Novák Katalin, Orbán Viktor és Szijjártó Péter akár családi nyaralásra is utazhat honvédségi repülőgéppel

Az elmúlt években a magyar politikai felső vezetők és elöljárók körében jelentősen megnövekedett a különjáratú repülőgépekkel bonyolított hivatali utak száma. Az emelkedő trend mögött a világpolitika történései és az ezzel járó diplomáciai csúcsforgalom áll, ám ezzel párhuzamosan a téma jogi szabályozása is megengedőbbé vált.

Pár törvénymódosítás és kormányrendelet hatására mára a honvédségi repülőgépek szinte magánrepülőgépekként működnek egy szűk kör számára, használatuk pedig három vezető politikus számára nemcsak a hivatali, hanem a magánútjaikra is lehetővé vált.

Miután a honvédségi és más bérelt különjáratokkal megtett hivatali utak az elmúlt években tízmilliárdokat emésztettek fel, és az éves költségük is több milliárd forintra rúg, az Átlátszó utánajárt, milyen jogszabályi keretek adnak lehetőséget a szinte automatikus igénybevételükre, miként történik a „repülőjegyek” beszerzése a bérelt különjáratokra, illetve mi változott e téren az elmúlt pár évben a honvédségi repülőgépek megjelenésével.

Cikkünk külön figyelmet fordít a legtöbb időt levegőben töltő magyar politikus, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter útjaira, aki a jogszabályok szerint – alapból – nincs is feljogosítva arra, hogy bérelt különjárattal utazzon, ha csak ezt saját magának nem engedélyezi.

A nemzeti büszkeség megtestesítői

A modern, profi politikusi gyakorlatnak megfelelően, pár éve hazánk elöljárói is rendszeresen posztolják hivatalos programjaik képes beszámolóit a közösségi oldalaikon. Ennek köszönhetően külföldi utazásaik részletei is sokkal inkább követhetők, mint korábban.

Ráadásul, amióta a közpénzből vásárolt, a Magyar Honvédség kötelékébe tartozó két csapatszállító- és két futárrepülőgép is – részben – a politikai vezetés szolgálatába állt, az épp igénybe vett légijármű fotója szinte mindig felbukkan a hivatali utak programjait megörökítő összefoglalókban.

A jelenség arra utal, hogy az egyenként tízmilliárd forintos vételárat is meghaladó – érzékelhetően kirakatba tett – honvédségi gépek 2018 óta nem csupán közlekedési eszközéül szolgálnak a jelenlegi politikai vezetésnek, hanem a nemzeti büszkeség és öntudat megtestesítői is egyben. PR-szempontból pedig a kormány által vágyott középhatalmi státusz képét erősítik.

A honvédségi repülőgépek használatával párhuzamosan, egyre csökkenő számban és egyre kevésbé szem előtt, de létezik a különjáratokkal bonyolított hivatali repülőutaknak egy másik, korábban általános gyakorlatként működő változata. Alkalmanként, a honvédségi repülőgéppel történő utazásnál költségesebb módon, magyar vagy külföldi légi fuvarozó cégektől bérelt business jetekkel hasítják az eget vezető politikusaink.

Honvédségi repülőgépek vs. bérelt járatok

Katonai repülőgépek vagy a honvédség üzemeltetésében működő repülőgépek más országokban is részt vesznek a politikai vezetők és a velük utazó küldöttségek utaztatásában.

A legtöbb országban jellemzően erre a célra külön flottát is fenntartanak, amelynek mérete és típuspalettája többnyire összefügg az ország gazdasági erejével, illetve a világpolitikában betöltött szerepével.

Bár hiteles és pontos forrásként nem hivatkozhatunk rá, mégis érdemes rápillantani az egyes államok vezetői által használt repülőgépflottákat országonként összesítő és részletező Wikipedia-oldalra, amely ha másra nem, a nagyságrendek érzékeltetésére mindenképpen alkalmas.

Az egyes országok flottái legtöbbször az államelnöknek, adott esetben a királyi családnak, és meghatározott keretek között, a miniszterelnöknek és a kormánytagoknak állnak rendelkezésére. A menetrend szerinti járatokhoz képest az ilyen gépekkel lebonyolított utak könnyebben, rugalmasabban tervezhetők és kényelmesebb utazást tesznek lehetővé, valamint a VIP-utasok személyi védelme is egyszerűbben biztosítható.

A több szempontból is racionális megoldás azonban – költségeit tekintve – adófizetői szemmel ijesztőnek tűnhet, akár egy honvédségi repülővel, akár a légi fuvarozó cégektől bérelt különjárattal történik az utazás.

Ha csupán a piaci alapon működő légi fuvarozó cégek által bérelhető business jetekkel vetjük össze, úgy a honvédségi repülőgépek használata egyértelműen észszerű választás. Hiszen így az adófizetőknek „csupán” a repülőgép vételárát, valamint fenntartási és üzemeltetési költségeit kell állniuk. Vagyis megspórolhatók mindazon összegek, amelyekből a légi fuvarozó cégek nyeresége származik.

Ezek a tételek azonban önmagukban is többmilliós nagyságrendet – szakértői becslések szerint, akár 2,5-3 millió forintot – tesznek ki üzemóránként, ráadásul még további, igen jelentős költségek adódnak hozzájuk a fedélzeti étel- és italfogyasztás, valamint a légtérben méregdrága internethasználat miatt.

Szijjártóék 33 millióért ettek-ittak, és 102 millióért interneteztek a katonai repülőkön | atlatszo.hu

A Honvédelmi Minisztériumtól kapott adatok szerint 2021 január eleje és 2022 szeptember vége között a Miniszterelnökség, a Köztársasági Elnöki Hivatal és a Külügyminisztérium delegáltjainak repülése után 644 millió forint költséget számoltak fel. Az összegben sok esetben nem szerepel üzemanyagköltség, viszont a delegációk fedélzeti ellátása és internetezése egy vagyonba került az adatok alapján.

A fő kérdés tehát nem az, hogy a piaci alapon működő légi fuvarozó cégek business jetjeihez képest jobb megoldás-e a honvédségi gépek használata, hanem inkább az, hogy minden esetben indokolt és szükségszerű-e a különjárattal történő utazás.

A katonai repülőgépes hivatali utakkal kapcsolatban – magas költségük mellett – az is negatívumként róható fel, hogy csak részben, illetve van, hogy egyáltalán nem ellenőrizhetők a közpénzből fizetett utak.

Bár Novák Katalin, Orbán Viktor és Szijjártó Péter, valamint több kormánytag és politikus is rendszeres élménybeszámolót tesz közzé külföldi programjairól a honvédségi repülőgépek fotóinak szerepeltetésével, mint azt az Átlátszó korábbi közadatigényléseire adott válaszokból is látható, a költségek kapcsán rendre hiányos vagy nehezen értelmezhető adatok érkeznek.

Sokszor az üzemanyagot sem számolták el, mégis százmilliókba került a politikusok reptetése a katonai gépeken | atlatszo.hu

A honvédelmi tárca adatszolgáltatása erősen hiányos, hiszen a 270 repülőút 17,4 százalékáról, 47-ről nem adtak információkat. A maradék 223 út esetében is feltűnő, hogy gyakran a 8 költségelemből csak 1-2 szerepel a minisztériumtól kapott adatokban. Sokszor pedig ennél az 1-2 kiadásnál is 0 forint áll, mintha teljesen ingyen utaztak volna a politikusok a katonai gépeken.

Mindez annak ellenére is így van, hogy a Miniszerelnökség (ME) és a Honvédelmi Minisztérium (HM) között létrejött – és mára hatályát vesztett –  keretszerződés ismeretében az Átlátszó pontosan rá tudott kérdezni a hivatal által megrendelt, honvédségi repülőgépekkel megtett utak költségtételeire.

Még rosszabb a helyzet az átláthatóság terén azokban az esetekben, amikor a honvédségi repülőgépek útjai nem köthetők ismert, könnyen beazonosítható politikusi programokhoz. Pedig a katonai gépek – főleg hadrendbe állításuk kezdetén – többször is megfordultak olyan helyszíneken, amelyek nehezen társíthatók katonai vagy akár politikai kiküldetésekhez.

Ám ezen utak adatai 30 évre rejtve maradnak az adófizetők előtt, mert titkosításra kerültek honvédelmi és nemzetbiztonsági érdekekre való hivatkozással. Vagyis jó esetben majd csak 2050 körül tudhatjuk meg, miért, milyen költségek mellett és kikkel a fedélzetükön jártak magyar katonai repülőgépek egzotikus nyaralóhelyeken, adóparadicsomban vagy éppen a legfelkapottabb amerikai kaszinóvárosban az elmúlt években.

Mit keres a Magyar Légierő a Kanári-szigeteken, Las Vegasban, Dubajban, Máltán vagy Panamában? | atlatszo.hu

Mit keres a Magyar Légierő a Kanári-szigeteken, Las Vegasban, Dubajban, Máltán vagy Panamában?

De a politikusok katonai repülőgépes hivatali útjai még egy további szempontból is változást hoztak a korábbi különrepülőgépes gyakorlathoz képest. Mégpedig azt, hogy az utazás e formája – a közpénzfelhasználást tekintve – az eddigieknél is szabadabban valósulhat meg, és kis túlzással csak a honvédségi kapacitás, azaz a repülőgépek rendelkezésre állása az egyetlen korlát azon túl, hogy egy kormányrendelet meghatározza, kik vehetik igénybe a honvédségi légi járműveket.

A HM és ME közötti – korábban fennálló – keretmegállapodásból kiolvasható volt, hogy az utazást igénylő ME és a HM évi egyszeri, utólagos elszámolásra szerződött, a szükséges forrást pedig a megrendelő ME biztosította egy, a HM-mel kötött, fejezetek közötti előirányzat átcsoportosításáról szóló költségvetési megállapodással.

A rendelkezésre álló forrást egyébként a honvédségi repülőgéppel történő politikusi utak esetén, úgy tűnik, végtelenre tervezték: a keretszerződésben az is lefektetésre került, hogy „amennyiben a tárgyévben lebonyolításra kerülő utazások forrásigénye a HM előzetes kalkulációinak figyelembevételével várhatóan meghaladja a tárgyévi költségvetési megállapodás alapján már átcsoportosított előirányzatok összegét, akkor felek haladéktalanul rendelkeznek további tárgyévi forrás átcsoportosítása érdekében”.

A téma érzékenységét jelzi a jogszabályi környezet többszöri változása, és az is, hogy a HM-ME együttműködés részleteit lefektető keretszerződés már nincs is hatályban.

Ezt egy április közepén kezdeményezett közadatigénylésünk kapcsán tudtuk meg, amelyben rákérdeztünk, hogy a Honvédelmi Minisztérium – a Miniszterelnökségen kívül – kötött-e más állami intézménnyel hasonló tartalmú keretszerződést.

A HM érdemben nem válaszolt a kérdésünkre, hiszen azt nem árulta el, hogy volt-e más állami intézménnyel szerződése. Csupán annyit közöltek, hogy „A Honvédelmi Minisztérium jelenleg nem rendelkezik e tárgyban hatályos szerződéssel…”.

Letölthető táblázat és 5 fontos ábra a politikusok katonai repülős útjairól | atlatszo.hu

A honvédelmi tárca adatszolgáltatása erősen hiányos, hiszen a 270 repülőút 17,4 százalékáról, 47-ről nem adtak információkat. A maradék 223 út esetében is feltűnő, hogy gyakran a 8 költségelemből csak 1-2 szerepel a minisztériumtól kapott adatokban. Sokszor pedig ennél az 1-2 kiadásnál is 0 forint áll, mintha teljesen ingyen utaztak volna a politikusok a katonai gépeken.

A honvédségi repülőgépek „civil” használatának törvényi háttere

A Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló, 2011. évi CXIII. számú törvény alapján a Magyar Honvédség fegyverhasználati jog nélkül közreműködhet katonai szakértelmet és speciális eszközöket igénylő feladatokban, illetve szállítóeszközei kérelemre, az MH parancsnoka engedélyével, külön megállapodás alapján, térítés ellenében – vagy közfeladatot érintő feladat kapcsán, akár térítésmentesen – ideiglenesen átengedhetők.

A fent idézett jogszabály, mely alapjául szolgált a honvédségi repülőgépek civil használatának 2022 október végéig volt hatályban. Másnap a helyébe lépett a már korábban alkalmazott, a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2021. évi CXL. törvény.

E jogszabály 2023. január 1-jén hatályba lépő verziójában több, a témánkat érintő újdonságra bukkantunk, amelyek közül az egyik legfontosabb, hogy a Honvédség fegyverhasználati joggal ellátott feladatai közé bekerült „a felkészített erőkkel védett személyek személykíséretében való részvétel”.

A passzusnak azért van kiemelt jelentősége, mert indirekt módon ez a félmondat teremti meg a jogszabályi hátterét annak, hogy a külföldön is állandó személyi védelemben részesülő személyek – alapból a köztársasági elnök, a miniszterelnök és a külpolitikával foglalkozó miniszter – ne csak hivatali, hanem magánúton is igénybe vehessék a honvédségi repülőgépeket.

Ezt igazolja vissza az is, hogy a Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség nemrég bűncselekmény hiányában elutasította Hadházy Ákos országgyűlési képviselő feljelentését, miután nem talált törvénytelenséget Orbán Viktor miniszterelnök és felesége katonai repülőgéppel tett – az ügyészség által is magánútnak titulált – olaszországi kitérője kapcsán.

Indoklásuk szerint ugyanis, miután a miniszterelnök és felesége külföldi útjaik során védett személynek minősülnek – attól függetlenül, hogy utazásuk hivatalos vagy magánjellegű –, a Honvédség törvényben meghatározott feladatánál fogva segítséget nyújt a felkészített erőkkel védett személyek személykísérésében, és biztosítja az ehhez szükséges technikai és személyzeti feltételeket. (Azóta kiderült, hogy a bíróság utasítására mégis nyomoznia kell az ügyészségnek a toscanai leszállás miatt, mert a bíróság szerint az ügyész által hivatkozott tényállás részben felderítetlen – a szerk.)

Szintén a korábban említett kormányrendelet határozza meg azt is, hogy a mindenkori hadügyminiszternek kell döntenie a személykísérési feladat rendeletben felsorolt személyek tekintetében történő végrehajtásáról. Illetve az ő dolga az is, hogy gondoskodjon a honvédségi részvétellel kapcsolatos egyeztetésről, valamint a feladatban való részvétel végrehajtásának elrendeléséről.

A fentiek – és Orbán Viktor példája – alapján megállapítható, hogy a törvényi keretek immár arra is lehetőséget teremtenek, hogy Novák Katalin köztársasági elnök, Orbán Viktor miniszterelnök, valamint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter honvédségi repülőgéppel utazzon a legközelebbi családi nyaralására vagy oda, ahová épp kedvük szottyan.

Orbán Viktor valószínűleg honvédségi luxusgéppel ment nyaralni Horvátországba | atlatszo.hu

A Magyar Honvédség 2018 vásárolt 2 darab Airbus A319 és 2 db Dassault Falcon 7X típusú repülőt. A Falconok a szupergazdagok által magángépnek használt, business jet kategóriájú repülőgépek, amelyeket a honvédség „többcélú szállító- és futárgéptípusnak” nevez. Kategórikusan tagadják, hogy kormánygépnek vették volna a repülőket, de Orbán Viktor és más kormánytagok rendszeresen használják őket, az utakat pedig 30 évre titkosították.

A fent említett törvényhez kapcsolódóan – annak egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról – 2022 legvégén kormányrendelet is született, melynek 2023 elején hatályba lépett verziójában többek közt az is lefektetésre került, hogy a hadsereg mindenkori vezérkari főnökének kell biztosítania a honvédség számára „a felkészített erőkkel védett személyek személykísérésében való részvételhez szükséges személyi és technikai feltételeket”.

A rendelet a vezérkari főnök feladatait és hatáskörét részletező paragrafusai között határozza meg a honvédségi repülőgépes utazásra jogosult „civil” személyek körét is. Ez alapján ilyen személynek minősül a köztársasági elnök, az Országgyűlés elnöke, a politikai felső vezető (miniszterelnök, a miniszter, a miniszterelnök politikai igazgatója és az államtitkár), a kormánybiztos, az előbbiek házas- vagy élettársa és gyermeke, valamint az előbb felsorolt tisztségek küldöttségének tagjaként meghatározott személyek. Ezen felül a honvédségi gépek – rendkívül indokolt esetben – a Kormány egyedi döntésével kijelölt személyek számára is rendelkezésre állnak.

Mi a klasszikus módja a különjárattal történő hivatali utaknak?

Az elmúlt évtizedben, a Malév 2012-es megszűnését követően és a honvédségi gépek vásárlása előtti időszakban politikai elöljáróink jellemzően külföldi vagy magyar légi fuvarozók által üzemeltetett, és tőlük bérelt business jetekkel utaztak hivatalos külföldi útjaikra. Illetve utaznak még most is, ha a honvédségi gépek épp nem állnak rendelkezésre.

Az Átlátszó egy korábbi írásából például kiderült, hogy Szijjártó Péter 2019 és 2021 között legalább 65 alkalommal utazott hivatali útra bérelt – nem honvédségi – különjárattal, pedig 2018-tól már a katonai repülőgépek is szolgálatot teljesítettek.

Szijjártó Péter legalább 65 alkalommal utazott bérelt repülővel az elmúlt 3 évben | atlatszo.hu

Közadatigénylésünkben arra is kíváncsiak voltunk, hogy Szijjártó Péter külkereskedelmi és külügyminiszter mikor, hová és milyen hivatalos program keretében utazott az elmúlt három évben nem menetrendszerinti járatra váltott repülőjeggyel. Pontos válasz ezekre a kérdéseinkre sem érkezett, de az utazási célokat ömlesztve, az időpont és a hivatalos program megjelölése nélkül megkaptuk.

A külügyminiszter egyik ilyen útjára a kormány kedvenc őrző-védő cégének, a Valton-Sec Zrt-nek az érdekeltségébe tartozó és a Rogán Antalt is reptető Fly-Coop Kft. által üzemeltetett privát jettel ment. A magyar külügyér és csapata pár órás Pécs-Genf-Budapest villámlátogatásának „repülőjegyei” akkor, 2021 végén 7,5 millió forintba kerültek. A géppel korábban Rogán Antal, a miniszterelnök kabinetfőnöke többször is utazott magánútra, Kövér László és küldöttsége pedig hivatalos útra repült vele Rómába.

De a hosszabb, interkontinentális utazásra is alkalmas repülőgépek bérlése még ennél is többet kóstál: akár 4,5 millió forint is lehet üzemóránként. Így Szijjártó egy-egy ilyen, földrészeket is átívelő útjának repülőgépköltsége több 10 milliós tétel, a járulékos költségekkel együtt pedig elérheti akár a 80-100 millió forintot is.

E hosszabb utak közé sorolható például a külügyminiszter 2021 februári indonéziai útja, majd márciusi látogatása Japánba, amikor is a katonai repülőgépek máshol teljesítettek szolgálatot. Utóbbi út esetén az adsbexchange.com weboldal adatai alapján kikövetkeztethető, hogy a Szijjártó vezette küldöttségnek a máltai bejegyzésű VistaJet cégtől béreltek egy ezüstszürke Bombardier Global 6000 típusú business jetet.

Az újonnan 14 milliárd forintba kerülő típus egyébként népszerű a kormányközeli magyar milliárdosok körében is: Mészáros Lőrinc és Szíjj László is egy ilyen, osztrák bejegyzésű magánrepülőgépet használ utazásaihoz. Sőt, 2018-ban Orbán Viktor miniszterelnök is az oligarcha-kedvenc repülő fedélzetén ugrott ki Bulgáriába focimeccset nézni. Ráadásul Szíjj már nem is (mindig) közösködik a felcsúti nagyvállalkozóval: nemrég egy másik, ugyanolyan típusú luxusjetre váltott.

Orbán Viktor, a magánrepülőgép, a luxusjacht, és a Mészáros-klán – tudjuk, hol nyaraltak idén nyáron | atlatszo.hu

Orbán Viktor, a magánrepülőgép, a luxusjacht, és a Mészáros-klán – tudjuk, hol nyaraltak idén nyáron

Kik és hogyan repülhetnek nem honvédségi különjárattal hivatalos útra?

A központosított közbeszerzés hatálya alá tartozó – vagy annak rendszeréhez önként csatlakozó – állami intézmények hivatali utazásai egy „Nemzetközi utazásszervezések” tárgyú keretmegállapodás keretösszegének terhére valósulnak meg, egyedi megrendeléseken keresztül.

A Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (KEF) 2019 végén nettó 35 milliárd forintos keretösszeggel kötött a témában keretmegállapodást öt utazási irodával, majd ez év elején új közbeszerzési eljárást írtak ki.

Az Elektronikus Közbeszerzési Rendszer (EKR) oldaláról már letölthető az aláírt új keretszerződés, amelyből kiderül: ugyanazzal az öt utazási irodával, azaz szolgáltatóval kötött keretszerződést a KEF, a keretösszeg azonban most már nettó 48 milliárd forint, amit – csakúgy, mint az előző szerződésnél – európai uniós forrásból is finanszíroznak.

Témánk szempontjából érdemes megjegyezni, hogy a korábbi szerződéshez képest nemcsak a keretösszeg, hanem az utazási irodák szolgáltatási árai is jelentős mértékben emelkedtek: a repülőjegy-foglalások esetén – a 2019-ben megadott árakhoz képest – nagyságrendileg csaknem megháromszorozódtak.

A 48 milliárd forintos keretösszeg terhére természetesen nem csak a különjáratú repülőgéputak kerülnek kifizetésre. Az állami intézmények a keretszerződésben szerződött szolgáltatócégek közvetítésével ebből a keretből szerzik be például az utazásokhoz szükséges menetjegyeket, szállásokat, biztosításokat, vagy bérelnek autót.

Az ilyen témájú beszerzések – jogszabályban előírt módon – az úgynevezett Központi Kormányzati Utaztatási Portálon keresztül zajlanak. A portál szinkronizálva van a nagy nemzetközi repülőjegy- és szállásfoglalási rendszerekkel, a diszkont légitársaságok weboldalain megjelenő aktuális ajánlatokkal, valamint a keretszerződésben résztvevő szolgáltatók kedvezményes ajánlataival.

A rendszer lényege, hogy a foglalás megtörténtéig az állami intézmény utazásszervezője nem tudja, melyik szerződéses szolgáltató ajánlatát választotta.

Az állami intézmény utazásszervezője elsődlegesen és alapértelmezésben az Utaztatási Portál úgynevezett „aktív” felületét köteles használni. Itt a szolgáltató cégek ügyintézőinek bevonása nélkül kap ajánlatokat az általa megadott úti célok és időpontok alapján, majd választhatja ki és foglalhatja le a legolcsóbbat. Amennyiben az intézményi utazásszervező nem a legolcsóbb ajánlatot választja, akkor azt írásban indokolnia kell.

A repülőgépes hivatali utak, azaz a repülőjegy-beszerzések esetén a fentiek egyúttal azt is jelentik, hogy az állami intézményeknek alapból a hagyományos, menetrend szerinti és a fapados, diszkont légitársaságok ajánlatai közül kell választaniuk, és csak akkor jöhet szóba bérelhető különjárat (charter), ha más módon nem szervezhető le a repülőút.

Erre szólít fel egy pénzügyminisztériumi utasítás is, amely az állami normatívarendszer, azaz a közbeszerzésre kerülő kiemelt termékek és szolgáltatások struktúráját, specifikációit, valamint szabályrendszerét is tartalmazza.

Persze a különjárattal történő hivatali utazás nem mindenki számára opció. Az intézményi utazásszervezőknek azt is figyelembe kell venniük, hogy az utas milyen állami tisztséget tölt be és ahhoz milyen utazáshoz kapcsolódó juttatás vehető igénybe, vagyis mik a megengedett utazástípusok és komfortfokozatok a törvények szerint.

A miniszterelnök jogosultságát a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény taglalja. Ebben, a Miniszterelnök című fejezet alatt megtudhatjuk, hogy a kormány feje, más juttatások mellett, a hivatalos külföldi kiküldetése idején kíséretre, napidíjra, költségtérítésre, valamint „szükség esetén” különjáratú légi utazásra jogosult. Amennyiben a miniszterelnök menetrend szerinti járattal utazik hivatalos útra, úgy 1. osztályt vagy annak megfelelő utazási komfortfokozatot vehet igénybe.

A Külügyminisztérium sem tud arról, hogy jegyeket vett volna Orbán magánrepülős útjaira | atlatszo.hu

Mivel egy közérdekűadat-igénylésre valótlan választ adni bűncselekmény (visszaélés közérdekű adattal) lenne, így a három minisztérium válaszát jóhiszeműen nem kérdőjelezzük meg. Ha viszont tényleg sem a Miniszterelnökség, sem a Miniszterelnöki Kabinetiroda, sem a Külügyminisztérium nem vett repülőjegyeket Orbán Viktor magánrepülős útjaira, akkor valószínűleg nem volt igaz Havasi Bertalan ezzel kapcsolatos állítása.

A köztársasági elnök esetén a témát a köztársasági elnök jogállásáról és javadalmazásáról szóló, 2011. évi CX. törvény szabályozza. A jogszabály szövegezése és tartalma szinte szóról-szóra megegyezik a miniszterelnöki juttatást megfogalmazó paragrafusokkal. Azaz „szükség esetén” a köztársasági elnök is különjáratú légi utazást vehet igénybe, menetrend szerinti járaton pedig az 1. osztály kényelmét élvezheti.

Az állami vezetők (miniszter, miniszterelnök politikai igazgatója, államtitkár, közigazgatási államtitkár, helyettes államtitkár) és az állami vezetőnek nem minősülő egyéb hivatali tisztséget betöltők hivatali útjaival kapcsolatos juttatásait egy 2015-ös, azóta többször is módosított kormányrendelet tartalmazza.

Ezen jogszabály szerint, az abban felsorolt állami tisztségeket betöltő személyek egyike sem utazhat alapból különjárattal. A legmagasabb szintű utazással kapcsolatos juttatást a miniszter élvezheti, aki magán és hivatali útjaira is 1. osztályon (First Class, Premium First Class) utazhat, illetve igénybe veheti a reptéri kormányvárót és annak szolgáltatásait.

A fentiek fényében különösen érdekes, hogy Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az elmúlt 5 évben 65-nél is több alkalommal repült bérelt különjárattal hivatali útra. Erre a jogszabályi felhatalmazást a már említett kormányrendeletben lévő – meglehetősen nagyvonalúan megfogalmazott – mondat teremtheti meg.

Ez utóbbi szerint, az utazással kapcsolatos juttatások témájában, a rendeletben foglaltaktól „…a költségvetési fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője engedélyével el lehet térni, ha azt a protokolláris előírások és az ellátandó feladatok indokolják.”

Ha valóban erre hivatkozva repül Szijjártó bérelt business jetekkel, akkor az azt jelentené, hogy mint a Külgazdasági és Külügyminisztérium vezetője, saját magának engedélyezi a különjáratú – nem honvédségi – repülőgépes utakat. Mint az cikkünk további részéből kiderül, egy másik jogszabály szerint erre akkor kerülhet sor, ha a miniszter utazása menetrend szerinti járattal nem megoldható.

Bár Szijjártó miniszterként igen aktív, és emiatt rendkívül feszes munkarend szerint végzi a feladatait, mégis beszédes, hogy pályafutása hosszú évei alatt még egyszer sem hallottunk arról, hogy menetrend szerinti járattal ment volna hivatali útra.

Szijjártó Péter ezúttal „valtonos” magángéppel repült hivatalos útra | atlatszo.hu

Miután a miniszter ezúttal is részletesen dokumentálta a munkanapját a hivatalos közösségi oldalán, az ott közzétett fotókból az is kiderült, hogy kora délután Svájcba, pontosabban Genfbe utazott. Itt a bejegyzések szerint – többek közt – az ENSZ Emberi Jogi Bizottságának gyűlésén vett részt, ahol a magyar jogállamiság kérdése is terítékre került.

Szijjártónak egy, már a cikkünkben említett különgépes utazása kapcsán például azért kellett bérelt géppel repülnie Genfbe 7,5 millió forintért, mert aznapi programját Pécsett kezdte, ahol egy cég kutatólaborját és kiválósági központját avatta fel, majd a helyi kosárlabda akadémiánál járt, ahol a létesítmény további fejlesztéséről állapodott meg a vezetőkkel.

Miután Pécsről nem indul menetrend szerinti járat Genfbe, a feszített munkarend miatt pedig már nem fért volna bele a visszaautózás Budapestre, illetve a menetrend szerinti járat használata, így – ha a jogi szabályozásból indulunk ki – a miniszter kénytelen volt az utazás szervezésekor engedélyezni magának, hogy különgéppel utazzon Svájcba.

„Repülőjegy-vásárlás” a bérelt különjáratokra

Mint arról korábban szó volt, a repülőjegyek többségét az Utaztatási Portál „aktív” felületén keresztül foglalják az intézményi utazásszervezők, ahol fapados és hagyományos menetrend szerinti járatokra tudnak jegyeket vásárolni.

Ennek használatától csak meghatározott esetekben térhetnek el, és élhetnek árbekéréssel az utazási szolgáltatók felé a rendszer „passzív” felületén keresztül. Itt a szolgáltató cégek direktben adnak ajánlatokat a megrendelő intézmény utazásszervezőjének.

Repülőjegy-vásárláskor a passzív felület akkor használható, ha csoportos foglalást kell teljesíteni (9 fő fölött), ha retúrutazásnál bonyolultabb körutazásról van szó (minimum kétszeri útmegszakítás, minimum három úti cél), illetve, ha az „aktív” rendszeren keresztül nem elérhető szolgáltatást kell megrendelni. A „passzív” felületen történő beszerzést minden esetben indokolni kell írásban.

A különjáratok bérlése is az Utaztatási Portál „passzív” felületén keresztül zajlik, egy pénzügyminisztériumi utasítás iránymutatásai alapján, amely a központi közbeszerzések alkalmával beszerezhető kiemelt termékek leírását is tartalmazza.

A „nemzetközi utazásszervezés” termékkör meghatározásakor a rendelet lefekteti: charterjárat biztosítása a szolgáltató részéről csak abban az esetben lehetséges, ha az utazás se menetrend szerinti direkt járattal, se átszállással nem teljesíthető.

A foglalás teljesüléséig egyébként a portál „passzív” felületén sem látja az intézményi megrendelő, hogy melyik szolgáltató cégtől kapta az ajánlatot, de a nem menetrend szerinti, vagyis charterjáratok foglalása esetén előfordulhat, hogy nem érkezik minden szolgáltatótól ajánlat, és nem alakul ki árverseny az ajánlatok között.

A különjáratú repülőgépek „jegyvásárlásával”, értsd bérlésével kapcsolatban más furcsaságok is adódnak. A szerződéses utazásközvetítők a központosított közbeszerzési eljárás első szakaszában, amikor a szolgáltatásáraikat adják meg, különjáratra nem adnak meg foglalási árat, csak „hagyományos, menetrend szerinti” és „fapados, diszkont” légitársaságokra.

Ez azért érdekes, mert a különjáratú repülőgépek bérlése a legtöbb esetben nem e két légitársaság-típusnál történik, hanem más, kimondottan üzleti utakkal foglalkozó légi fuvarozó cégektől, akik nem szerepelnek a nemzetközi foglalási rendszerekben. A jogszabályok szerint pedig olyan szolgáltatás nem ajánlható ki és rendelhető meg, amelyet nem tartalmaz az állami normatívarendszer kiemelt termékeket felsoroló listája.

Alaposabb kutakodásunk során azonban kiderült, egy kis kreativitással minden probléma orvosolható: a két legutóbbi keretszerződésben ugyanis rögzítésre került, hogy – lényegét tekintve – minden olyan légitársaság a „hagyományos, menetrend-szerinti” típusba tartozik, amely nem felel meg a már többször idézett PM-utasításban szerepelő „diszkont, fapados” légitársaság definíciójának.

Brassai Kornél

Címlapkép: Orbán Viktor felszáll az egyik honvédségi repülőre 2021. május 6-án (fotó: a miniszterelnök Facebook-oldala)