A forint gyengülése és a nyersanyagok drágulása is növeli az inflációt

A kétszámjegyű inflációs trend júliusban tovább folytatódott: a KSH legfrissebb jelentése szerint a fogyasztói árak a múlt hónapban átlagosan 13,7 százalékkal meghaladták az egy évvel korábbit. Legnagyobb mértékben, 27 százalékkal az élelmiszerek ára növekedett, valamint a tartós fogyasztási cikkeké 17 százalékkal. Az inflációval foglalkozó cikksorozatunk harmadik részében a drasztikus áremelkedés külső és belső okait vizsgáltuk meg. Miről árulkodik a rekordmagas áfa? Mi okozza a forint elértéktelenődését? Mi állapítható meg a jelenlegi helyzetünkről a nemzetközi piacon? Milyen hatásai lesznek a rezsicsökkentés csökkentésének a magyar gazdaságra és a belső inflációra? Az okok feltárásában Dr. Danyi Pál, árszakértő-ártörténész (ártörténet.hu) és Becsey Zsolt, az Orbán-kormány korábbi államtitkára volt a segítségünkre.

Korábbi inflációs cikkeinkben az inflációszámítással, a fogyasztói kosarak súlyozásával foglalkoztunk, ezt követően pedig az alapvető élelmiszerek, a lakhatás és az energiaárak növekedését vizsgáltuk.

Cikksorozatunk befejező részében pedig azt járjuk körül, hogy milyen tényezők mekkora mértékben járulnak hozzá az infláció növekedéséhez. Megnéztük, hogyan befolyásolja az Európában rekordernek számító áfa és termékadók az árnövekedést, miért gyengül a forint és milyen hatással lesz mindez a nemzetközi gazdasági piacon betöltött helyzetünkre.

A régióban a forint gyengült leginkább

Bármilyen valutáról is beszélünk, fontos megállapítani, hogy egy ország pénznemének van egy belső és egy külső értéke is. Dr. Danyi Pál árszakértő-ártörténész (ártörténet.hu) elmondása szerint a belső érték változása tulajdonképpen maga az infláció, a külső érték változása pedig a devizaárfolyam. A külső árfolyam meghatározása más gazdasági szakemberektől függ – tehát nem biztos, hogy az inflációval száz százalékban együtt mozog. Ennek ellenére a szakértő úgy látja, hogy a mostani dollár- vagy euróárfolyamban vastagon benne van az inflációs várakozás is.

Dr. Danyi Pál: „Egyébként nem volt olyan nagy különbség az inflációs adatokban: Európában és az USA-ban is 8% körüli infláció volt tavasszal, amikor nálunk is 8-9% volt. Ott mondjuk maximum 1% különbség lehetett. Tehát nem az infláció mértékének lényeges különbségében keresendő a forintgyengeség oka, hanem sokkal inkább abban, hogy mennyire bíznak egy adott ország gazdasági teljesítményében, a várható inflációban, az adott gazdaság helyreállásának gyorsaságában.

Nem mindegy például, hogyha kitör a béke, két hét vagy fél év alatt fognak a gazdasági hatások Magyarországra vonatkozóan megszűnni. Egyelőre inkább mindenki pesszimista ebben a kérdésben, tehát úgy ítélik meg, hogy Magyarország eléggé erősen ki van téve a háborúnak. Az más kérdés, hogy előtte is már jelentősen gyengült a forint, de azért február 24-e előtt még 357 forint körül volt az euró, ami most már 400 felett áll tartósan.

Ez a 15% körüli leértékelődés leginkább a gazdasági kitettség miatt van, illetve ez mutatja a világ befektetőinek véleményét a magyar közeljövőről.

Alapvetően a világ nem bízik abban, hogy Magyarország ezzel az illiberális gazdaságpolitikával, erős állami beavatkozásokkal sikeresebb lehet, mint egyébként a környező országok.

Amikor a cseh és lengyel valutához hasonlítjuk a forintot, azt láthatjuk, hogy a forint sokkal nagyobb mértékben devalválódott az elmúlt időszakban. A jövőre nézve is ezek a várakozások.

Erre mindenki azt mondja, hogyha sikerülne lehívni az Európai Uniós helyreállítási alapot és egyéb visszatartott pénzkereteket, akkor feltehetően 10-20 forinttal csökkenhet a forint-euró árfolyam, de azért itt feltehetően nemcsak erről van szó.

Magyarország kis ország, nagyon ki vagyunk téve a világgazdaságnak. Főleg, amikor válság van a világban és Európában, akkor ezeknek a kis országoknak a valutái sokkal jobban ki vannak téve a nagybefektetői keresletnek és kínálatnak.

Tehát itt arról van szó megint, hogy kereslet-kínálat: forintot egyszerűen most senki nem akar venni. Senki nem gondolja azt, hogy most megveszem a forintot, és amikor majd fél év múlva 350 lesz az euró árfolyam, akkor majd eladom. Ezt most nehezen képzelik az emberek.”

Hazánk a magas áfával mindig is kiemelkedett az EU-ban

Az általános forgalmi adó (ÁFA) történelmi alakulását vizsgálva jól látható, hogy egy rövid, két-három éves szakaszt leszámítva mindig kiemelkedően magasnak számított az Európai Unióban a magyar áfa értéke. Az áfa minimum értékét az EU határozza meg – ez jelenleg 15 százalék –, de a tagállamok maguk dönthetnek arról, hogy hány százalékos áfát szabnak meg országukban.

Magyarországon az áfát 25 százalékkal vezették be 1988-ban. A 25 százalékot a Gyurcsány kormány alatt egy ötéves adócsökkentési program keretében 20 százalékra csökkentették, a kieső forgalmiadó-bevételt pedig a dohánytermékekre, a szeszes italokra és a személygépkocsikra eső adó növelésével pótolták. Legközelebb 2009-ben emelte meg az áfát 25 százalékra Bajnai Gordon, kormányának válságkezelő csomagjában. Az uniós csúcsot jelentő 27%-ra való emelésről pedig 2012-ben döntött a második Orbán-kormány.

A száguldó infláció miatt közel 800 milliárd forint plusz ÁFA-bevétele lett az államnak az idei első félévben | atlatszo.hu

A Magyar Államkincstár első hathavi adatai alapján a száguldó infláció alaposan megtömi a költségvetést, és a megemelt rezsi 27 százalékos áfája még nem is látszik a számokban. Az viszont biztos, hogy közel 800 milliárd forinttal több lett az állam ÁFA-bevétele 2022 első félévében, mint az előző év azonos időszakában.

2022 májusában arra a kérdésre, hogy tervez-e kormány áfacsökkentést, a Miniszterelnökséget vezető Gulyás Gergely azt a választ adta, hogy nincs szó az áfakulcs csökkentéséről, mivel a kormány szerint ez nem vezet az infláció csökkenéséhez.

Becsey Zsoltot, az Orbán kormány korábbi államtitkárát kérdeztük arról, hogy milyen befolyásoló tényezők határozzák meg egyes termékek és szolgáltatások árát.

Átlátszó: Főleg az élelmiszerárakra tekintve azt tapasztaljuk, hogy nyugati országokhoz képest az alapvető élelmiszerek árai tulajdonképpen egyenlőek, miközben a magyar fizetések jócskán le vannak maradva az uniós átlaghoz képest. Lehet mondani körülbelüli arányokat az árakat befolyásoló tényezőkre? Gondolunk itt az importárakra, az áfára, a gyenge forintárfolyamra. Ezek mellett lehet más tényezőket megnevezni esetleg?

Becsey Zsolt: „Az, hogy euróban a nyugati országokkal paritásban vagyunk az árakkal, azt is jelenti, hogy a termelői árak hazánkban olcsóbbak, hiszen nálunk 27 százalékos az ÁFA, Európában a legmagasabb.”

Az olcsóbb, hazai termelői árak azonban szintén jelentősen megemelkedtek az előző évhez képest. Áprilisban az ipari termelői árak átlagosan 35 százalékkal magasabbak voltak az egy évvel korábbinál. A KSH szerint az áremelkedés ütemét az alapanyagok és az energia drágulása, valamint a forint gyengülése befolyásolta.

A nyersanyagok (ezáltal pedig a termelői árak) drágulása jelentős részben betudható az orosz-ukrán háború, illetve az árfolyamromlás hatásának, hiszen Ukrajna kulcsfontosságú mezőgazdasági szállító. Ukrajna az egész világ búzaszállításának 10 százalékát, kukoricaszállításának 12 százalékát és napraforgószállításának 14 százalékát látta el. A nemzetközi piacon euróban gazdálkodunk, így az Ukrajnából importált nyersanyag értéke is ki van téve a devizaárfolyamunknak.

Becsey Zsolt: „Ez az egyik szempont. A másik az, hogy a jövedéki adónak – ami benne van például a dohányban, az alkoholban és az üzemanyagban is – nem százalékos a megállapítása, hanem legtöbbször minimum euró van, például a dízelre 330 euró jelenleg. Tehát ha leértékelik a forintot, automatikusan, azonnal növelni kell a jövedéki adót, ha elértük az alját. A termelői árakon kívül ez egy meghatározó, fontos tényező. A többi viszont piaci kérdés. A magyar termelői árat nem befolyásolják az Európai Unióban.”

A jövedéki adó mértéke a különböző motorüzemanyagok esetében 300 és 400 euró között alakul literenként, az alkoholos italok esetében a szeszekre 550 euró a minimális jövedéki adó hektoliterenként, míg a sör esetében 1,87 eurónak felel meg az érték. A dohánytermékek esetében a cigaretta 90 euró (1000 termékenként), míg a finomra vágott dohányra 60 euró adó van kiszabva kilónként.

A május 26-ai kormányinfón Gulyás Gergely bejelentette, hogy több termék adóját megemeli a kormány – köztük a dohánytermékekre és szeszes italokra vonatkozó eddigi jövedéki adót –  amelyekből összesen további 100 milliárd forintnyi idei adóbevételt vár.

Az alacsonyabb bérszínvonal és árszínvonal is felzárkózó hatást vált ki

Átlátszó: Tehát az adott termék hazai ára legfőképpen az azt árusító kereskedőtől függ?

Becsey Zsolt: Igen. Magyarországon a magasabb árak fő oka egy általános közép-kelet-európai szempont, miszerint: a régióban az árszínvonal és a bérszínvonal még mindig 20-30%-kal alacsonyabb, mint nyugaton, a mag Európában. Ez a belső piacon egy folyamatosan felzárkózó nyomást fejt ki. A belső piacon az áraknak valamilyen szinten egyenlítődnie kell, különben nem működik a belső piac. Ezért is van az, hogy teljes békeidőben az inflációs várakozások, célok a közép-kelet-európai nemzeti bankoknál jellemzően magasabbak, mint az Európai Központi Bank inflációs célja. Nekik 2%-os, nekünk általában kb. 3%-os, a lengyeleknél és a románoknál is 2,5%. Hiszen ha még fixált árfolyamokon is dolgozunk (mint mondjuk Bulgáriában), akkor is van egy természetes felzárkózás. Ez természetes, hogy Nyugat-Európához képest magasabb az infláció, hiszen akkor zárkózunk fel hozzájuk.

Most ez történik a baltiaknál, akik beléptek az euróövezetbe, és nincs saját pénzük, amit le tudnának értékelni. Valószínűleg semmilyen beépített adót nem emeltek, mégis 20%-os az inflációjuk, ami azt jelenti, hogy most ők gyorsan túl akarnak lenni az inflációs sokkon, semmilyen antiinflációs mechanizmust nem alkalmaznak, gyorsan ráengedték a piacokra meg a lakosságra, viszont így egy éven belül túl akarnak lenni az inflációs hullámon, mert utána már a viszonyítási alap magas lesz. Ezalatt az egy év alatt a baltiak biztosan jócskán fel fognak zárkózni, hiszen jóval magasabb az inflációjuk az eurózónán belül, mint a többieké. Tehát van egy ilyen természetes mechanizmus is.

A devizaleértékeléssel a multiknak udvarlunk

Becsey Zsolt: A másik pedig a devizaleértékelés. Tehát aki olyan sokat értékeli le a pénzét, mint Magyarország, az nyitott országként – hiszen az import a GDP 80%-ára rúg, ebben benne van persze az ipari import is a multik esetében – a leértékelésen keresztül, az importárakon keresztül ömleszti befelé az inflációt.

Illetve emellett van egy bérinfláció is, amit a leértékelés mellett azért mert csinálni a kormány, mert mindenkinek eladja azt, hogy emelték a bérét, még reálbért is számol időnként.

Tehát infláció feletti a béremelés, minden nagyon szép és jó. De mivel a nemzetközi piacon euróban versenyez,

a leértékeléssel gyakorlatilag ugyanott van, vagy majdnem olcsóbb az értéke a magyar munkaerőnek, mint előtte volt.

Ezzel nemcsak a multiknak udvarlunk, hanem mindenkinek, hiszen nemzetközi verseny van itthon. Tehát a leértékeléssel ilyen hátszelet adunk nekik.

Változó fogyasztási szokások

Átlátszó: Véleménye szerint lesz-e és ha igen, milyen hatása lesz a rezsicsökkentés csökkentésének a magyar gazdaságra nézve azon túlmenően, hogy a háztartások negyedének drasztikusan emelkedni fognak a számlái augusztustól?

Becsey: Nyilván az biztos, hogy az eddigiekhez képest a háztartásoknál, de a közintézményeknél is takarékossághoz fog vezetni. És mivel a magyar energiamérlegben van egy nettó import rész, ezért az egyik makrogazdasági következménye talán az lehet, és ez is vezérelheti a kormányt, hogy az energiaimport vissza fog esni. Főleg akkor, amikor a benzint vissza fogják állítani a normál árra, mert most még a határ mentén őrületes export van, mert az árkülönbözetet a szomszédos országokból kihasználják. Ha ez megszűnik, az energia nettó importja valószínűleg vissza fog húzódni.

Az áram kétszer, a gáz hétszer drágább lesz a kormányzati rezsilimit fölött | atlatszo.hu

Az új, augusztustól élő rendszerrel immár a fogyasztók fizetik a számlák nagyobb részét. Az viszont meglepő, hogy a környező országokban sehol sincsenek a kormány által belengetett brutális energiaárak. A piacon elérhető ajánlatok alapján Csehország a legdrágább, de Romániában sem olcsó az élet. Szlovákiában és Szerbiában is van árszabályozás, de még így is többet fizetnek, mint mi most itthon.

Ez az egyik makrogazdasági következmény. A kormánynak muszáj valamit kezdenie a külkereskedelmi mérleggel és a külső finanszírozással addig, amíg az EU-val meg nem állapodunk, különben a piac nyugtalan lesz és ez folyik jelenleg. Erre a kormánynak a fogyasztás visszafogása egy jó lépés lehet. Általában is, ha csökken az életszínvonal és kevesebbet fogyasztanak a magyarok, akkor is az importhányad javulni fog majd.

A másik vonatkozás meg az, hogy a háztartások jó részének ez nehéz lesz, vissza fogják fogni bizonyos fogyasztási szokásaikat. Ennek is lesz talán a keresleti oldalon egy belső inflációt csökkentő hatása. Nem lesz akkora kereslet bizonyos szolgáltatásokra, kevesebbet járnak fodrászhoz, műkörmöshöz, étterembe, utazni. Azon szolgáltatókat, akiket ez érinteni fog, azoknak nem lesz könnyű, hiszen csökkeni fog a forgalmuk, visszaesik a kereslet.

Pete Luca – Szabó Krisztián