Főként iskolákat és utakat áldoztak be a „rezsicsökkentés megvédése és a háború” miatt

Egymás után nyilvánítják eredménytelennek a különböző beruházásokat a közbeszerzések kiírói. Pontos lista egyelőre nincs arról, mely fejlesztések esnek áldozatul a „rezsicsökkentés megvédésének és a honvédelmi célok teljesítésének”, de a közbeszerzési értesítőt böngészve találhatunk néhány támpontot. Tapasztalataink szerint az elvonások főként az iskolákat és utakat érintik, de az Országos Onkológiai Intézet fejlesztését, és még a kormánynak különösen kedves Fertő tavi beruházást is leállították pénzszűke miatt. A dokumentumok szerint a forráshiány oka a szomszédban zajló orosz-ukrán háború, de inkább az uniós támogatások kiesése lehet a probléma. Lázár János építésügyi miniszter szerint 2100 milliárd forint értékű beruházást halasztottak már el, aminek nagy része közinfrastruktúra. Az építési projektek felülvizsgálata folyamatos, eddig már 270-ről született döntés.

„Ajánlatkérő a szerződés megkötésére vagy teljesítésére képtelenné vált” (…) Ajánlatkérő 2022. június 29. napján vette kézhez az Építési és Beruházási Miniszter elrendelését, melyben az állami építési beruházások felülvizsgálata érdekében szükséges intézkedésekről szóló 2175/2022. számú Kormányhatározat alapján, a Magyarország szomszédságában zajló háború idején a rezsicsökkentés megvédése és a honvédelmi célok teljesítése érdekében szükséges költségvetési intézkedésekről szóló 1281/2022. (VI.4.) Korm. határozat 2. pontjának végrehajtásának érdekében döntött arról, miszerint az állami beruházások esetében további forrásbiztosításra nem kerülhet sor, így Ajánlatkérő számára a tárgyi eljárás megvalósításához szükséges anyagi fedezet forrása nem biztosított.”

81%

Év végéig még

19 101 233 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Ezzel indokolta a NIF Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt., hogy miért lett eredménytelen a „Budakalász elkerülő út” kivitelezésére kiírt közbeszerzési eljárás. Ugyanezzel az okkal lett eredménytelen az „51. sz. főút Kalocsa – M9 gyorsforgalmi út közötti, valamint a Kalocsa belterületi szakasz építése” tárgyú tender is.

De nemcsak ezek az utak nem épülnek meg. Ahogy arról a napokba beszámoltunk, Gödön egy lakóövezeteket tehermentesítő, a Samsung-gyárhoz kapcsolódó útépítési beruházást halasztottak el. A közbeszerzést az ipari létesítmény és az M2-es autóút új gödi félcsomópontjával összekötő 3,5 kilométeres útszakasz tervezésére és engedélyeztetésre írták ki.

A gödi lakosokon spórolna a kormány egy útépítés leállításával, de a Samsung-gyárra tízmilliárdok jutnak | atlatszo.hu

A rezsicsökkentés védelmére és a háborús helyzetre hivatkozva függesztett fel a kormány egy lakóövezeteket tehermentesítő, a Samsung-gyárhoz kapcsolódó útépítési beruházást Gödön. A három és fél kilométeres elkerülő út révén csökkent volna az iparosítás miatt a város lakóövezeteire zúduló kamionforgalom, melyet már most elviselhetetlennek éreznek a helyiek. Ugyanakkor a Samsung második gyárának óriási energiaigényét biztosító beruházások leállításáról egyelőre nincs hír.

Szintén eredménytelen lett a Zalaegerszeg – M7 autópálya közötti gyorsforgalmi kapcsolat létesítése, Keszthely 2×2 sávos főúti bekötés (71. sz. főút) megvalósítása, valamint a 71. sz. főút felújítása a 112+961,5-116+108 km sz. között, továbbá a Balatoni Bringakör keszthelyi szakaszán a kerékpárforgalmi létesítmények fejlesztésére kiírt közbeszerzés is.

Elesett a Balatoni Bringakör kivitelezése Balatonalmáditól Tihanyig, akárcsak az M76 autóút Fenékpuszta-Zalaegerszeg közötti szakasz kivitelezése, és az M76 autóút Sármellék-Zalaegerszeg Keleti csomópont közötti szakasz megvalósítása, valamint a szakaszhoz kapcsolódó nemesrádói mérnökségi telep építése is.

Az M1 autópálya M0 és Bicske Nyugat csomópont közötti részének 2×3 sávra bővítése, és az 1.sz.főút M1 csomópont – 8101. jelű út omópont közötti szakaszának 2×2 sávra bővítése is elmarad. Ahogy nem fejezik be az M0 autóút és az 5103 jelű összekötő út csomópontjának fejlesztését sem.

Bölcsőde és iskolák a süllyesztőben

Óbudán Kiss László polgármester jelentette be a Facebookon, hogy hiába a már jóváhagyott fejlesztési terv, mégsem újítják fel a Veres Péter Gimnázium épületét, miután a kormány minden tervezett, de még nem elkezdett beruházás kivitelezését felfüggesztette. A Stabil Konstrukt Építőipari és Szolgáltató Kft. nettó 6,8 milliárd forintért vállalta a rekonstrukciót, de hiába.

Kiss László, Óbuda-Békásmegyer polgármestere. Fotó: Facebook

A délegyházi ideiglenes konténeriskola létesítése is akadályokba ütközött. A Délegyházi Hunyadi János Általános Iskola Árpád utcai kőépületében a 2022. évben felújítási és bővítési munkák kezdődnek, ezért az épületet – ideiglenesen – kiürítik. Az oktatás zavartalan biztosítása érdekében egy különálló, 16 tantermes, tornacsarnokkal rendelkező konténeriskolát alakítottak volna ki, amely építési projektnek II. ütemét képezte a közbeszerzési eljárás.

Az ajánlatkérő azonban a közbeszerzési eljárás megindításakor fedezettel nem rendelkezett, a támogatásra irányuló igényét pedig elutasították, így a szerződés megkötéséhez szükséges nettó 1,7 milliárd + ÁFA, azaz bruttó 2,2 milliárd forint hiányában az eljárás eredménytelen lett.

Az Építési Vállalkozók Országos Szövetsége (ÉVOSZ) szerint alapból is vannak problémák az építési beruházásokkal Magyarországon. Ahogy azt közleményükben írták: „az állami építési beruházások számos esetben elhúzódnak, a rendelkezésre álló források és az igényelt műszaki tartalom között sokszor nincs összhang. A becsült értékek és tényleges költségek pótlólagos forrásokat és gyakori szerződésmódosításokat igényelnek. Az árváltozásokból és beszerzési nehézségekből adódó előre nem láthatóságok a közbeszerzési szerződésekben nincsenek kezelve.” Az ÉVOSZ ezért többek között azt javasolja, hogy az állami beruházások elindítása előtt vizsgálják meg azok társadalmi hasznosságát, hogy a tartós közösségi igények kielégítése szempontjából szükséges-e a létesítmény megvalósítása (pl. csak ott épüljön iskola, ahol a trendek azt mutatják, hogy lesz tanuló gyerek a létesítményben hosszútávon), továbbá, hogy a jövőben a beruházó és a nyertes ajánlatadó közösen viseljék az árkockázatok terhét.

Debrecenben egy bölcsőde esett áldozatul a „spórolásnak”. Ahogy Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata megfogalmazta: a „rendelkezésére álló anyagi fedezet összege nem elegendő a szerződés megkötéséhez az értékelés alapján legkedvezőbb ajánlatot tett ajánlattevővel [Kbt. 75. § (2) bekezdés b) pont].; (…) Az eljárásban nettó 299 697 548.- Ft. összegű fedezethiány mutatkozik, ezáltal csak nagymértékű önerő bevonásával valósulhatna meg a projekt, amelyet Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata nem kíván biztosítani.”

Kormányközeli cégcsoportokat hízlalnak a folyamatosan dráguló állami óriásberuházások | atlatszo.hu

Összegyűjtöttük a leglátványosabban dráguló állami építkezéseket az elmúlt évekből: ehhez hivatalos közléseket, és a közbeszerzési értesítőben található szerződéseket használtunk fel. Munkánkat hátráltatta, hogy néhány beruházás ára szinte folyamatosan emelkedik, újabb és újabb fejlesztések drágulását jelentették be, miközben számoltunk. Végül 42 beruházásnál álltunk meg, amelyek összesen nettó 570 milliárd forinttal drágultak az előzetesen becsült árhoz képest. Megnéztük azt is, kik a folyamatosan dráguló állami építkezések legnagyobb nyertesei: néhány kormányközeli cégcsoportot találtunk.

Szada polgármestere augusztus 8-án kapta meg a BMSK levelét, amelyben értesítik a település önkormányzatát, hogy nem épül új 8 tantermes általános iskola és B típusú tornaterem Szadán, a kormány ugyanis leállította a beruházást. Ahogy azt a falu honlapján írják:

„Az új tanintézmény építésének leállítása Szada Nagyközség számára hatalmas veszteség.

A település nagyon várta az új iskola építésének elkezdését, hiszen a szadai intézmények – többek között az iskola leterheltsége, az utóbbi időben a betelepülő lakosság robbanásszerű növekedése miatt elképesztő méreteket ölt.” Hozzátették: „Szada Nagyközség Önkormányzata a beruházás jövőjével kapcsolatban még megközelítő információkkal sem rendelkezik.”

Az őrbottyániakkal szintén a polgármester közölte a rossz hírt a Facebookon. A Pest megyei városban egy 24 osztályos iskola építését függesztették fel, hiába reklámozta a fejlesztést Rétvári Bence államtitkár a közösségi oldalán.

De a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bródy projektje sem valósul meg. A projekt alapvetően 2 épület megvalósítását ölelné fel. A beruházás fő eleme a Szentkirályi utca 26. szám alatt létesítendő új campus épület, „mely az oktatás számára létesül. Vele párhuzamosan kerül átépítésre a Bródy Sándor u. 15. műemléki épület, amely az Egyetem működését támogató központi szervezeti egységek irodái számára készül. A beruházás hatókörébe a Szentkirályi u. 28-30. sz. alatti oktatási épület is beletartozik.”

A kiírónak nettó 10,9 milliárd forintja lenne a beruházásra, azonban ennél minden ajánlattevő ajánlati ára jelentősen magasabb volt, így a kiíró értékelés nélkül eredménytelennek nyilvánította a közbeszerzést.

Gyenge forint, munkaerőhiány, kieső EU-s pénzek

Az Országos Onkológiai Intézet Onko-Diagnosztikai Központ beruházás tervezése és kivitelezése is elmarad.

Pedig a cél „az európai akkreditációra alkalmas komprehenzív Közép-Magyarországi Onkológiai centrum létrehozása” lett volna, amelynek előfeltétele olyan komplex onkológiai ellátás biztosítása, amely magába foglalja a magas színvonalú képalkotó diagnosztikát, molekuláris pathológiai, onko-diagnosztikát és telemedicina szolgáltatást. Az új onko-diagnosztikai épületbe (az elbontott 6-os és 16-os helyén) a képalkotó diagnosztikában csúcstechnológiát jelentő PET-MR hibrid készüléket telepítettek volna, amely országos szinten nyújtott volna szolgáltatást a daganatos betegek részére.

Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere (j) és Polgár Csaba, az intézet főigazgatója az Országos Onkológiai Intézet több mint 30 milliárd forintból megépülő onkodiagnosztikai központjának alapkőletételén 2022. április 1-jén. MTI/Szigetváry Zsolt

Az uniós értesítő szerint a kiíró Központi Humánfejlesztési Nonprofit Kft. a projektet RRF, illetve hazai költségvetési forrás igénybevételével kívánta volna megvalósítani, azonban az RRF megítélése az eredményhirdetés óta eltelt időszakban még bizonytalanabbá vált Magyarország számára a következők miatt:

Magyarország 2021. május 12. napján nyújtotta be a hivatalos Helyreállítási és Rezilienciaépítési tervét, amelyet azonban az Európai Bizottság még nem hagyott jóvá.

„A Kormány az 1281/2022. (VI. 4.) Korm. határozatban döntött az állami beruházások felülvizsgálatáról és 2022. és 2023. évekre jelentős megtakarítási célkitűzéseket fogalmazott meg, mely arra enged következtetni, hogy az állami forrás megítélése sem várható tárgyi projekt kapcsán.

A forrás oldal bizonytalansága mellett, illetve azon túlmenően Felek ellenőrzési körén kívül eső körülményként jelentkeznek az orosz-ukrán háború gazdasági hatásai, mely 2022. májusától jelentős építőipari anyagár emelkedést, az ellátási láncban történő bizonytalanságot, a forint árfolyamának jelentős gyengülését, munkaerőhiányt és ezáltal a teljesítési határidők bizonytalanságát idézte elő, melyek együttesen a projekt közbeszerzési eljárásban meghatározott feltételek szerinti megvalósítását ellehetetlenítik” – olvasható a dokumentumban.

Az elmúlt évben Brüsszel végre tényleg megelégelte a korrupt magyar virtust | atlatszo.hu

Évek óta érkeznek figyelmeztetések Brüsszelből az Európai Unió alapértékeit megsértő, az uniós támogatásokat korrupt módon költő magyar rendszernek, de az igazán komoly következmények eddig elmaradtak. Az idei év végén viszont az ellentétes várakozások ellenére sem fogadta el Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi tervét (2511 milliárd forintnyi támogatásról) az Európai Bizottság. Ráadásul esélyes, hogy hamarosan más uniós támogatások kifizetését is akadályozhatják a magyar rendszerrel kapcsolatos brüsszeli kifogások miatt indult uniós eljárások. Ezekről több cikkünkben írtunk az elmúlt évben.

Szintén országos jelentőségű hír, hogy a Fertő tavi munkálatok is leálltak. A közbeszerzési kiírás szerint 34 ezer négyzetmétert akartak beépíteni a fertőrákosi tóparton, Natura 2000 besorolású területen.

Többek között az alábbi épületeket akarták felhúzni: 2 darab 1500 m²-es motel, strandpavilonok összesen 12 117 m² hasznos alapterülettel, közel 2000 m²-es vitorlásklub, monolit vasbeton szálloda 6734,75 m² hasznos alapterülettel, ökocentrum összesen 2298 m² hasznos alapterülettel, 1501 m² -es sportközpont, plusz kemping, üdülőházak stb.

És bár Lázár János szerint osztrák üzleti körök próbálják megfúrni a Fertő tavi beruházást, valójában azért nem épül egyelőre semmi a Fertő tónál, mert nincs rá pénz. Az erről szóló döntésről már július elején beszámoltunk, de a hivatalos értesítő csak a napokban került fel a TED-re. Ebből az is kiderült, hogy a kivitelezésre a Mészáros-gyerekek cége, a FEJÉR-B.Á.L. Építő és Szolgáltató Zrt., valamint a Szeivolt család érdekeltségébe tartozó Építő-és épületkarbantartó Zrt. jelentkezett.

Egyelőre nem épül semmi a Fertő tónál, mert nincs rá pénz | atlatszo.hu

A beruházásért felelős állami cég, a Sopron-Fertő Turisztikai Nonprofit Zrt. (SFTFN) februárig várta az árajánlatokat, de azóta nagy volt a csend a sokat vitatott építkezés körül. Felmerült az elmúlt hónapokban, hogy a kormány által bejelentett kiadáscsökkentés részeként ezt a projektet egyelőre nem kezdik el, hogy megspóroljanak több tízmilliárd forintot. Nagyon úgy tűnik, hogy tényleg ez történik: a július 7-én délután közzétett tájékoztató szerint a közbeszerzés eredménytelen lett pénzhiány miatt.

Sportra még csurran-cseppen

Persze azért akadnak kivételek, nem minden projektet érint a spórolás.

A Kárpát-medencei Lovas Akadémia Nonprofit Kft. eljárása például eredményesen zárult. Az MHM Product Kft. nettó 1,8 milliárd forintért végezheti el a Kisvárda 523/6. helyrajzi számú ingatlanon megvalósításra kerülő lovasakadémia és lórehabilitációs központ I. ütemének kialakításához kapcsolódó kivitelezési munkákat.

Békéscsabán is szabad utat kapott a sportlétesítmény fejlesztésének II. üteme, amely során a Békéscsaba, Kórház u. 6. szám alatti, 820 hrsz.-ú ingatlanon meglévő labdarúgó pálya rekonstrukcióját kívánják megvalósítani. Fényvető tornyok áthelyezése, új lelátók és kiszolgáló épületek, valamint a Tünde utcai 1285 hrsz-ú ingatlanon élőfüves pálya kialakítása a terv a Nemzeti Stadionfejlesztési Program keretén belül elnyert támogatási összegből.

A sportcsarnok építését a kormány Nemzetgazdaságilag kiemelt beruházássá nyilvánította.

A kivitelezést a SWIETELSKY Magyarország Kft. végezheti el nettó 6,9 milliárd forintért, megelőzve ezzel a ZERON Befektető Zrt.-t.

Gárdonyban is létrejöhet a Hajóépítési és Szakképzési Tudásközpont a Velencei-tó partján. A beruházással még 2020-ban bízták meg a Magyar Máltai Szeretetszolgálatot, amikor a kormány az állami tulajdonú gárdonyi ingatlanokat ingyenesen odaadta a szervezetnek. A Pro Rekreatione Közhasznú Nonprofit Kft.-ben pedig azért lett 100 százalékos tulajdonos a Szeretetszolgálat, mert a kormány elkötelezett abban, hogy „megteremtse a fogyatékossággal élő emberek számára az önálló és méltóságteljes élet feltételeit, biztosítsa a szolgáltatások elérhetőségét, valamint hogy minél szélesebb körben lehetővé tegye a sportolási lehetőségekhez való hozzáférést”.

3,3 milliárdos hajóépítési tudásközpontot hoz létre a Máltai Szeretetszolgálat a Velencei-tónál | atlatszo.hu

A Velencei-tó partján megvalósuló beruházást az eredetileg becsült árnál 552 millió forinttal drágábban végzi el a nyertes cég. Az nem igazán érthető, hogy a segélyszervezet miért pont egy hajózással foglalkozó tudásközpontra vágyott Gárdonyban. A fejlesztés inkább a Velencei-tó melletti „kajaklobbi” része lehet, ami a Kovács Katalin nevéhez köthető gigantikus kajak-kenu központ felépítésének köszönhető.

Nem épül viszont sportcsarnok Nyíregyházán, és nem jutott pénz a „VASAS VÁROS” sportközpont fejlesztésére sem. Bár igaz, ott az eljárás eredménytelenségét azzal indokolták, hogy „Ajánlatkérő a változó jogszabályi környezetre tekintettel a felhívás visszahívása mellett döntött.”

Lázár János viszi a rossz híreket

A rossz híreket főként a nagyberuházásokat irányító és lebonyolító állami vállalat, a Beruházási, Műszaki Fejlesztési, Sportüzemeltetési és Közbeszerzési Zrt. (BMSK) közli levélben. Nemrég azonban a BMSK-t is irányító Lázár János építési és beruházási miniszter a Facebookon arról posztolt, hogy a miniszterelnök megbízásából személyesen keres fel egyházi vezetőket, polgármestereket és országgyűlési képviselőket a következő napokban, hogy a beruházások felfüggesztéséről, felülvizsgálatáról és átütemezéséről egyeztessenek. Augusztus 16-án Veszprémbe és Székesfehérvárra utazott, majd Egerben, Miskolcon és Nyíregyházán tárgyalt.

Lázár János Udvardy György érsekkel Veszprémben – Fotó: A politikus Facebook-oldala

Lázár Jánosnak tehát egyelőre némi orwelli logikával csak a titulusa építési és beruházási miniszter, de valójában a projektek leállítását végzi. Az ötödik Orbán-kormány ugyanis már június elején egy kormányhatározatban döntött arról, hogy az állami beruházásokon két év alatt 1150 milliárd forintot takarítanak meg.

Vélhetően Orbán Viktor zseniális húzása, hogy ezt a hálátlan feladatot Lázár Jánosra bízta. Lázár, aki 2014-2018 között a Miniszterelnökséget irányító miniszterként a kormány egyik legerősebb embere volt, majd 4 éve a nagypolitikától visszavonulva (rossz nyelvek szerint száműzve) a mezőhegyesi ménesbirtokot irányította, most újra visszakerült a belső körbe. Egy teljes ciklusnyi kihagyás után miniszter le(hete)tt, ráadásul nem egy már meglévő tárcát kapott, hanem külön neki csinált egyet a miniszterelnök, ez pedig hatalmas kegy.

Lázár János, a Miniszterelnökséget vezetõ miniszter beszédet mond a felújított 471. számú fõút elsõ szakaszának átadásán Nyíradonyban 2017. augusztus 11-én. A hajdú-bihari megyehatárig terjedõ, megerõsített burkolatú 16 kilométeres út felújítása nettó 5,5 milliárd forintba került. (MTI Fotó: Czeglédi Zsolt)

Illetve annak tűnhetne, ha dőlne a pénz a beruházásokra, és Lázár mehetne mindenhova bejelenteni, hogy hol mit fognak építeni, vagy épp vághatná át a szalagot a projektátadásokon. Előző miniszterelnöksége idején könnyű dolga volt, sorra jelentette be a különböző fejlesztéseket – tele van az MTI olyan fotókkal, amiken átad, felavat vagy megtekint valamit.

Most viszont épp ellenkezőleg: ő az, aki „felülvizsgálja” a beruházásokat, és bejelenti a leállításukat. Ezzel Orbán látszólag két legyet üt egy csapásra: Lázárnak nem fog megnőni a népszerűsége, nem lehet potenciális rivális (mint az előző minisztersége idején), illetve a településvezetők talán nem a miniszterelnököt fogják megutálni, inkább az „építési” miniszterre fognak haragudni az építkezések leállítása miatt. (Ha egyáltalán.)

Vadai Ágnes, a DK frakcióvezető-helyettese napirend előtt szólal fel az Országgyűlés rendkívüli plenáris ülésén 2022. július 18-án. MTI/Koszticsák Szilárd

Vadai Ágnes parlamenti képviselő (DK) nemrég írásban érdeklődött Lázár Jánostól, hogy mely budapesti beruházások megvalósítása áll le, amelyre szerinte kitérő választ kapott, ezért újabb kérdéseket tett fel. Ezúttal arra volt kíváncsi, hogy ,,Mikorra tudják áttekinteni, hogy mely beruházásokat állítja le az Orbán-kormány?”, valamint, hogy „melyek voltak azok a kiemelt állami beruházások (összesen 117), amelyeket az Orbán-kormány 2019 óta támogatott”.

Lázár János válaszában közölte, hogy „A beruházások felülvizsgálatával kapcsolatos munka jelenleg is zajlik. A polgármesterekkel, országgyűlési képviselőkkel és az érintettekkel való egyeztetés folyamatos.” Valamint csatolta annak a 117 fővárosi beruházásnak a listáját, amelyeket az állam támogatott.

270 nagy volumenű projektről született már döntés

Ennél több részlet derült ki a Tranzit Fesztiválon, ahol Lázár János is előadást tartott Tégláról téglára címmel.

„Mindenki pontosan tudja, hogy pénzszűkében vagyunk. (…) A lényeg az, hogy az ország fejlesztései mögül a források elfogytak, és egyébként is eljött az ideje, hogy felülvizsgáljuk és megnézzük, hogy hogyan kell és hogyan lehet az országot építeni és fejleszteni” – kezdte az építésügyi miniszter. Majd azzal folytatta, hogy „háborús infláció és háborús anyagárnövekedés” van, miközben 10 ezer milliárdnyi állami fejlesztés zajlik, amiket át kell vizsgálni, ami „nem mondható könnyűnek”.

Lázár szerint tekintettel arra, hogy „pénzügyileg szűk a cipő”, tartalékot kell képeznie az országnak. Úgy véli, a problémát a háború jelenti, amely miatt jelentősen, 4 százalékról 8-12 százalékra emelkedtek a kamatok, márpedig Magyarország eladósodottsága a GDP 80 százaléka, így ez komoly plusz terhet jelent. Továbbá a hadsereget is „óriási tempóban” kell fejleszteni, hogy ütőképes legyen, és a rezsicsökkentést is tartani kell. A fejlesztésekre vonatkozó szándék tehát nem változott, de a pénznek most „máshol van a helye” – magyarázta Lázár.

A folyamatban lévő beruházásokat azért befejezik („torzó nem maradhat az országban”), de a még el nem kezdett projekteket felfüggesztik, átvizsgálják.

„2100 milliárd forint értékű beruházást halasztottunk már el, ennek nagy része közinfrastruktúra”

– közölte Lázár, majd mondott is pár példát.

„Zalaegerszeg-M7-esösszekötő: 360 milliárd – kuka. Esztergom-M1-es autópálya összkötő: 380 milliárd – kuka, Bicske-Budapest között az autópálya hatsávosítása: kuka” – fogalmazott. De nem lesz pénz a Testnevelési Egyetem újabb, 100 milliárdos fejlesztésére sem, és még „sorolhatná napestig” – 270 hasonló volumenű projektről született már döntés.

Egy kérdésre adott válaszból az is kiderült, hogy halasztják a Nyugati pályaudvar környékének megújítását is, de az állatkert Biodómját be akarják fejezni, mert az egy „fantasztikus ötlet”.

16,4 milliárd forint kell a Biodóm befejezéséhez, a mélygarázs helyére hotel épülhet a Ligetben | atlatszo.hu

Elkészült a Biodóm beruházás vizsgálati jelentése, ami kapcsán a főváros vezetése sajtótájékoztatót tartott az állatkertben. A jelentés alapján a főváros a napokban feljelentést tesz ismeretlen tettes ellen. A befejezés lehetőségeit mára kényszerpályák határozzák meg, és a főváros nem a fapados Biodóm mellett tette le a voksát, ezért 16,4 milliárd forint kell még a befejezéshez.

Katus Eszter

Közreműködött: Erdélyi Katalin. Címlapkép: Veszprém lesz Európa Kulturális Fővárosa 2023-ban. Az ehhez kapcsolódó, folyamatban lévő beruházásokat járta be Lázár János Udvardy György érsekkel. Fotó: Lázár János közéleti Facebook-oldala