Az elmúlt évben Brüsszel végre tényleg megelégelte a korrupt magyar virtust

Évek óta érkeznek figyelmeztetések Brüsszelből az Európai Unió alapértékeit megsértő, az uniós támogatásokat korrupt módon költő magyar rendszernek, de az igazán komoly következmények eddig elmaradtak. Az idei év végén viszont az ellentétes várakozások ellenére sem fogadta el Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi tervét (2511 milliárd forintnyi támogatásról) az Európai Bizottság. Ráadásul esélyes, hogy hamarosan más uniós támogatások kifizetését is akadályozhatják a magyar rendszerrel kapcsolatos brüsszeli kifogások miatt indult uniós eljárások. Ezekről több cikkünkben írtunk az elmúlt évben.

Az Európai Parlamentben sokan és régóta igyekeznek meggyőzni a Bizottságot, hogy ideje lenne a pénzcsapok megszorításával jelezni a magyar kormánynak, hogy az Orbán-féle magyar virtus rendszeresen szembemegy az Európai Unió alapértékeivel. A Bizottság azonban mostanáig ellenállni látszott ennek a nyomásnak, legfeljebb különböző jelentésekben és egy-egy esetre vonatkozó figyelmeztetések keretében jelezte a kifogásait. Ezek többek között a magyarországi jogállamisággal, a sajtószabadság helyzetével, az igazságszolgáltatással és a korrupcióval kapcsolatos problémákkal foglalkoztak.

Az Európai Bizottság 2020. májusban kiadott országspecifikus ajánlása például így fogalmaz:

„A korrupció, a nyilvános információkhoz való hozzáférés és a média szabadsága már a válság előtt aggodalomra adott okot. A gyengülő kontrollmechanizmusok mellett ezeken a területeken a veszélyhelyzetben még valószínűbb a további romlás. A vizsgálati és ügyészségi tevékenység kevésbé tűnik hatékonynak Magyarországon, mint a többi tagállamban. Nincs határozott és szisztematikus fellépés a magas szinten elkövetett korrupció üldözésére. A vizsgálatok lezárására vonatkozó határozatok tekintetében az elszámoltathatóság továbbra is aggodalomra ad okot, mivel nincs hatékony jogorvoslat az ügyészség azon határozatai ellen, amelyek arról rendelkeznek, hogy nem indul büntetőeljárás a vélelmezett bűncselekmény esetében. Az információhoz való hozzáférés korlátozása akadályozza a korrupció elleni küzdelmet. A nyilvános információkhoz való hozzáféréssel kapcsolatos visszatartó erejű gyakorlatok elrettenthetik a polgárokat és a nem kormányzati szervezeteket alkotmányos jogaik gyakorlásától.”

Az Európai Bizottság 2021. júliusban közzétett jogállamisági jelentése az alábbiakat kifogásolta:

„A magyar igazságszolgáltatási rendszer magas szinten digitalizált, és jól teljesít az eljárások hossza tekintetében. Ami azonban az igazságszolgáltatás függetlenségét illeti, olyan új, az igazságszolgáltatási rendszert érintő fejlemények következtek be, amelyek további aggályokat vetnek fel az eddigieken túlmenően. Gyakorlati megvalósítást nyertek azok az új szabályok, amelyek alapján az Alkotmánybíróság tagjait a szokásos eljárás mellőzésével lehet a Kúriára kinevezni, az európai szemeszter keretében tett, a bírói függetlenség megerősítésére irányuló ajánlás nyomán pedig továbbra sem történtek megfelelő intézkedések.

A korrupcióellenes stratégia végrehajtása folyamatban van, hatóköre azonban továbbra is korlátozott. Továbbra sem történtek intézkedések a közigazgatás felső vezetésében megjelenő klientizmus, favoritizmus és nepotizmus kockázata, valamint az üzleti és politikai szereplők közötti kapcsolatból eredő kockázatok tekintetében. A független ellenőrzési mechanizmusok továbbra sem elégségesek a korrupció felderítéséhez. Bár a korrupciós ügyekben magas a vádemelések aránya, és 2020 óta eljárás indult néhány magas szinten elkövetett korrupciós ügyben, továbbra is kevés eredmény születik a magas rangú tisztviselőket és azok közvetlen környezetét érintő állítások kivizsgálása terén.

A médiapluralizmus változatlanul veszélyben van. Továbbra is fennállnak a Médiatanács függetlenségével és hatékonyságával kapcsolatos aggályok. Az állami hirdetések, melyek jelentős mennyiséget képviselnek, továbbra is lehetővé teszik a kormány számára, hogy közvetett politikai befolyást gyakoroljon a médiára. Ami a fékek és ellensúlyok rendszerét illeti, változatlanul aggályos a jogalkotási eljárás átláthatósága és minősége.”

Kiadható az Elios-jelentés, problémás a Fertő tavi beruházás

Az ilyen összefoglaló helyzetjelentések mellett egyes konkrét esetek kapcsán is rendszeresen hangoztatta a kifogásait a Bizottság, és ezek közül több ügyről az Átlátszó is beszámolt. Ilyen volt a Fertő tavi nagyberuházás is: egy, az Átlátszó szerkesztőségéhez eljuttatott levél szerint például a sok milliárd forintos, természetpusztító projekt miatt az uniós kötelezettségszegési eljárások „előszobáját” jelentő, annak elkerülését célzó egyeztetési folyamatot indított az Európai Bizottság.

Európai uniós eljárás indult a Fertő tó ügyében | atlatszo.hu

Újabb figyelmeztetést kapott a magyar kormány a Fertő tavi beruházás miatt. Az UNESCO múlt heti üzenete után egy, az Átlátszó szerkesztőségéhez eljuttatott levél szerint a sok millárd forintos természetpusztító projekt miatt az uniós kötelezettségszegési eljárások „előszobáját” jelentő, annak elkerülését célzó egyeztetési folyamatot indított az Európai Bizottság.

Tudósítottunk arról, hogy egy magyar civilszervezet, az Eleven Gyál elérte, hogy az EU csalás elleni hivatalának „Elios-jelentését” nyilvánosságra kell hozni. Erről az Európai Unió bírósága döntött. A dokumentum nyilvánosságra hozatala érdekében az Eleven Gyál egyesület indított pert az Európai Bizottság ellen, a Társaság a Szabadságjogokért jogvédő szervezet közreműködésével. A korábban Tiborcz István érdekeltségéhez tartozó Elios Zrt megbízásai kapcsán talált szabálytalanságokról az Átlátszó is írt 2018-ban.

Nyilvánosságra kell hozni az OLAF Elios-jelentését, magyar civilek pert nyertek az Európai Unió bíróságán | atlatszo.hu

Az Európai Unió Törvényszéke megsemmisítette az OLAF (az EU csalás elleni hivatala) azon határozatát, amely megtagadja a részleges hozzáférést a korábban Tiborcz István által is tulajdonolt Elios társaság által Magyarországon, uniós pénzből megvalósított közvilágítási projektekre vonatkozó végleges vizsgálati jelentéséhez.

Beszámoltunk arról, hogy az Európai Bíróságnak ezt a döntését a kérdéses OLAF -jelentés nyilvánosságra hozataláról még megfellebbezhette volna az Európai Bizottság, ezért több szervezet nyílt levélben fordult az Európai Bizottsághoz, hogy ezt ne tegye. Az Európai Bíróság weboldalán elérhető információ szerint a Bizottság nem fellebbezett az ítélet ellen, a dokumentum kiadásának megtagadásáról szóló OLAF-döntést pedig semmissé nyilvánította a bíróság. Az OLAF-jelentést most már biztosan meg kell kapnia a gyáli aktivistáknak, de a kiadott iratban a tanúk személyes adatai, a belső feljegyzések és az OLAF módszereire történő utalások ki lesznek takarva.

Jogállamisági problémák miatt nem jön a helyreállítási pénz

Megírtuk, hogyan kérte nyílt levélben több, az átláthatósággal és a korrupció elleni küzdelemmel foglalkozó szervezet az Európai Bizottságtól, hogy halassza el a COVID-járvány miatti helyreállítási pénzekre  (Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz – Recovery and Resilience Fund)  vonatkozó magyar nemzeti terv jóváhagyását. Az aláíró szervezetek szerint

„az uniós helyreállítási pénzek a jelenlegi körülmények között nincsenek jó kezekben a magyar  kormánynál, mert nincs garancia ezeknek a forrásoknak az átlátható és korrupciómentes elköltésére, valamint arra, hogy ezek a pénzek valóban a célzott társadalmi csoportokhoz kerüljenek, s a tervezett célokra fordítják azokat”.

Kérés az Európai Bizottságnak: ne adjanak pénzt Magyarországnak, amíg ekkora a korrupció és csalás az országban | atlatszo.hu

Az uniós források magyarországi folyósítása komoly korrupciós kockázatokkal jár, amelyekkel a magyar állami intézmények eddig nem foglalkoztak. Ahogy von der Leyen elnök asszony az Unió helyzetéről szóló beszédében mondta, az európai költségvetés az Unió jövője, amelyet meg kell védeni a csalástól, és ennek összhangban kell maradnia a jogállamiság elveivel.

A Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz forrásai Magyarország számára egyelőre nem elérhetők, mivel nem fogadta el a Bizottság a kormány által e pénzek elköltéséről benyújtott tervét. Erről részletesen írtunk abban a cikkünkben, amit egy, a helyreállítási pénzek költését monitorozó nemzetközi újságírói együttműködés keretében publikáltunk. E cikkünkben beszámoltunk arról, hogy az ok, amiért a magyar helyreállítási tervet nem fogadták el, egyebek mellett a korrupció elleni lépések elégtelensége, az egyetemek alapítványokba történt kiszervezése és az LGBT-törvény lehetett.

Mit adott nekünk Brüsszel? Így költik a tagállamok az uniós helyreállítási alap milliárdjait | atlatszo.hu

Az Átlátszó is részt vesz abban a nemzetközi újságírói együttműködésben, melynek célja nyomon követni az uniós helyreállítási pénzek elköltését a tagállamokban. A gazdaság fellendítésére és a COVID19-járvány utáni helyreállítás támogatására szánt alapból (Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz) Magyarország egyelőre nem kaphat, mert a kormány mostanáig nem egyezett meg a Bizottsággal a „helyreállítási tervről”, vagyis arról, hogyan és mire költenék a pénzt.

Sokmilliós bírságot kaphat Magyarország

A helyreállítási terven kívül Magyarország és a Bizottság között több vitatott ügy is van, ezek része a több mint 50, folyamatban lévő  kötelezettségszegési eljárás. Ezek többek között a magyar menekültügyi szabályozás, az LMBTIQ-személyek megkülönböztetés-mentességhez és a véleménynyilvánítás szabadságához fűződő alapvető jogai, a médiaszabadsággal kapcsolatos kifogások.

A kötelezettségszegési eljárások azonban magukban nem „fenyítési eszközök”, hanem egy „békés” egyeztetést jelentenek a Bizottság és a tagország kormánya között arról, hogy a tagállam megfelelően átültette-e az uniós jogszabályokat. Ha ennek az eljárásnak az eredményét vitatja a tagállam, akkor a Bizottság a bíróság elé viheti az ügyet. Ha az adott tagállam esetleg az Európai Unió bíróságának az  ítéletét sem hajtja végre, akkor pénzügyi szankció következik.

Ha ezt a bírságot nem fizeti meg egy állam, akkor lehet a nekik járó uniós támogatási pénzből visszatartani. Októberben Lengyelország napi 1 millió eurós büntetést kapott, mert nem foganatosította az Európai Bíróság korábbi ítéletét, és nem szüntette meg a lengyel legfelsőbb bíróság fegyelmi tanácsát.

Idén novemberben a korábbinál messzebb ment a Bizottság Magyarországgal szemben is: pénzügyi szankció és napi kényszerítő bírság kiszabását kérte az Európai Bíróságtól, mert Magyarorország nem tett eleget egy, a menekültüggyel és a visszatérésre vonatkozó uniós szabályokkal kapcsolatos 2020 decemberi bírósági ítéletnek. Az Európai Unió Bírósága akkori ítélete szerint a szerb-magyar határon található tranzitzónákra vonatkozó magyar jogszabályok ellentétesek az uniós joggal, de Magyarország azóta sem változtatta meg a vonatkozó jogszabályokat (menekültügyi eljáráshoz való tényleges hozzáférés biztosítása, stb.).

Komoly pénzügyi következményei lehetnek annak, ha az Európai Unió Bírósága a jövő év elején elutasítja Magyarország és Lengyelország keresetét az uniós pénzek kifizetését jogállamisági feltételekhez kötő rendelettel kapcsolatosan. Márpedig erre utal e bíróság főtanácsosának decemberi indítványa. A vitatott rendeletet tavaly decemberben alkotta és fogadta el az Európai Parlament, de azóta nem lépett életbe, mert Magyarország és Lengyelország megtámadta ezt a jogszabályt az Európai Unió bíróságán.

A rendelet lényege, hogy amennyiben egy tagállam jogállamisági problémái (korrupció, sajtószabadság stb.) hatással vannak az Európai Unió pénzügyi érdekeire, akkor ezt a kifizetések visszatartásával szankcionálhatja az Európai Bizottság. Hogy erre valóban sor kerül-e, az a következő hónapokban derül majd ki, de az biztos, hogy az Európai Bizottságnak lesz mire hivatkoznia, ha végül elszánja magát a lépésre.

Horn Gabriella

Címlapkép: Orbán Viktor Facebook-oldala, 2017. december 4.