Csőd szélén az önkormányzati tulajdonú vízszolgáltatók, de az állam csak a saját víziközmű-cégeinek segít

Az energiaárak, a kormány hatósági vízdíja és közműadója miatt kritikus helyzetbe kerültek a vidéki víziközmű-szolgáltatók – erről írt levelet Schmidt Jenő. A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnöke szerint mintegy 2 ezer milliárd forint vagyonnal rendelkeznek az önkormányzati tulajdonú vízművek, most mégis azt kéri – mivel segítségre nem számíthatnak – tárgyaljanak az állami átvételről.

„Sosem gondoltam, hogy ezt fogom írni, de melyik önkormányzat veszteséges üzemeltetésű cégnél van és tulajdonos a cégben, az adja át, vagy semmilyen segítségre nem számíthat. Vagyis a megnövekedett költségeket, a hibaelhárítást, szivattyúk beszerzését, stb. azt a tulajdonos önkormányzatok a saját költségvetésükből kell, hogy pótolják.

A cégek feléltek már mindent. A döntés Nálad van” – a drámai hangvételű levelet (PDF) Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnöke írta települési polgármestereknek vasárnap.

Csak akkor segít az állam, ha övé lesz a vagyon

A felhívás előzménye, hogy a TÖOSZ vezetését augusztus 4-ére meghívta a Technológiai és Ipari Minisztérium. Annak apropóján, hogy – innen idézet a levélből –, „a megnövekedő energia árak kikényszerítették a gyors lépést.

Lassan 10 éve befagyasztott díj, rengeteg pluszköltség okán lámpással kell keresni azokat az üzemeltetőket, amelyek nem vesztették el saját tőkéjüket és nem fordultak veszteségbe.

A Kormány a saját cégeinek tőkepótlását biztosította, ami ebben az időszakban összesen meghaladta a 135 Mrd Ft-ot. Az önkormányzati tulajdonú szolgáltatók és önkormányzatok, mint tulajdonosok semmilyen támogatásban nem részesültek. Azt gondoltam, hogy most talán kapnak támogatást az önkormányzati cégek, de nem így történt. A szándék kifejeződött: Mindenki csinálhatja maga, de támogatásra ne számítson. Csak azok a cégek fognak támogatást kapni, ahol az önkormányzatok átadják a tulajdonukat ingyen a magyar állam számára.”

Schmidt Jenő a helyzetről azt írja, így nincs más választás, aki nem tudja üzemeltetni a víziközművet, adja át az államnak. A TÖOSZ számításai szerint:

• mintegy 40 víziközmű cég alsó egyharmada, a vidéki hátrányos adottságokat örökölt kisvárosokat és falvakat üzemeltető szolgáltatók a csőd szélén vannak, a fizetésképtelenség hetek, hónapok kérdése náluk.
• A középső harmad is csak azért mutat még életjeleket, mert nem végzik el a szükséges karbantartásokat, felújításokat. Így tud az üzemi eredményük nullszaldó körüli értéket mutatni. Őket ugyanis magasabb díjakkal és több tartalékkal „talált meg” a 2013-as díjbefagyasztás, majd a 10%-os rezsicsökkentés. A városi környezet miatt – ahol rövidebb vezetékszakasszal több fogyasztót el lehet látni – fajlagosan kisebb terhet jelent számukra a 125 Ft/fm közművezetékadó, amely átlagosan az árbevétel további 5,4%-t viszi el.

• A felső harmadban jellemzően a nagyvárosi cégek vannak. Ezek a cégek lényegesen kedvezőbb adottságokkal rendelkeznek, az örökségből, korábban még 2 osztalékot is tudott fizetni a tulajdonosoknak. Mára ez náluk is elkopott, minimális nyereséget tudnak kimutatni és a tartalékokat is teljesen felélték mára.

Azt is írja, hogy a többségi önkormányzati tulajdonú szolgáltatók mintegy 14 ezer embernek adnak munkát, míg az államiak most még csak 6369-nek. Közel 2 ezer milliárd forint a nem állami kézben lévő víziközmű-vagyon.

Kiszervezés lehet a varázsszó

„Nyilvánvalóan attól, hogy a vagyon átadásra kerül minden felelősséggel együtt, ettől az üzemeltetés kérdése még nem oldódik meg! A tárgyaláson a Magyar Állam képviselője kifejtette, hogy minden felelősség innentől kezdve az Magyar Államé. Ez azt jelenti számomra, hogy az ellátás biztonság kérdése is az övé. Minden probléma, amely felmerül.

Ebből adódóan logikusnak tűnik tehát, hogy a Magyar Államhoz delegált ellátási felelősség mellett a korábbi szolgáltatók valamilyen formában – esetleg a jogi személyiségük épségben hagyása mellett – továbbra is ellátnák az üzemeltetési feladatokat egyfajta „kiszervezés” formájában (habár ennek a kereteit a Vksztv. egyenlőre nem teremti meg, és a Vksztv.mód.-ban sem találunk erre vonatkozó utalásokat, de ettől még nem lesz más megoldás).

Ez az alternatíva hangzott el. Vagyis minden üzemeltető cég marad és tőkepótlással bevásárolja magát a Magyar Állam az önkormányzati gazdasági társaságokba. Csak abban az esetben, ha a vagyon tulajdonjoga, amelyet a cég üzemeltet, az átkerül ingyenesen állami tulajdonba. A cégek maradnak, de biztosan lesz valamilyen személyi változtatás” – írja.

Schmidt Jenő arra is emlékezteti az önkormányzati vezetőket, hogy a kialakult helyzet várható volt. „Az ellátási felelősségüket komolyan figyelemmel kisérő polgármesterek évek óta segélykiáltásokat küldenek a Kormány felé az ivóvíz- és csatornaszolgáltatás finanszírozásának helyreállítása érdekében. A vízközmű-szolgáltatók szakmai szövetsége, a MaVíz megrendelésére 2014-ben a KPMG,  2016-ban és 2018-ban a Századvég Gazdaságkutató készített átfogó elemzést. A független szakértői tanulmányok nem csak a problémafeltárással foglalkoztak, hanem konkrét és használható javaslatokat dolgoztak ki a fenntarthatóság, valamint a vízközmű szolgáltatásról szóló törvény betarthatóságának biztosítására.”

Így jutottak a tönk szélére

Mi is megírtuk, gyakori csőtörések, szivárgó vezetékek, szennyezett ivóvíz – ezek a problémák az ország számos településén keserítik meg az emberek életét.

Szitává lyukad az ivóvízrendszer a rezsicsökkentés miatt, az állam uniós pénzből rekonstruálná | atlatszo.hu

A vízszolgáltatás összeomlásának veszélyéről már 2018-ban írt az Átlátszó, támaszkodva a Századvég Gazdaságkutató Zrt. akkori kutatására. A Századvég – azóta egyébként sokszor idézett – megállapítása szerint a hazai ivóvízellátó-rendszer nagyon rossz állapotban van: a vezetékek közel 56%-a túlnyomóan kockázatos, illetve 30%-a kockázatos minősítésű. Az azóta eltelt több mint három év alatt nem javult a helyzet: az elöregedett vízvezetékhálózat, a víziközmű-cégek forráshiánya, a dolgozók alulfizetettsége és az emiatti munkaerő-elvándorlás továbbra is súlyost veszélyt jelentenek a vízszolgáltatásra.

De nemcsak a lakosokat, hanem a súlyos forráshiánnyal küszködő víziközmű-cégeket is sújtja az évről évre romló helyzet. Gyors és konkrét lépések szükségesek a további pusztulás elkerülése érdekében – hangsúlyozza a civilek és a szakszervezetek összefogásából néhány hete létrejött Víz Koalíció. Javaslataik és a kormány által minap elfogadott Nemzeti Víziközmű-közszolgáltatási Stratégia azonban meglehetősen távol állnak egymástól. A kormány az Uniótól várja a megoldást, bár a fenntartási, üzemeltetési költségek uniós finanszírozását jelenleg tiltja az uniós szabályozás.

A TolnatájTV a napokban készített anyagot a helyi vízszolgáltatóról, ebben arról beszélnek, hogy amegemelkedett áramdíj miatt a szennyvíz és vízszolgáltatás költségei is jelentősen növekedtek. Ez az E.R.Ö.V. Víziközmű Zrt. esetében azt jelenti, hogy   nagyjából háromszorosára nőttek a szolgáltató kiadásai. Az önkormányzatok nehéz helyzetben vannak, ugyanis vagy kigazdálkodják a magas árat vagy ingyenesen átadják a tulajdont, így az ellátást a továbbiakban a magyar állam végezné.

A vg.hu tavaly évvégén arról írt, bedőlt az első víziközmű-szolgáltató: a HBVSZ-t tulajdonló önkormányzatok a társaságban tőkét emelhettek volna, de nem tették. A társaság kiadásai megnőttek a fizetendő bérleti díjak, valamint a 2013. január 1. óta fizetendő vezetékadó miatt, a bevételei pedig jelentősen estek a 2013 július 1-től hatályos rezsidíj csökkentés következtében.

A víziközmű ágazat egyik neve mellőzését kérő szereplője megkeresésünkre úgy fogalmazott, az állami átadással kapcsolatos előzetes nyilatkozattételre 2022. augusztus 31-ig van lehetőség. Azt is mondta, a villamosenergia megemelkedett árait nem fogják tudni jövőre megfizetni a jelenlegi díjakból befolyó bevételből a szolgáltatók. Úgy vélte, a kis önkormányzatok nem tudnak semmi segítséget adni, szabadulnának a most már csak problémát jelentő vízművüktől. Szerinte megoldás az államosítás, „az, hogy milyen, ez még a jövő kérdése”.

Önköltség alatt kapjuk a vizet, a rezsicsökkentés a vízszolgáltatás összeomlásához vezethet | atlatszo.hu

Állami beavatkozás nélkül néhány éven belül összeomolhat a víziközmű szolgáltatás több magyarországi kistérségben. Aztán pedig mindenütt. Az ágazatot az állam beavatkozása, vagyis a rezsicsökkentés juttatta idáig. Ezt a kormány is pontosan tudja, hisz a szolgáltatás válság felé sodródásáról épp a Századvég Gazdaságkutató Zrt. írt átfogó tanulmányt.

Segesvári Csaba

Címlapfotó: MTI / Sóki Tamás