Általunk feltárt ügyekről kérdezősködtek ellenzéki képviselők a Parlamentben

Az Átlátszó által kiderített információkra gyakran hivatkoznak más kormányfüggetlen médiumok, hiszen nélkülünk nem tudna ezekről a hírekről a nyilvánosság. Egy-egy anyagunk pedig időnként felkelti az ellenzéki képviselők figyelmét is, akik a Parlamentben tesznek fel róluk kérdéseket. Ennek az (lenne) az előnye, hogy egy országgyűlési képviselőnek kötelesek válaszolni az illetékesek, nem hagyhatják figyelmen kívül a leveleiket úgy, mint a tőlünk érkező kérdéseket. Viszont arra sajnos nincs szabály, hogy érdemi válaszokat kell közölni, így a képviselők legtöbbször csak hablatyolást, baloldalra mutogatást és „minden rendben van” jellegű megnyugtatást kaptak válaszul az Átlátszó cikkeivel kapcsolatban feltett kérdéseikre.

Néhány esetben Polt Péter legfőbb ügyész azt közölte, hogy már zajlik a nyomozás az adott ügyben, de ezzel kapcsolatban senkinek ne legyenek illúziói. Elég csak a híres-hírhedt Elios-botrányra gondolni, amelyben érintett volt a miniszterelnök veje, Tiborcz István: a nyomozóhatóságok hosszas, ám lagymatag vizsgálódás után megszüntették az eljárást bűncselekmény hiányában. De van még egy csokornyi olyan ügy, ahol évek óta nyomoznak, mégsem találják a felelősöket.

81%

Év végéig még

19 101 233 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Évek óta megszokott, hogy egy-egy cikkünk kapcsán valamelyik ellenzéki képviselő kérdéseket tesz fel az ügyben illetékes miniszternek vagy épp a legfőbb ügyésznek. Így volt ez például a korábbi években a paksi földrengésveszély és a Fertő tavi gigaberuházás, valamint a vadászati kiállítás esetében is. Több tavalyi anyagunk szintén arra inspirált egy-egy (ellenzéki) képviselőt, hogy írásbeli kérdést nyújtson be miatta az illetékeseknek. Mutatunk ezekből tizet.

1. A csokonyavisontai gyógyfürdő

A meglehetősen rossz állapotú fürdő 2022-ben háromszor is gazdát cserélt. Lapunk elsőként világított rá az év decemberében, hogy végül egy győri fideszes képviselő, Hajtó Péter édesanyjának cége szerezte meg a létesítményt. 2023. január eleje óta pedig Hajtó Péter is tulajdonos lett a vállalkozásban édesanyja mellett.

Cikkünk nyomán Vadai Ágnes, a DK országgyűlési képviselője írásbeli kérdést nyújtott be Polt Péternek, a legfőbb ügyész pedig azt válaszolta, hogy a „gyógyfürdő eladásával összefüggésben különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének gyanúja miatt” büntetőeljárás folyik a Somogy Vármegyei Rendőr-Főkapitányságon. A nyomozás állásáról Polt sajnos nem osztott meg részleteket, és a rendőrség sem adott kérdéseinkre bővebb tájékoztatást a nyomozás érdekeire hivatkozva.

2. A szegények élelmiszercsomagja

Többkörös adatigénylés, hosszas titkolózás és pereskedés után adta csak ki a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság (SZGYF) az Átlátszónak, hogy milyen árakon rögzítették 2017-ben a szegényeknek osztogatott csomagokba szánt élelmiszerek árait. Az idén májusban végre megkapott adatok döbbenetes túlárazásról tanúskodnak: mintha 6 évvel ezelőtt az idei árakon vásárolták volna az élelmiszereket.

Az erről szóló egyik, 2023 májusi cikkünk után Lőcsei Lajos momentumos országgyűlési képviselő az SZGYF felettes szervénél, a Belügyminisztériumnál kérdezett rá arra, hogy indult-e a szervezetnél belső vizsgálat a jelentős túlárazás ügyében. A személyesen Pintér Sándor belügyminiszternek címzett kérdésre Rétvári Bence belügyi államtitkár válaszolt a képviselőnek. Rétvári azt közölte, hogy minden rendben volt a csomagokkal.

3. A kórházi várólisták

Tavaly egy egész cikksorozatban foglalkoztunk a kórházi várólistákkal: többek között feltártuk, hogy mit kell tudni róluk, és milyen problémákkal szembesülnek azok a betegek, akik az állami egészségügyben várnak valamilyen műtétre. Vadai Ágnes országgyűlési képviselő cikkünkre hivatkozva kérdezte Pintér Sándor belügyminisztert arról, tényleg léteznek-e titkos nyilvántartások, ahol akár hónapokat várhatnak a betegek, mielőtt felkerülnek a hivatalos várólistára.

A miniszter nevében nevében Rétvári Bence államtitkár válaszolt Vadainak, méghozzá szokatlanul hosszan, összesen két oldalban. Rétvári először a baloldalt emlegette, majd hosszan sorolta, mi mindent tett a Fidesz-kormány az elmúlt 12 évben a várólisták csökkentéséért. Azt is közölte, hogy a kórházak nem vezethetnek két várólistát, ám a titkos nyilvántartások létezését nem tagadta.

4. A katolikus oktatási negyed

Tavaly augusztus közepén írtuk meg a közbeszerzési értesítőbe feltöltött dokumentumok alapján, hogy katolikus oktatási negyed épülhet a Tolna megyei Tamásiban, amennyiben lesz rá állami támogatás. A tervek szerint a létrejövő oktatási negyedben a meglévő gimnázium egy komplexum székhelyeként működne, amely óvodából, általános iskolából, gimnáziumból, valamint kollégiumból állna.

Vadai Ágnes (DK) országgyűlési képviselő cikkünk megjelenését követően igyekezett megtudni a részleteket: írásbeli kérdésben érdeklődött afelől, hogy „Mennyi közpénzt szán az állam a Tolna megyei Tamásiban kialakítandó katolikus oktatási negyedre?”. Választ Rétvári Bence (Fidesz-KDNP) belügyi államtitkártól kapott, aki azonban új információkkal nem szolgált, viszont megállapította, hogy Vadai „kérdéséből süt a vallásellenesség” – ahelyett, hogy örülne, hogy jobb körülmények között tanulhatnak majd a gyerekek.

5. Szijjártó Péterék repülős menüje

Hosszas közadatigénylési és táblázatfeldolgozási procedúra után tavaly februárban írtuk meg a Honvédelmi Minisztériumtól kapott számok alapján, hogy mennyit számoltak fel a Miniszterelnökség, a Külügyminisztérium és a Köztársasági Elnöki Hivatal által megrendelt katonai repülős utak költségeként. Bár nagyon gyakran még az üzemanyagot sem tüntették fel, annyi azért kiderült, hogy a 644 milliós összköltségből a fedélzeti internethasználat 106,3 millió, a delegációk fedélzeti ellátása pedig 36,4 millió forint volt. A delegáció fedélzeti ellátása Szijjártó Péter 2022 februári Kairó-Manáma útján volt a legdrágább: 5,5 millió forintba került. Később kiderítettük azt is, hogy kik vettek részt ezen az úton Szijjártóval.

Cikkünk megjelenése után Komjáthi Imre MSZP-s országgyűlési képviselő írásbeli kérdésben érdeklődött a külügyminisztériumnál leginkább afelől, hogy mi volt a menü ezen a repülésen, de válaszul csak két semmitmondó mondatot kapott. Komjáthi ezután a honvédelmi miniszterhez, Szalay-Bobrovniczky Kristófhoz fordult, akitől ugyanazokat kérdezte, mint korábban a külügyminisztertől. Szalay-Bobrovniczky azonban csupán egyetlen mondattal válaszolt az MSZP-s képviselőnek: „a Honvédelmi Minisztérium nem adatkezelő” az ügyben.

6. A gödi akkugyár

Tavaly szeptemberben írtuk meg, hogy miközben a kormány az akkumulátor-ipar szigorú szabályozásáról beszél, a gödi gyárnak környezethasználati engedélye sincs. Cikkünk után Vadai Ágnes országgyűlési képviselő (DK) írásbeli kérdést nyújtott be Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszternek. A képviselő idézte az Átlátszó cikkét, és ezt a kérdést tette fel: „Valóban nincs a gödi akkumulátorgyárnak környezethasználati engedélye?”

A kérdésre Lantos Csaba miniszter megbízásából dr. Koncz Zsófia, az Energiaügyi Minisztérium államtitkára október 2-án adott írásbeli feleletet. Némi bevezető bullshitelés után a gödi gyár engedély nélküli működésével kapcsolatban az államtitkár annyit közölt, hogy „2023. szeptember 5. napján megindult és jelenleg is folyamatban van a teljes körű környezetvédelmi eljárás a Samsung SDI Zrt. által benyújtott dokumentáció alapján.” Vagyis a gyár valóban környezethasználati engedély nélküli működött öt éve – de év végén megkapta tíz évre.

7. A Nébih és a Facebook

Tavaly augusztus elején írtuk meg, hogy a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalnak (Nébih) küldött sajtómegkeresésünkre egy Facebook-posztban kaptunk választ, az Átlátszó nevének említése nélkül. Pár héttel cikkünk megjelenése után Vadai Ágnes országgyűlési képviselő (DK)  írásbeli kérdéssel fordult az agrárminiszterhez. A képviselő részletesen idézte az Átlátszó cikkét, majd feltette a kérdést: „A Nébih miért Facebook posztban kommunikál a sajtóval a hivatalos csatorna helyett?”

A miniszter válaszlevelében arról tájékoztatta a DK képviselőjét, hogy a Nébih számos felületet működtet a tájékoztatás érdekében, legyen szó weboldalról, videómegosztóról, közösségi média felületről, ezek mindegyike pedig hivatalos kommunikációs csatornának minősül – a szerinte magas elérést produkáló Facebook-oldal is.

8. A befuccsolt Gidrán-gyár

Tavaly augusztus végén megírtuk, hogy a kormány által korábban teljes erőből reklámozott kaposvári Gidrán-gyár látszólag nem működik, és a török harci járművek beszerzésében közreműködő HT Division Zrt. (amelynek tulajdonosa egy magyar és egy török kormányközeli oligarcha, a külügyminisztert jachtoztató Szíjj László és Suat Karakus) honlapjáról szőröstől-bőröstől eltüntették a járműveket és a török gyártó nevét is.

Az okokat pedig hiába firtattuk, kérdéseinkre sem a Gidránok 30 évre titkosított beszerzésében közreműködő cég, sem a Honvédelmi Minisztérium nem válaszolt. Cikkünk után néhány nappal Vadai Ágnes DK-s országgyűlési képviselő érdeklődött írásban a honvédelmi miniszternél, de neki sem mondtak semmi konkrétumot. A képviselőnek ugyanis a honvédelmi miniszter (helyettese) csak egyetlen mondatot küldött, miszerint „a HT Division Zrt. magántulajdonban lévő cég, az üzletpolitikai, beruházási döntéseit az államtól függetlenül hozza meg.”

9. A Miniszterelnökség jogsértő tendere

Tavaly augusztusban beszámoltunk róla, hogy a Miniszterelnökség újra kiírta a június végén visszavont, közbeszerzési tanácsadók kiválasztására kiírt jogsértő közbeszerzési eljárást. Az eset azért volt teljesen abszurd, mert éppen azokat a szakértőket keresték a felhívással, akik a közbeszerzések szabályosságát vizsgálták volna – többek között az Integritás Hatóság jogorvoslati kérelemmel fordult a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz a tenderrel kapcsolatban, de hiába.

Az erről szóló cikkünk megjelenését követően fordult írásbeli kérdéssel Vadai Ágnes DK-s képviselő Polt Péterhez azt tudakolva, hogy ez így rendben van-e. A legfőbb ügyész pedig válasza alapján feljelentésként értékelte a kérdést és a Budapesti Rendőr-főkapitányságnak továbbította. Nagy nyomozásra azonban nem kell számítani. Az esetnek ugyanis megítélésünk szerint nincs büntetőjogi relevanciája, „csak” a közbeszerzési jogsértés gyanúja merült fel, amely pénzbírsággal sújtható.

10. A zsadányi kerékpárút

December elején írtuk meg a K-Monitor elemzése nyomán, hogy a Békés megyei Zsadány önkormányzata 2023 áprilisában írt ki egy tendert „kerékpárút befejezési munkák” címmel. Több mint 30 cég jelentkezett a munkára, ráadásul akadt köztük állattenyésztő, informatikus és adószakértő is: a céljuk egy olyan uniós támogatás lehívása lehetett, ami azoknak a mikro-, kis- és középvállalkozásoknak jár, amelyek korábban nem indultak közbeszerzéseken. A zsadányi tender legtöbb ajánlattevője el is nyerte ezt a 600 ezer forintos támogatást, összesen 17,4 millió forintot lehívva az uniós forrásból – amit egyébként éppen a korrupció elleni küzdelemre szánt az EU.

Maga a kerékpárút egyébként csak 15 millióba került, vagyis kevesebbe, mint a jelentkezőknek kiosztott támogatás. Cikkünk után Hadházy Ákos független parlamenti képviselő írásbeli kérdést nyújtott be Polt Péter legfőbb ügyészhez azt tudakolva, hogy szerinte felveti-e a csalás gyanúját az eset. A legfőbb ügyész feljelentésként értékelte Hadházy kérdését és továbbította azt a nyomozó hatóságoknak. Polt válasza szerint december közepén a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Dél-alföldi Bűnügyi Igazgatósága költségvetési csalás bűntette miatt indított nyomozást, amely jelenleg is folyamatban van.

Címlapkép: A Parlament épülete (fotó: Átlátszó/Szakál Szebáld)