A kiabálás eltartott egy jó ideig, közben előkerült néhány bajkeverő, akiket a megafonosok folyamatosan csitítottak, mondták nekik, hogy ne csináljanak semmit, meg azt is, hogy nem éri meg harcot kezdeményezni – folytatta a fotóriporter.
„A bajkeverők sunyi módon meghúzódtak a tömegben és néha dobáltak üres dobozokat, de a tömeg alapvetően békés volt. Ugyanakkor türelmetlenkedtek is a menekültek, mert a rendőrség nem akart velük kommunikálni. Angolul be is mondták a megafonokba, hogy átutazást, illetve tájékoztatást szeretnének kapni, mert különben nem tudják kontrollálni a tömeget.”
Martin Fejer szerint a beküldött arab tolmácsnak sem volt eredménye, legalább is ő semmit nem tapasztalt ezzel kapcsolatban.
„Eközben a menekültekkel, mint valami idétlen blokk, farkasszemet néztek a sorfalként felállított magyar rendőrök, akik nem csak majd megsültek az öltözetükben, hanem féltek is. A rémület látszott a szemükben.”
A fotóriporter szerint négy óra előtt tíz perccel volt az, amikor az egyre idegesebb tömeg immár sokadszor rányomult a kerítésre és a szintén feszült rendőrök palackos könnygázt vetettek be.
„Na, ezzel vége is lett az addigi viszonylag békés helyzetnek, és kezdetét vette az utcai harc. A menekültek közül többen a rendőri attakra válaszul köveket vettek fel és dobtak az egyenruhás sorfalra.”
A kőzáporra a magyar rendőrök behúzódtak a pajzsuk mögé, majd egy idő után jött a segítség, egy vízágyú – közölte Martin Fejer –, aminek nem volt nagy hatása, mert a vízsugarat nem nagy erővel nyomták ki belőle, valamint nem is kevertek a vízbe könnygázt.
„Sok ember örült is a helyzetnek, és tusolt egy jót a víz alá állva. Megjegyzem, a rendőrök nem tudták a vízágyút másfelé irányítani, mint a határ felé, hiszen a tömeg arra volt.”
A fotóriporter beszámolt arról is, hogy a vízágyúzás mellett röpködtek a könnygázlövedékek és gránátok.
„Az emberek azért nem estek kétségbe, néhány percet kivártak, kimosták az arcukat és mentek vissza a kapu elé. Ezt egyszer is sikerült kinyitni, újabb könnygáz után a rendőrök viszont visszazárták láncokkal. Azért is teljesen váratlanul ért mindenkit, amikor a rendőrök öt óra körül először 20-30 méterre, végül 150 méterre visszavonultak és ott álltak össze újabb sorfalba.
Mivel a kapu védtelenül maradt, az emberek odamentek, felmásztak rá, aztán ki is emelték azt, és a tömeg gyerekestül, csomagostul, jókedvűen bevonult. Ettől kezdve semmilyen erőszak nem volt, hiszen azt hitték, hogy beengedik őket. Én viszont tudtam, a sorfal miatt, hogy ennek biztosan nem lesz jó vége.”
A fotóriporter elmondta, erre korábbi tapasztalataiból következtetett, és számára nyilvánvaló volt, hogy nem azért állították a rendőröket a menekültekkel szembe, hogy beengedjék őket az országba.
„Nem tudtam viszont kitalálni, hogy a Készenléti Rendőrség emberei mit akarnak. Azért hezitáltam is öt percig mielőtt a menekültekkel együtt én is odamentem a sorfalhoz. Két percet álltam ott, amikor a szemem sarkából megláttam, hogy tőlem jobbra kinyílt a rendőrök sora és előrohantak a Terrorelhárítási Központ (TEK) kommandósai a fekete ruhájukban, harci sisakjukban.”
A fotóriporter azt mondta, hogy korábban nem látta a magyar elitegység tagjait a helyszínen, de már hallotta, hogy ott lehetnek.
„A TEK-esek rohama láttán elkezdtem futni kifelé, mert tudtam, hogy itt a vége. Visszakerültem a kapuhoz vezető bevezető útra és azon rohantam át Szerbia felé mindenféle akadályokon át. Nem csak sávterelő betontömbök nehezítették a futást, hanem csomagok, ruhahalmok, amelyekről a rohanás közben nem is tudtam eldönteni, hogy azok vagy esetleg emberek-e, így mindent kikerültem. Egyszer térdre is estem, és nagyon megijedtem, hogy nem tudok felállni, és átrohannak rajtam mások.”
Martin Fejer szerint pánikhelyzet volt, amikor az ember magával van elfoglalva, azzal, hogy ő megmeneküljön, ezért nem arra összpontosít, hogy másoknak mit tud segíteni, sőt aki megáll, azt eltapossa a rohanó tömeg.
„A kollégám, Warren Richardson megpróbálta, de ennek eredményeként vitték el a TEK-esek. Amikor átértünk a határ szerb oldalára, azt láttam, hogy mindenki sírt a könnygáztól, voltak sérültek, egy férfi például a fején sérült meg. Én szerencsére ezt megúsztam. Este hétig maradtam a helyszínen, ami úgy nézett ki, mint egy csatatér, de akkor már minden nyugodt volt.”
A férfi úgy véli, hogy csupán propaganda a kormány részéről az, hogy az erőszakos tömeg támadása miatt kellett a rendőröket, élükön a TEK-kel bevetni, mert ami Röszkénél történt, az egy spontán kialakult utcai harc volt. Sőt, mivel eleve békés volt a tömeg és a szónokok is csak nyugalomra intették az embereket, a rendőrség bevált de-eszkalációs módszerekkel simán el tudta volna kerülni a konfliktust.
Martin Fejerhez hasonlóan számolt be a történtekről a már említett Warren Richardson ausztrál fotós, aki megsérült a rendőrroham során, és a TEK őrizetbe is vette. A helyszínen készült videófelvételek is békés, „thank you”-t skandáló menekült-tömeget mutatnak a rendőrök furcsa visszavonulása után, amelyet teljesen váratlanul ért a rendőrattak.
Az Átlátszónak nyilatkozva egy volt rendőrparancsnok is rendőrszakmai hibák sorozatáról beszélt az akció kapcsán, és úgy vélekedett hogy a rendőrség eszkalálta a helyzetet. A Magyar Helsinki Bizottság azt szeretné, ha független vizsgálóbizottság értékelné a röszkei tömegoszlatást, amelynek számos sérültje volt.
Csikász Brigitta
Címlapfotó: Warren Richardson
Fizess elő az Átlátszóra, hogy még sok ilyen cikket írhassunk!
Havonta csak egy ezres: már csak 945 új előfizetőre van szükségünk
ahhoz, hogy az alaptevékenységünk közösségi finanszírozású legyen. Tudnivalók itt.
Négymillió forintos uniós bírság és 70 millió forintos uniós visszatérítési szankció kiszabása után nyomozás indult a sokat vitatott érdi óvodaépítések...
A minap írtunk arról, hogy a megjelent ellenzéki programvázlatban a romák helyzetével foglalkozó részt sikerült egy gazdag indiai családról készült,...
Komposztáló üzemet akart építeni Pátyon Soltész Miklós államtitkár fiának cége, de végül a fideszes polgármester jegyzője akadályozta meg a beruházás...
