Az Oroszország elleni szankciók miatt is csúszik egy méhnyakrákszűrési képzés

Négyszáz védőnőt képeztek volna ki kenetvételre egy uniós projekt keretében, azonban a képzés megtartására jelenkezők ajánlatait érvénytelenné nyilvánították. Az egyiket azért, mert a vállalkozás nem igazolta (időben), hogy a cég tulajdonosai nem oroszok. Az orosz-ukrán háború miatt elfogadott uniós szankciók értelmében pedig orosz állampolgár nem nyerhet el bizonyos közbeszerzéseket. Mivel a másik pályázat is érvénytelen lett, a védőnőket érintő méhnyakszűrési program csúszik, miközben évente 400-500 nő hal bele a méhnyakrákba. 

Eredménytelen lett a védőnők méhnyakszűrésre felkészítő továbbképzésére kiírt közbeszerzési eljárás. Az eredménytelenség oka azonban nem a mostanában gyakori forráshiány, hanem az uniós szankciókból adódó szigorúbb közbeszerzési feltételek.

Az uniós közbeszerzési értesítő oldalára felkerült hirdetmény szerint „a Nemzeti Népegészségügyi Központ az EFOP-1.8.1-VEKOP-15-2016-00001 azonosítószámú, „Komplex népegészségügyi szűrések” elnevezésű kiemelt projekt keretében célul tűzte ki a népegészségügyi célú, célzott szűrővizsgálatok (emlőszűrés, méhnyakszűrés továbbá a vastagbélszűrés) továbbfejlesztését többek között a népegészségügyi szűrővizsgálatokban közreműködő szakemberek szakmai, kommunikációs ismereteinek növelésével, valamint a védőnők méhnyakszűrési programba történő bevonásának elősegítésével.”

Ennek részeként kötöttek volna egy keretszerződést a nyertes vállalkozóval, aki 400 fő gyakorlati oktatását végezte volna el. A továbbképzések a jelentkező védőnők számára ingyenesek lettek volna, a képzés szervezésével és lebonyolításával kapcsolatos valamennyi költséget a Nemzeti Népegészségügyi Központ állta volna uniós forrásból.

Az akkreditált, minősített képzés során 25-65 év közötti nők körében, nőgyógyászati szakrendelésen végzett méhnyakszűrés keretében tanulták volna meg a kenetvételt. A gyakorlati képzés célja az lett volna, hogy a védőnők megismerjék a kenetvétel teljes folyamatát, megtanulják a kenetvétel technikáját, módját, és jártasságot szerezzenek az önálló védőnői népegészségügyi méhnyakszűrés végzésében, valamint a citológiai vizsgálati lap kiértékelésében.

A képzés azonban egyelőre nem indulhat el, ugyanis minden beérkező ajánlatot érvénytelennek nyilvánítottak.

A Learning Innovation Kft. és a MENTOR Informatikai és Oktatási Kft. közös pályázata a döntőbizottság szerint „aránytalanul alacsony ellenszolgáltatást tartalmaz”, ezért a kiíró az ajánlatot a Kbt. 73. § (2) bekezdése alapján érvénytelennek nyilvánította.

A RÁvezető Projekt Tanácsadó és Szolgáltató Kft.-t szintén kizárták, de egészen más okok miatt. Az ekr.gov.hu-ra feltöltött dokumentum szerint „a 833/2014/EU Rendelet kiegészített az 5k. cikke alapján tilos (…) közbeszerzési szerződés vagy koncessziós szerződés odaítélése a következők részére vagy az ilyen szerződések teljesítésének folytatása a következőkkel:

• orosz állampolgár, vagy oroszországi székhelyű természetes vagy jogi személy, szervezet vagy szerv;
• olyan jogi személy, szervezet vagy szerv, amely tulajdonosi jogainak több mint 50 %-ával közvetlenül vagy közvetve az e bekezdés a) pontjában említett valamely szervezet rendelkezik; vagy
• olyan természetes vagy jogi személy, szervezet vagy szerv, amely az e bekezdés a) vagy b) pontjában említett valamely szervezet nevében vagy irányítása szerint jár el; ideértve a szerződés értékének több mint 10 %-át kitevő alvállalkozókat,
  szállítókat vagy szervezeteket, amelyeknek a kapacitásait a közbeszerzési irányelvek értelmében igénybe veszik.”

Az ajánlattevő Nemzeti Népegészségügyi Központ szerint a RÁvezető Projekt Tanácsadó és Szolgáltató Kft. az ezzel kapcsolatos felvilágosítást nem nyújtotta be a határidő végéig (2022.06.02. 14 óra), azt csak 2022.06.13 10 óra 25 perckor csatolta. Mivel a hiánypótlást, felvilágosítás megadását nem, vagy nem az előírt határidőben teljesítették, kizárólag az eredeti ajánlati vagy részvételi jelentkezési példányt vették figyelembe az elbírálás során.

Abból viszont nem tudták megállapítani, hogy az ajánlat megfelel-e a 833/2014/EU Rendelet 5k cikk (1) bekezdés b) pontjának, mivel „M.Gy. és R.Á. tulajdonosok” állampolgársága az ajánlatból (és a cégjegyzékből sem) derült ki. Továbbá nyilatkozat hiányában szintén nem volt megállapítható, hogy az ajánlattevőre kiterjed-e a 833/2014/EU Rendelet 5k cikk (1) bekezdés c) pontja szerinti tilalom. Ezért az ajánlatot érvénytelennek nyilvánították.

Korábban egyébként a cég nyert már állami közbeszerzéseket, még idén januárban is, és a cégadatbázisban látható nevek alapján kicsi a valószínűsége, hogy nem magyar állampolgárokról van szó.

Az atomenergia, az olaj és az űr kivétel

Az Európai Unió Tanácsa 2022. április 8-án elfogadta az Oroszország elleni szankciók kibővítéséről szóló rendeletét, amellyel tilalmat vezetnek be az Oroszországhoz köthető személyek közbeszerzésekben és a közbeszerzési szabályok alá nem tartozó egyes állami beszerzésekben való részvétele tekintetében.

A rendelet hatálya alá tartozó közbeszerzések és beszerzések esetén 2022. április 9-től tilos bármely közbeszerzési szerződés vagy koncessziós szerződés odaítélése a rendeletben meghatározott személyek részére (ld. fent), illetve az ilyen szerződések teljesítésének folytatása.

A rendeletet Magyarországon az uniós értékhatárt elérő vagy meghaladó becsült értékű, a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény szerint lefolytatott közbeszerzési és koncessziós beszerzési eljárásokra, az uniós értékhatárt elérő vagy meghaladó becsült értékű, a védelmi és biztonsági célú beszerzésekről szóló 2016. évi XXX. törvény  szerint lefolytatott védelmi és biztonsági célú beszerzési eljárásokra, valamint a Kbt. és a Vbt. hatálya alá nem tartozó, meghatározott beszerzésekre vonatokozik.

Persze azért akadnak kivételek.

A hatáskörrel rendelkező tagállami hatóságok ugyanis engedélyezhetik az ajánlatkérők számára a közbeszerzési vagy koncessziós szerződés odaítélését vagy az ilyen szerződés teljesítését amennyiben azok célja:

• az atomenergia polgári célú felhasználása tekintetében meglévő képességek
  működtetése, karbantartása, leszerelése és radioaktívhulladék-gazdálkodása,
  fűtőanyag-ellátása és fűtőanyag-utókezelése, valamint biztonsága, továbbá a
  polgári célú nukleáris létesítmények befejezéséhez szükséges tervezés, építés és
  megbízások folytatása, valamint prekurzor anyagok szállítása orvosi radioizotópok
  előállításához és hasonló gyógyászati alkalmazásokhoz, környezeti sugárzási
  helyzet ellenőrzését szolgáló kritikus technológia, továbbá a polgári célú nukleáris
  együttműködés, különösen a kutatás és fejlesztés területén;
• az űrprogramok keretében való kormányközi együttműködés;
• olyan, feltétlenül szükséges termékek vagy szolgáltatások nyújtása, amelyek csak
  a rendelet személyi hatálya alá eső személyek által, illetve amelyek elegendő
  mennyiségben csak e személyek által nyújthatók;
• az uniós és a tagállamok Oroszországban található diplomáciai és konzuli
  képviseleteinek működése, ideértve a küldöttségeket, nagykövetségeket és
  missziókat, vagy a nemzetközi joggal összhangban mentességet élvező,
  Oroszországban található nemzetközi szervezetek működése;
• földgáz és kőolaj – többek között finomított kőolajtermékek -, valamint titán,
  alumínium, réz, nikkel, palládium és vasérc megvásárlása, behozatala vagy
  szállítása Oroszországból vagy Oroszországon keresztül az Unióba;
• vagy a rendelet XXII. mellékletében felsorolt szén és egyéb szilárd fosszilis
  tüzelőanyagok megvásárlása, behozatala vagy szállítása az Európai Unióba 2022.
  augusztus 10. napjáig.

Évente több száz nő hal bele

A méhnyakrák a méh alsó, elkeskenyedő részén, a méhnyakon kialakuló rosszindulatú daganatos betegség, mely során a méhnyak hámjában abnormális sejtek fejlődnek, amelyek késői szakaszban a test más részeibe is továbbterjedhetnek. A méhnyakrák több mint 90%-ban humán papillomavírus (HPV) fertőzés hatására fejlődik ki.

A méhnyakrák okozta évenkénti halálozások száma Magyarországon mintegy 400-500 főre tehető, és 1000–1500 új eset van évente.

Pedig a rákmegelőző állapot szűréssel kimutatható és ezáltal kezelhető lenne. A nőgyógyászati méhnyakrákszűréseken való 37%-os részvételi arány azonban a legmagasabb szűrési kultúrájú országokhoz képest viszonylag alacsony.

Az átszűrtségi adatok javítására „vetették be” a védőnőket

Magyarországon 2003-ban vezették be a népegészségügyi célú méhnyakszűrés rendszerét a méhnyakrákból eredő halálozás csökkentése érdekében. 2008-ban egy vizsgálat nyomán az ombusman ajánlást tett arra, hogy „tekintsék át a méhnyakszűrés gyakorlatát, és azt javasolta, vigyék közelebb a lakossághoz, hogy több embert el lehessen vele érni, mert nem jók az átszűrtségi adatok.”

A Magyar Narancs cikke szerint 2009-ben aztán elindult egy kísérleti program, amelybe bevonták a védőnőket, mint azon felsőfokú végzettséggel rendelkező egészségügyi dolgozókat, akik közvetlen kapcsolatban állnak az emberekkel.

„Először csak a pilot- programban vettek részt, majd 2013-ban a méhnyakszűrés bekerült a védőnők szakmai feladatai közé. A 2014/2015-ös tanév volt az első, amikor már a képzési tananyagban is szerepelt” – nyilatkozta a lapnak Csordás Ágnes, a Magyar Védőnők Egyesületének (MAVE) elnöke. „A jelenlegi jogszabály szerint a védőnő abban az esetben végezheti a méhnyakszűrést a saját körzetében, ha megvan hozzá a képzettsége, és a munkáltató biztosítja az ehhez szükséges eszközöket.”

A védőnői méhnyakszűrés azonban nem azonos a komplex nőgyógyászati vizsgálattal

– csupán a citológiai kenetvételt végzik el, amellyel a méhnyak hámsejtjeinek elváltozását lehet kiszűrni.

A védőnői szűrés viszont kiemelten fontos lehet azokon a kistelepüléseken, ahol nincs vagy nem mindig elérhető a háziorvos, rossz a tömegközlekedés, és – ahogy azt Abcúg korábbi riportja is bemutatja – messze van a szakrendelő.

„Már lemondtunk arról, hogy saját háziorvosunk legyen” | atlatszo.hu

A háziorvosi praxisok tíz százaléka ma betöltetlen Magyarországon, a nyugdíjba vonuló orvosok helyett nincs utánpótlás. Hat járásban (Barcsi, Cigándi, Devecseri, Putnoki, Szikszói, Vásárosnaményi Járások) már minden második lakosnak nincs saját háziorvosa, tizenegy faluban pedig csak minden harmadik lakosra jut egy háziorvos. Somogyi és baranyai riportunkban megpróbáltunk választ találni arra, miért üres egyre több rendelő.

Egyes források szerint 2016-ban 2554 kenetvétel történt a védőnői méhnyakszűrés keretein belül, s azok közül 62 esetben merült föl a daganat gyanúja. 2017 telétől azonban – felülvizsgálati okok miatt – szünetelt a program, és csak 2019-ben indult újra.

„Az, hogy a méhnyakszűrést Magyarországon beemelték a népegészségügyi programok közé, rendkívül fontos” – mondta a Magyar Narancsak Ungár László nőgyógyász-onkológus, a Magyar Nőgyógyász Onkológusok Társaságának volt elnöke. És bár szerinte a védőnői szűrőprogramnak sok ellenzője volt és van az orvostársadalomban is, „a teljes népességet rendszeres időközönként elérő, nőgyógyász szakorvos által végzett szűrővizsgálat azonban illúzió. Ehhez ugyanis sem elegendő szakorvos, sem az anyagi háttér nem áll rendelkezésre (…)” – mutatott rá az orvos.

Az állam a védőnők képzésén túl további lépéseket is tett a daganatos betegség ellen: ingyenessé tette a méhnyakrákot okozó humán papillómavírus (HPV) elleni védőoltást a 7. osztályos, 12 évnél idősebb lányok (és fiúk) számára.

És bár ennek köszönhetően az átoltottság évről évre folyamatosan javul (a 2020-as adatok szerint a lányok 83, a fiúk 71 százalékát oltották be Magyarországon), még mindig több ezren vannak évente, akik különböző okokból nem engedik gyereküket beoltatni.

Katus Eszter

A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta. Nyitókép: Vizsgáló a védőnői szolgálat felújított épületében az átadóünnepség napján Tiszabezdéden 2020. szeptember 15-én. A beruházás több mint 43 millió forint értékű és uniós támogatású. A sarokban, a paraván mögött van a méhnyakszűréshez szükséges kenetvételnél használt nőgyógyászati vizsgálószék. (fotó: MTI/Balázs Attila)