Sok kárt okozott a NEA, de a beszántása még károsabb lenne

Az előző kormány civil támogatási programja ezer sebből vérzett, de még több problémát okozna, ha a Nemzeti Együttműködési Alap egyszerűen kikerülne a költségvetésből, mondták az Átlátszónak a tavaly elindult kezdeményezés, a Civilek Új Alapon koalíció alapítói. A koalíció kutatása szerint a NEA nem a civilek valós szükségleteire épült, de valamilyen formában mindenképpen szükséges egy állami civil alap fenntartása, különösen a kisebb, helyi civil szervezetek fennmaradása érdekében.

A Civilek Új Alapon koalíciót tavaly hozta létre több civil szervezet, köztük az Emberség Erejével Alapítvány azzal a céllal, hogy párbeszédet indítson a civil támogatási ökoszisztéma újratervezéséről. Az összefogás megalakulását két körülmény előzte meg: egyrészt Magyarországon akkor már látható volt a politikai erőviszonyok átalakulása, és hogy a következő választások után lehet esély jelentősebb reformokra – például az Orbán-kormányok által hosszú ideig változatlanul hagyott civil támogatási rendszer átalakítására.

A másik körülmény az új amerikai kormány külföldi támogatások elleni hadjárata volt, ami a USAID beszántásához vezetett. Akkor világossá vált, hogy a külföldi donorokra épülő modell sem fenntartható.

NER-közeli civilek kapták a legtöbb támogatást

A koalíció ekkor indított kutatást a magyar civil szféra állami támogatásáról, különösen a Nemzeti Együttműködési Alapról. A felmérésben végül a vártnál jóval több, 665 civil szervezet osztotta meg a tapasztalatait.

Nemzeti Együttműködési Alap (NEA) visszásságairól mi is sokszor írtunk. Bár tagadhatatlan, hogy a NEA nem vált olyan fideszes kifizetőhellyé, mint a hasonló célú Városi Civil Alap, és a valódi civil szférában is kulcsfontosságú támogatásokat nyújtott,

az elmúlt 12 év szerződéseiből mégis kiderül, hogy a döntéshozók keze a Fidesz-közeli szervezetek felé hajlott.

Januárban elkészült adatbázisunkban látható, hogy 2014 óta a legtöbb támogatást olyan szervezetek nyerték el, mint például a Szülőföldön, Fiatalon Egyesület, amelynek vezetője egyben a KDNP ifjúsági szervezetének alelnöke, és rendezvényein rendre kormánypárti politikusokat szerepeltetett; vagy a PolgárSág Civil Egyesület, amelynek vezetője fideszes színekben indult a választásokon.

Bár papíron a NEA-támogatásáról döntő testületekben (az 5 szakmai kollégiumban) a civil szféra képviselői is helyet kapnak ülnek, a végső szót a kollégiumok összetételéről a Miniszterelnökséget vezető miniszter (az előző kormányban Gulyás Gergely) mondta ki.

Így a Közösségi Környezet Kollégium elnöke például a CÖF-CÖKA szervezési igazgatója,

a Társadalmi Felelősségvállalás Kollégium elnöke pedig Joó Kinga, a Fidesszel szimbiózisban műdködő agycsaládosok Országos Egyesületének (NOE) elnökhelyettese lett, miközben a NOE egy tagegyesülete támogatásokat is elnyert a NEA-tól.

Alkuba kényszerítették a civileket

Nem csoda, hogy Civilek Új Alapon koalíció kutatásában a válaszadók többsége átláthatatlannak és szakmailag megalapozatlannak ítélte a NEA működését.

Forrás: Civilek Új Alapon koalíció

Ennél rosszabb véleménnyel voltak a civilek a NEA politikai elfogultságáról: a válaszadók 55,3%-a teljes mértékben egyetértett, vagy egyetértett azzal az állítással, hogy a „NEA a mindenkori kormányzati célok megvalósítása érdekében munkálkodik a civil szervezetek támogatása által”, és csak mindössze 17,6% nem értett egyet ezzel a kijelentéssel.

Forrás: Civilek Új Alapon koalíció

A problémákat a kutatásban résztvevő szervezetek többsége (a kérdőív kitöltőinek 44%-a kisebb helyi szervezet, 41,2% közepes méretű) saját bőrén is érezhette, hiszen ők is a NEA és hasonló állami alapok támogatásaira voltak utalva. „A NEA egyik trükkje volt, hogy behozta az egyszerűsített pályázatot. Ez 200.000 forintról indult, jelenleg 400.000 forint.

Ha egy szervezet elfogadta, hogy „ennyi jár” és erre pályázott, akkor nem tudott a nagyobb forrásra pályázni”

– mondta Mester Zoltán, az Emberség Erejével Alapítvány kommunikációs vezetője.

„A kisebb összeget nagyobb bizonyossággal nyerhette el, gyakorlatilag amennyiben a szervezet időben benyújtotta, általában meg is kapta. Az én értelmezésemben ez elterelés: a szervezetek kapnak valami minimális összeget és talán akkor kisebb lesz az elégedetlenség. Feudális viszonyrendszer alakult ki, melyben a civilek kiszolgáltatottá váltak, erősödött az öncenzúra, az egyéni alkuk rendszere.”

Nem megoldás visszatérni a 2010 előtti évekhez

A legtöbb válaszadó (58,3%) ezzel együtt úgy látta: a NEA-nak egyaránt vannak pozitív és negatív elemei, a hiányosságok (átláthatatlanság, politikai elfogultság) mellett is. Mester Zoltán szerint az Orbán-kormányok civil politikájából „azt mindenképp érdemes megtartani, hogy van egy jelentős nagyságú állami alap. Ezt nem a NER találta ki, inkább visszaélt vele” – mondta.

Nizák Péter, a Civil Szemle Alapítvány kuratóriumi felidézte: a NEA előtt már létezett egy állami civil támogatási rendszer (Nemzeti Civil Alap), ugyanakkor

„nem NCA az etalon, az aranykor, annak az intézménynek is megvoltak a hibái, nem az a cél, hogy az NCA-t felélesszük.” 

Mint mondta, az NCA egyik legfontosabb sajátossága az volt, hogy a támogatások elosztásában kiemelt szerepet kaptak maguk a civil szervezetek. Az NCA működése a civil önkormányzatiság elvére épült. „A döntéshozó testületek jelentős részét a civil szervezetek által választott képviselők alkották, így a rendszer deklarált célja az volt, hogy a civil szféra saját maga dönthessen a számára rendelkezésre álló állami támogatások jelentős részének felhasználásáról.”

Mint mondta, az akkori rendszer hibáit főleg az adat, hogy bár elvileg a civilek maguk dönthettek a civilek támogatásáról, a gyakorlatban kialakult egy szűk, jól szervezett civil elit, amely rendszeresen részt vett a választásokban, delegálási folyamatokban és kollégiumi munkában.

„Sok kutató utalt arra, hogy a döntéshozatalban ugyan formálisan sok szervezet vett részt, de a tényleges befolyás néhány nagyobb hálózat, ernyőszervezet és ismert szereplő kezében koncentrálódott. A fő kritika tehát nem az volt, hogy a kormány vagy a politika irányította a rendszert, hanem hogy ugyanazok a civil szereplők döntöttek újra és újra ugyanazon szervezeti körök támogatásáról.”

Nizák hozzátette: a 2011-ben elindított, a NEA létrehozásába torkolló változás nem pusztán intézményi jellegű volt, hanem a rendszer mögött álló állami hozzáállást is érintette. „A NEA már a kormányzat és a civil szektor együttműködésének logikájára épült. A jogszabály hangsúlyosan jelenítette meg a nemzeti összetartozás, a társadalmi szerepvállalás és az együttműködés fogalmait. A döntéshozatali struktúrában is jelentős változások történtek. Bár a NEA rendszerében továbbra is jelen vannak a civil szervezetek által választott képviselők, a kormányzati befolyás szerepe erősebbé vált, mint az NCA időszakában. A szakirodalomban több szerző ezt a változást úgy értelmezi, mint elmozdulást a civil önkormányzatiság modelljétől a kormányzat–civil együttműködés modellje felé. A támogatási formák jelentős része változatlan maradt, a működési támogatások pl. továbbra is a rendszer egyik legfontosabb elemét jelenti. A változások tehát inkább a rendszer irányításában, a civil szervezetek állammal való kapcsolatának értelmezésében érhetők tetten.

A NEA azokat a célokat kívánta erősíteni, melyek egybeesnek a NER céljaival, ezt nevében is megjeleníti, ebben működhetnek közre a szervezetek.”

Több civil döntéshozó

A Civilek Új Alapon koalíció szerint legfőbb probléma, amit az új kormánynak orvosolnia kellene, a NEA átpolitizáltsága: a döntéshozó bizottság delegáltjainak többsége kormányzati szektorból jön, a civil delegáltak aránya túl kicsi. Nem elegendők emellett az összeférhetetlenségi szabályok. Ezek következtében nyerhettek támogatást az önkormányzati választásokon jelölteket indító szervezetek.

„Meg kell teremteni a párbeszéd lehetőségeit. Vissza kell állítani a politika és a civilek közötti bizalmat, ki kell építeni azokat a fórumokat és csatornákat, ahol egyeztetni lehet. A jelenlegi hatalom kitűzött célja a társadalmi részvétel erősítése a döntéshozatalban, ehhez pedig civilekre van szükség” – mondta Mester Zoltán, aki szerint el kell kerülni, hogy a mostani civil támogatási rendszer a USAID sorsára jusson, és utód nélkül szűnjön meg.

„Nagyon fontosnak tartjuk a döntéshozók felé kommunikálni, hogy

kell állami alap, és sokkal egyszerűbb megőrizni és átalakítani valamit, mint újat csinálni.

Egyszerűen nem engedni, hogy a NEA kikerüljön a költségvetésből. Ez egyértelműen kijött a kutatásból, hogy a NEA a civilek alapvető forrása, akkor is, ha sok kritikájuk van a működése kapcsán. A NEA kell, de az átalakítása is elengedhetetlen. A héten a 2025-ös NEA páylázatokon nyertes szervezeteknek kiküldött miniszteri levél azt mutatja, hogy a minisztériumban értik, hogy milyen fontos ez a forrás a civileknek és arra tettek ígéretet, hogy a vizsgálatokat mihamarabb lebonyolítják. Bízunk benne, hogy így a Civilek Új Alapon koalíció és a kormány érdekei találkoznak és fogunk tudni együttműködni a NEA átalakításában, a civilek szükségletei, ötletei alapján.”

Június 11-én Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter arról küldött levelet pályázaton sikeresen induló szervezeteknek, hogy az aktuális projektek támogatása folytatódik. „A támogatási összegek mielőbbi biztosítását rendkívül fontosnak tartjuk, tekintettel a civil szervezetek nyári programjaira, az azokhoz kapcsolódó előkészítő tevékenységekre, vállalásokra, valamint az egyesületek, alapítványok folyamatos működésének biztosítására” – olvasható a levélben.

Arra a kérdésre, hogy milyen külföldi példa lenne követendő, ami biztosítja, hogy az állami támogatás ne legyen a civil szféra átpolitizálásának eszköze, Mester Zoltán Lengyelországot hozta fel. Az itt működő állami civil alap egyik vezetőjével a koalíció interjút is készített, és a terveink szerint az ősszel Budapestre látogat. Mint mondta, vannak alapvető feltételei egy állami civil alap függetlenségének, például az, hogy a pénz elosztásáról döntő testület nagyobbik fele civil legyen.

„Az én személyes véleményem, hogy az államnak csak a struktúrát és a pénzt kellene biztosítani, közösen megegyezni a szabályokban. Ezután az alapot simán vezethetik civil választott delegáltak. Hosszú távon jó lenne, ha a magyar civil szektor is elműködne állami támogatás nélkül, de ez egy hosszabb távú társadalmi szemléletformálás eredménye tud lenni” – mondta Mester Zoltán.

A Civilek Új Alapon koalíció a következő hónapokban további civil szervezeteket vonna be a civil támogatásokról szóló diskurzusba egy Részvételi Tanács létrehozásával, ezután közvetítené a civil szféra nagy részének igényeit tükröző szakpolitikai javaslatokat a kormány felé.

Zubor Zalán