uniós támogatások

Az EU Csalás Elleni Hivatala nem tud megbirkózni a magyarországi korrupcióval

Az Európai Unió Csalás Elleni Hivatala (OLAF) csak néhány napja, egy szeptemberi bírósági döntést követően adta ki az Elios-jelentést. A korábban Tiborcz István miniszterelnöki vő érdekeltségébe tartozó Elios Zrt. önkormányzati megbízásaival kapcsolatos szabálytalanságokat összegző dokumentumból azonban Tiborcz és az Elios nevét is kitakarták. Az EU csalás elleni hivatalát egyesek a közpénz-lopások megakadályozásának egyik utolsó mentsvárának tekintik, mások inkább egy szankcionálási eszköz nélküli bürokratikus intézménynek tartják. Utánanéztünk, mit talált a hivatal az uniós pénzek magyarországi „lenyúlása”, szabálytalan felhasználása kapcsán az elmúlt időszakban.

Az Európai Unió Csalás Elleni Hivatala, az OLAF 2016-ban készített jelentést azokról a szabálytalanságokról, amiket korábban a Tiborcz István miniszterelnöki vő érdekeltségéhez tartozó cég közvilágítási megbízásai kapcsán talált. Az OLAF-vizsgálat eredményének egyes részletei kiszivárogtak és megjelentek a sajtóban, a teljes jelentést azonban nem hozták nyilvánosságra. Sem az OLAF, sem a magyar kormány.

28-ból 8 OLAF-levelet adtak ki nekünk az Elios-ügyben érintett települések, 9 település nem is válaszolt | atlatszo.hu

28-ból 8 OLAF-levelet adtak ki nekünk az Elios-ügyben érintett települések, 9 település nem is válaszolt

Ezt a dokumentumot, az Elios-ügyről szóló teljes OLAF-jelentést szerette volna megismerni egy civilszervezet, az Eleven Gyál, mert a településen sok panasz volt az Elios által sok pénzért biztosított új közvilágítási eszközökre. Az OLAF megtagadta a jelentés nyilvánosságra hozatalát. A civilszervezet egyik aktivistája azonban a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogvédő szervezettel pert nyert a hivatal ellen, és az Európai Unió bírósága 2021 szeptemberében kimondta, hogy ki kell adni a jelentést.

Nyilvánosságra kell hozni az OLAF Elios-jelentését, magyar civilek pert nyertek az Európai Unió bíróságán | atlatszo.hu

Az OLAF 2017 decemberében zárta le e vizsgálatot, és a meghozandó intézkedésekre vonatkozó ajánlásokkal együtt megküldte a magyar hatóságoknak a szóban forgó jelentést. 2019. május 22-i határozatával az OLAF az aktivista kérelmét elutasította, mivel úgy ítélte meg, hogy az ügyre vonatkozik a vizsgálataikkal kapcsolatos dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés tilalma.

Az Európai bíróság nemcsak erre az ügyre vonatkoztatta az ítéletét, hanem kimondta azt is, hogy „az OLAF a jövőben bármely ügyben csak akkor hivatkozhat vizsgálati céljainak védelmére, ha az adott vizsgálat még folyamatban van, vagy befejeződött ugyan, de az illetékes nemzeti hatóságok még nem határoztak arról, hogy milyen intézkedéseket hoznak a vizsgálati jelentés nyomán. De a dokumentumok kiadását még az utóbbi esetben is csak észszerű ideig lehet halogatni” – emlékeztet a TASZ sajtóközleménye. A jogvédő szervezet 2021 szeptemberi közleményét idén január elején ismét felidézte annak kapcsán, hogy az OLAF-jelentés kiadásáért Tóth Bertalan, az MSZP társelnöke beperelte az Európai Bizottságot.

Végre nyilvános az Elios-jelentés

Tavaly novemberben több jogvédő szervezet (a TASZ, a K-Monitor, az Átlátszó és a berlini székhelyű Civil Liberties Union) közösen nyílt levelet írt az Európai Bizottság több vezetőjének. A szervezetek arra kérték a Bizottságot, hogy ne fellebbezzen az Európai Bíróság szeptember 1-i döntése ellen, ami az OLAF Elios-jelentésének nyilvánosságra hozatalára kötelezte az uniós csalásellenes ügynökséget.

Ne akadályozzák az OLAF Elios-jelentésének kiadását! Nyílt levél az Európai Bizottságnak | atlatszo.hu

Ahogyan ezt korábban megírtuk, egy magyar civilszervezet, az Eleven Gyál egyesület a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) segítségével pert indított az Európai Unió Törvényszékén. A bíróság megsemmisítette az OLAF (az EU csalás elleni hivatala) azon határozatát, amely megtagadja a részleges hozzáférést a korábban Tiborcz István által is tulajdonolt Elios társaság által Magyarországon, uniós pénzből megvalósított közvilágítási projektekre vonatkozó végleges vizsgálati jelentéséhez.

Az Európai Bíróság döntése ellen nem fellebbezett az Európai Bizottság, így az ítélet jogerőssé vált. Ezt a helyzetet a TASZ fent idézett közleménye így értékelte: „Mivel azonban a Törvényszék közvetlenül nem kötelezheti az adat kiadására az EU szerveit, most nem a már lefolytatott – és jogerősen megnyert – per megismétlésére van szükség, hanem azt kell kikényszeríteni, hogy az OLAF egy új, a bírósági ítélettel összhangban álló határozatot hozzon.”

Érdeklődésünkre az OLAF is azt közölte januárban, hogy a dokumentum kiadásáról egy új határozatot fognak elfogadni. Ez minden bizonnyal meg is történt, hiszen február elején a TASZ bejelentette, hogy az Eleven Gyált képviselve, az ősszel megnyert per eredményeként megkapták az Elios-jelentést, és közzé is tették a dokumentumot, hogy „a sajtó feldolgozhassa, és így a széleskörű nyilvánosság is értesülhessen arról, milyen következtetésekre jutott az Európai Csalásellenes Hivatal (OLAF) Tiborcz István cégének korrupciógyanús ügyeivel kapcsolatban”.

A 133 oldalas, angol nyelvű OLAF-jelentés az Elios-ügyről itt érhető el, de vicces módon az Elios és Tiborcz István nevét is kitakarták benne. A dokumentum 35 európai uniós forrásból (KEOP) megvalósult közvilágítási projektet vizsgált meg, melyek összértékét 43,7 millió euróban, bő 13 milliárd forintban jelölték meg. A vizsgálat során az EU-s ellenőrök számos szabálytalanságot találtak, és szervezett csalást azonosítottak.

Végre nyilvános az Elios-ügyről szóló OLAF-jelentés, bár Tiborcz István és az Elios nevét kitakarták benne | atlatszo.hu

2013-ban írtunk először arról, hogy az Elios Zrt. hogyan trükközött az uniós támogatásból megvalósuló közvilágítási projektekkel. A cégben tulajdonos volt Orbán Viktor miniszterelnök legidősebb lányának, Orbán Ráhelnek a férje, Tiborcz István is. Amikor az Európai Unió Csalás Elleni Ügynöksége, az OLAF is vizsgálódni kezdett az Elios-ügyben, Tiborcz kiszállt a cégből, a magyar rendőrség pedig a nyomozás során nem talált semmi problémát. A kormány nem hozta nyilvánosságra az Elios-ügyről szóló OLAF-jelentést, de az Eleven Gyál nevű civil szervezet a TASZ segítségével kiperelte a dokumentumot az Európai Bizottságtól.

Csak felderít, nem büntethet

Az Európai Uniós pénzek költése kapcsán történő szabálytalanságokat, korrupciós ügyeket felderítő OLAF, ha hibát talál, büntetőjogi tényállást nem állapít meg, bűnügyi bizonyítást nem végez. Erre sem felhatalmazása, sem pedig eszköze nincs. Az ellenőrzéseket szervezetek vagy magánemberek bejelentései nyomán indítja el. (Itt bárki tehet bejelentést.)

A bejelentéseket a hivatal különböző szakterületekre specializálódott szakértői vizsgálják meg. Ha a bejelentésben ismertetett ügy érint uniós pénzt, továbbá csalás, korrupció vagy más, az Unió pénzügyi érdekeit sértő  törvényellenes cselekmény megalapozott gyanúját kelti, akkor vizsgálat indul az ügyben. Esetenként azt is mérlegelik, hogy az OLAF vizsgálati politikájának prioritási szempontjaiba belefér-e az adott eset.

A szervezet az egyes országok hatóságai felé jelzi, ha problémát talál, a vizsgálatai eredményeként – többek között – igazgatási, pénzügyi vagy igazságügyi ajánlást tehet. Igazságügyi ajánlással akkor él a hivatal, ha a közigazgatási vizsgálat megállapításai alapján bűncselekmény gyanújára merülhet fel adat. Ilyen esetekben az ügyészségnek jelzi ezt. Ezeket a jelzéseket aztán akár ügyesen csomagolva is tálalhatják a tagországok kormányai.

Trükkösen kommunikálja a kormány az uniós pénzek elcsalása miatti bírságokat | atlatszo.hu

“A kormány azt hangoztatja, hogy az elsődleges nemzeti érdek, hogy minél több támogatást lehívjunk, minél több pénzt elköltsünk. A TI már 2015 -ben számadatokkal, kutatási eredményekkel igazolta, hogy ez a szemlélet önmagában korrupciós csapdahelyzethez vezet, a szabályosság és a hatékonyság rovására megy.

Tavaly két esetben javasoltak igazságügyi eljárást

Az OLAF éves, az összes tagországra vonatkozó jelentései nyilvánosan elérhetők, de ezekben a problémás ügyeket nem nevesíti a hivatal. Ezért a magyar ügyészségtől próbáltunk ionformációt szerezni arról, hogy milyen fejlemények voltak tavaly az OLAF által is vizsgált magyarországi esetekkel kapcsolatban. Az ügyészség weboldalán a 2021-es évre vonatkozóan egyetlen az OLAF-ra hivatkozó közleményt találtunk. Ráadásul ez arról szól, hogy „kiemelkedően teljesít a magyar ügyészség”, mert „az uniós átlagot lényegesen meghaladó arányban emel vádat” az OLAF igazságügyi ajánlásai alapján.

Az ügyészség sajtóosztályától egy kicsit többet megtudtunk a 2021-es magyar vonatkozású OLAF-os ügyekről: dr. Fazekas Géza főosztályvezető ügyész, sajtószóvivő tájékoztatása szerint

2021-ben az OLAF összesen 2 igazságügyi ajánlást tett az ügyészi szervezetnek. Mindkét igazságügyi ajánlást már folyamatban lévő, korábban elrendelt nyomozásban értékelte a hatóság.

Az egyik ajánlás a NAV Bűnügyi Főigazgatóság Központi Nyomozó Főosztályán már folyamatban lévő nyomozáshoz kapcsolódott. A nyomozás Kínából importált és valótlan értékkel vámkezelt árukkal kapcsolatban vámra és áfára elkövetett költségvetési csalás bűntettének gyanúja miatt jelenleg is folyamatban van.

A másik ajánlás a NAV Észak-alföldi Bűnügyi Igazgatóságán már folyamatban lévő nyomozáshoz kapcsolódott. A nyomozás két alapítvány sporttal összefüggő projektjeivel kapcsolatban elkövetett költségvetési csalás bűntettének gyanúja miatt jelenleg is folyamatban van. (Információink szerint ez a 444.hu által megírt eset lehet: egy alapítvány a legszegényebbeknek szánt támogatásokból szervezett napi 1 millió forintos „falusi sportnapokat”.)

Az  igazságügyi ajánlások száma a szóvivő szerint évről évre csökken: 2016-ban 10, 2017-ben 6, 2018-ban 4, 2019-ben 3, míg 2020-ban 2 ilyen ajánlás érkezett.

„A magyar ügyészség az OLAF igazságügyi ajánlásai alapján jár el, és – bár erre nincs törvényi kötelezettsége – a mindig követett protokoll szerint az OLAF igazságügyi ajánlása nyomán valamennyi esetben elrendelte a nyomozást, illetve amennyiben már folyamatban volt a nyomozás, az OLAF ajánlását a nyomozás irataihoz csatolták és abban értékelték. Az OLAF 2020-ra vonatkozó éves jelentéséből kitűnik, hogy a magyar ügyészség az OLAF ügyek 67%-ában emelt vádat” – tájékoztatta az Átlátszót dr. Fazekas Géza, aki szerint ez a szám kimagasló eredmény a 37%-os uniós átlaghoz képest.

2020-ban 254 embert ítéltek el korrupciós bűncselekmény miatt

Az ügyészségi optimizmus indokoltságát cáfolja az OLAF legutóbbi, a 2020-as évre vonatkozó jelentése. (A szervezet korábbi jelentései itt elérhetők.) Az ajánlással lezárt OLAF-vizsgálatok száma 2020-ban Magyarország és Románia esetében volt a legtöbb.

Egyértelműen az egész EU-ban a magyar adat a legrosszabb, ami azt jelzi, hogy az OLAF által tett pénzügyi ajánlások az adott tagország által igénybe vett uniós támogatásoknak mekkora részét érintik. Míg a többi állam esetében ez 0,02– 0,69% között mozog, a Magyaroszágon talált szabálytalanságok miatt a kifizetett uniós pénzek 2,2% -a kapcsán emelt kifogást a csalás elleni hivatal.

Részlet az OLAF 2020-as jelentéséből

A strukturális, beruházási és mezőgazdasági támogatások terén az OLAF által talált szabálytalanságok a szervezet 2020-as évre vonatkozó, 2021-ben közzétett jelentésében találhatók. A fenti táblázatban pirossal jelöltük a magyarországi ügyekre vonatkozó, ajánlással zárult OLAF-vizsgálatok számát és a Magyarországnak kifizetett „problémás pénzek”  teljes összegre vetített százalékos arányát a két támogatási kategóriában.

Az OLAF éves jelentésében foglaltakat támasztja alá – az uniós pénzekkel valós magyarországi szabálytalanságok kapcsán – az Európai Bizottság 2020-as országjelentése. Ez a dokumentum az 1176/2011/EU rendelet szerinti értékelés a strukturális reformok terén elért haladásról, a makrogazdasági egyensúlyhiány megelőzéséről és korrekciójáról, továbbá a részletes vizsgálat eredményeiről.

„Az OLAF jelentősen több szabálytalanságot talál az uniós forrásokkal kapcsolatban Magyarországon, mint más országokban, és ellentétben az összes többi tagállammal, a nemzeti hatóságok által bejelentett esetek számánál is sokkal többet (lásd a 3.4.6. ábrát). A tagállamok között Magyarországon volt a második legnagyobb a 2014–2018 között lefolytatott azon vizsgálatok száma, amelyek az OLAF ajánlásával zárultak. Az OLAF igazságügyi ajánlásai nyomán tett vádemelések aránya (45%) 2012 és 2018 között meghaladta az uniós átlagot (36%) (Európai Bizottság, 2019i), de elmaradt az ügyészség által az elmúlt 10 évben nyilvántartásba vett egyéb ügyektől (58%) (Legfőbb Ügyészség, 2019). Még nem látható, hogy a korrupciós ügyek növekvő száma a vádemelések és elítélések magasabb számában is tükröződni fog-e. Az elmúlt években az elítélt személyek száma nagyjából stabil maradt: 2014-ben 250, 2017-ben pedig 254 volt.”

„Az állami közbeszerzések kontrollrendszere gyengeségeket mutatott az előző években. Magyarország vezeti az EU csalás elleni hivatalának (OLAF) azon országokat tartalmazó listáját, ahol a hivatal pénzügyi ajánlást tett az uniós források visszafizettetésére részben a közbeszerzésben megfigyelt hiányosságok miatt (3.4.7. ábra).

A Bizottság által 2017–2018-ban végrehajtott több közbeszerzési ellenőrzés rendszerszintű szabálytalanságokat állapított meg, különösen a diszkriminatív vagy korlátozó kizárási, kiválasztási vagy odaítélési kritériumokkal, valamint az ajánlattevőkkel szembeni egyenlőtlen bánásmóddal kapcsolatban. A Bizottság 2019-ben körülbelül 1 milliárd EUR összegű pénzügyi korrekciót szabott ki a közbeszerzéshez kapcsolódó irányító és kontrollrendszer hiányosságai miatt. Az EU-n belül ez volt a legmagasabb pénzügyi korrekció a 2014–2020 közötti időszakban. Annak ellenére, hogy a Bizottság által az elmúlt években végzett minden egyes horizontális ellenőrzést követően fokozták a közbeszerzés ellenőrzését, komoly, rendszerszintű hiányosságok és szabálytalanságok azonosítására került sor, rávilágítva, hogy jelentős további javításra van szükség.”

A Bizottság fent idézett 2020-as országjelentése így összegzi az OLAF magyarországi ellenőrzésének eredményét:

„Nincs határozott és szisztematikus fellépés a magas szinten elkövetett korrupció üldözésére. A Legfőbb Ügyészség szerint a korrupcióval kapcsolatos ügyek többsége köztisztviselőket érint, tipikusan adó- és vámtisztviselőket. Bár néhány magas szintű ügyben büntetőeljárás indult, az üzleti közösség körében általános az a vélemény, hogy a tisztviselők kvázi büntethetetlenek. Magyarország viszonylag kevés esetről számol be, míg az OLAF sokkal több esetet talál Magyarországon, mint más országokban. Az információhoz való hozzáférés korlátozása akadályozza a korrupció megelőzését, és a nyilvános információkhoz való hozzáférés díjkötelessége visszatartja a polgárokat és a nem kormányzati szervezeteket attól, hogy gyakorolják alkotmányos jogaikat. Bár az információszabadságról szóló törvény nem változott, tovább módosultak más ágazati jogszabályok, és ez kikezdte az átláthatósági és információszabadsági keret általános minőségét.”

A tavalyi OLAF-os vizsgálatokról megkérdeztük a szervezetet is, hogy összevessük ezeket az adatokat az ügyészégtől kapott információval, de a hivatal sajtóosztálya csak a szervezet  fent már idézett éves jelentéséből vett adatokkal tájékoztatott. Ebből kiderül, hogy 2016–2020 között összesen 41 magyarországi vizsgálat zárult ajánlással. Ezek közül 9 az ún. „hagyományos saját forrásokból”, 32 pedig a strukturális és beruházási alapokból finanszírozott projekt volt.

A tavaly indult és folyamatban lévő OLAF-vizsgálatokról majd az idén megjelenő OLAF-jelentés ad számot. Addig pedig csak a sajtóban feldolgozott egy-egy eset alapján következtethetünk arra, hogy milyen magyarországi  ügyekkel foglalkozott a hivatal. Nemrég a 24.hu írta meg, hogy Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő bejelentése nyomán vizsgálja az OLAF talált a Heves megyei mini-piacok ügyét. Ennek során az EU Terület- és Településfejlesztési Operatív Programjának keretében 277 millió forintból épült apró „piactér” több Heves megyei kistelepülésen.

Tavaly októberben Hadházy Ákos országgyűlési képviselő számolt be arról, hogy – hét év nyomozás után – vádemelésre került sor az  OLAF egy másik „híres” találata, az Öveges-program visszaélései kapcsán.  Ennek ellenére a mai napig nem tudni, mikor kerülnek bíróság elé a felelősök. Pedig mint megírtuk,  az Öveges-program és több kapcsolódó pályázat miatt Magyarországnak 7,8 millió eurónyi uniós támogatást kellett visszafizetnie.

7,8 millió eurót kellett visszafizetnie Magyarországnak az Öveges-program és más projektek szétlopása miatt az EU-nak | atlatszo.hu

Az Öveges-program miatt előírt visszafizetések összegéről a kormány titkolózása miatt eddig csak becslések jelentek meg. Most azonban egy brüsszeli forrásunktól megtudtuk, hogy az ellenőrzések során kiderült, hogy az Öveges-programon kívül az ESZA más operatív programjainál is előfordulhattak hasonló súlyos szabálytalanságok. Ezért a magyar hatóságok átalánykorrekciót hajtottak végre az Öveges-programra vonatkozóan, és további pénzügyi korrekciókat az egyes feltárt szabálytalanságokra vonatkozóan.

Nem mindig akar nyomozni a rendőrség

Szintén Hadházy számolt be  egy most lezárult vizsgálatról, ami miatt szintén vissszafizetés (úgynevezett „pénzügyi korrekció” várható): a képviselő által közzétett dokumentumok arról árulkodnak, hogy csalás volt a 9 milliárd forint EU-s támogatásból vásárolt CT-k és röntgen-gépek beszerzése, ezért a támogatás visszakövetelésére tettek javaslatot Brüsszelnek. Erre az Öveges-programhoz  hasonlóan évek óta húzódó ügyre a képviselő még 2016-ban hívta fel a figyelmet. A Korrupcióinfó oldalon akkor így foglalta össze az esetet:

„Az egészen primitíven és nyíltan zajló csalás lényege az volt, hogy néhány »csomagoló cég« (akik a nyugati orvosi eszközöket »átcsomagolják«, majd tesznek rá egy két-háromszoros árcédulát) kartellezve, dupla áron adta a CT- és röntgenkészülékeket egy 9 milliárdos projektben egy sor magyar kórháznak.”

„Az ügyben a Gazdasági Versenyhivatal egész korrekt vizsgálatot folytatott és többek között megállapította, hogy Maróth Gáspár is részt vett a buliban. Az ő »büntetése« az lett, hogy azóta ő kordinálja kormánybiztosként a kormány ezermilliárdos fegyverbeszerzéseit. A rendőrség a feljelentésem után először nem volt hajlandó foglalkozni az üggyel, de miután az OLAF-nál is vizsgálat indult, a magyar rendőrség is elindított egy nyomozást. Elvileg. Nos, az OLAF-vizsgálat már lezárult. A magyar pedig – gondolom – fekszik valamelyik asztalon, hiszen az egyik főszereplő cég tulajdonosa még mindig ezermilliárdos fegyverbeszerzésekről tárgyal Orbán megbízottjaként” – kommentálta most az ügyet Hadházy Ákos a Facebook-oldalán.

Egy másik, folyamatban lévő OLAF-vizsgálatról tavaly nyáron a Magyar Narancs számolt be:  a lap cikke szerint a hivatal munkatársai tavaly júliusban Simonka György fideszes országgyűlési képviselő ügyeit vizsgálva jártak Magyarországon. Az ügyben a vádhatóság  Simonka György és társai ellen bűnszervezetben elkövetett különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények miatt indult büntetőeljárás. Az ügyben a Központi Nyomozó Főügyészség 2019. augusztus 21-én, 33 vádlott ellen emelt vádat a Fővárosi Törvényszéken.

Az viszont szembetűnő, hogy az OLAF jelzései nyomán indult ügyek többségében vagy évek óta folyik a nyomozás eredménytelenül, vagy mindent rendben találnak a magyar hatóságok – ahogy pl. az Elios esetében is –, és csak ritkán, egészen kishalak, politikától független szereplők ügyében születik elmarasztaló ítélet. Önmagában az OLAF tehát kevés az EU-s pénzekkel való visszaélések szankcionálásához.

Elszabotált nyomozások: 20 fontos ügy, ami megakadt az ügyészségen | atlatszo.hu

A Fidesz pártkatonájának tartott legfőbb ügyész, Polt Péter előszeretettel hangoztatja, hogy a magyar nyomozóhatóságok milyen remek munkát végeznek. Az elmúlt években azonban több olyan nagy ügy is volt, amelyben vagy hosszú ideje húzódik a nyomozás eredménytelenül, vagy épp ellenkezőleg, hamar lezárták az eljárást „bűncselekmény hiányában”, vagy egyszerűen nem is kezdtek kutakodni.

Horn Gabriella

A cikk az Átlátszó és a K-Monitor együttműködésében, a Nyílt Társadalom Kezdeményezés Európáért (OSIFE) támogatásával készült. Címlapkép: az OLAF épülete

Adj szja 1%-ot, hogy megtudd, mire megy el az adód 99 százaléka! Átlátszónet Alapítvány: 18516641-1-42 from atlatszo.hu on Vimeo.

Megosztás