A Magyar Államkincstár nemrég publikált adatai szerint alaposan megugrott az állam áfa-bevétele: 2021-hez képest 586 milliárd forinttal több került a közös kasszába, a többek között az élelmiszereket is terhelő 27 százalékos rekordmagas áfából. De nem csak ebben éllovas Magyarország: az élelmiszerdrágulás továbbra is az európai lista csúcsán.
„A háború és a brüsszeli szankciók gazdasági válságot, háborús inflációt, áremelkedést és bizonytalanságot hoznak egész Európában. A háborús inflációnak csak a béke tud véget vetni. A kormány ezért szorgalmazza a béke rendezését és az Európának ártó újabb brüsszeli szankciók elkerülését” – így reagált a Telexnek a Varga Mihály vezette Pénzügyminisztérium, miután 2022. július 6-án egyetlen euróért 416 forintot kellett fizetni.
Az, hogy a kormány mindent a februárban kezdődött orosz invázióra fog, nem új. De ahogy korábban Becsey Zsolt volt fideszes államtitkár az Átlátszónak kifejtette, a hazai pénzromlás sokkal inkább a kormány fiskális politikájának az eredménye, semmint az orosz támadásé. Megírtuk, hogy a forint leértékelése drágítja az importot, és olcsóbbá teszi az exportot. Tehát mesterségesen belenyúlnak egy külkereskedelmi, versenyképességi helyzetbe, ha leértékelik. És itt ez zajlik.
2015-höz képest 42%-kal drágult az élelmiszer Magyarországon az Eurostat szerint, miközben a forint 2019 óta 18%-kal gyengült. Az infláció és az árfolyam közötti összefüggésről Becsey Zsolt, az Orbán kormány korábbi államtitkára beszélt az Átlátszónak. Szerinte a kormány döntései is jelentős hatással vannak az inflációra.
Az államadósság magas, annak devizahányada azonnal növeli az adósságot forintban, a növekvő kamat miatt a kiadások is nőnek. A környéken senkinél nincs ilyen magas GDP arányos kamatköltség az adósság után, mint nálunk. Sajnos emögött az árfolyampolitika mögött az áll, hogy így tudják a folyó fizetési mérleget mesterségesen pluszban tartani. Még egy nagyon nagy hozadéka van a leértékelésnek: a munkaerő olcsó marad.
A napokban publikálta az Eurostat az élelmiszerek drágulásáról szóló statisztikáját, ebből kiderül, Magyarországon drágult a legjobban az élelmiszer 2015 óta.
Az, hogy többet hagyunk a boltban, nem csak ebben a statisztikában látható. Magyarország az áfában is éllovas. Az élelmiszerek egy részére nincs kedvezményes 18 százalékos kulcs, így ott is a 27 százalékos áfa érvényesül. A Magyar Államkincstár szintén napokban publikált adatai azt is megmutatják, mennyivel nőtt az áfabevétel.
Becsey Zsolt korábbi, portálunknak adott interjújában elmagyarázta: „a lakossági rezsicsökkentés vagy a kisebb kocsik esetében az üzemanyag ára (gyakorlatilag mind a kettő), a lakosságra hat jótékonyan. Mivel lakossági inflációt mérünk – módszertanilag érthetően –, nem pedig mondjuk, az ipari szervezeteket vagy gazdálkodó szervezeteket érintő inflációt, ezért ez is mesterségesen kisebb. Ha az ember megnézi az európai inflációs jelentéseket, az látszik, hogy több mint a fele az inflációnak Nyugat-Európában olyan komponensekből jön össze, ami nálunk hatósági áras.”
Egy januári amerikai jelentés szerint egyes frontszakaszokon a súlyosbodó lőszerhiány miatt 75%-kkal csökkent az orosz tüzérség aktivitása. Erről árulkodnak a NASA műholdképei is: a frontok közelében jóval kevesebb tűzesetet és robbanást detektáltak a FIRMS műholdjai.
A(z) https://atlatszo.hu oldal sütiket és más kódokat használ a honlap megfelelő működésének biztosítása céljából, a weboldalon nyújtott felhasználói élmény fokozása érdekében, továbbá ennek segítségével készít elemzéseket az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállításához. Bővebb információt az adatkezelési tájékoztatónkban talál.
