Jogsértő közbeszerzéssel keresett volna közbeszerzési szakértőket a Miniszterelnökség

Közbeszerzési szakértői tanácsadásra írt ki közbeszerzést a Miniszterelnökség. Az összesen 470 millió forintos tendert azonban hirtelen visszavonták. Bár az okokat nem tüntették fel, a döntés azután született meg, hogy az egyik pályázó panaszt tett, mert véleménye szerint jogsértő módon írták ki a közbeszerzést. Az eset teljesen abszurd, hiszen éppen azokat a szakértőket keresték a felhívással, akik a közbeszerzések szabályosságát vizsgálták volna – többek között az uniós források felhasználásánál.

Keretmegállapodást szeretett volna kötni a Miniszterelnökség „a szervezeti egységeiként működő irányító hatóságok, valamint a Közbeszerzési Felügyeleti Főosztály (KFF) uniós támogatású pénzeszközök felhasználásához rendelt feladataihoz kapcsolódó közbeszerzési és jogi szakértői tanácsadás ellátására”. A tender azonban eredménytelen lett, ugyanis a Miniszterelnökség visszavonta azt.

A kiírás öt részből állt, és mindegyik különböző uniós pályázati forráshoz kapcsolódott:

• 1. rész (KFF): 200 db
• 2. rész (IKOP és IKOP Plusz): 75 db és 1500 szakértői óra
• 3. rész (KEHOP és KEHOP Plusz): 310 db és 150 szakértői óra
• 4. rész (EFOP és EFOP Plusz): 500 db és 100 szakértői óra
• 5. rész (GINOP és GINOP Plusz): 70 db és 100 szakértői óra.

A Miniszterelnökség ugyanakkor leszögezte: bár a felhívást közzétették, valójában csak „tartalékosokat” keresnek, akik be tudnak ugrani, ha éppen túl sok lenne a munka. A leírásban ezt így fogalmazták meg: „Ajánlatkérőt megrendelési kötelezettség nem terheli. A fent meghatározott feladatokat Ajánlatkérő elsősorban saját kapacitásai igénybevételével maga látja el. Megrendelésre kizárólag abban az esetben kerül sor, amennyiben a fent meghatározott feladatokat Ajánlatkérő átmeneti vagy tartós kapacitáshiány miatt határidőre nem tudja ellátni.”

Több ponton is kifogásolták a felhívást

Egy ajánlattevő többek között emiatt nyújtott be vitarendezési kérelmet.

Szerinte ugyanis a Miniszterelnökség „valamennyi közbeszerzési rész vonatkozásában jogellenesen határozta meg az alkalmassági minimumkövetelményeket” (jelen esetben a pályázóknak előírt referenciákat), emellett „a kiírás nem biztosítja, hogy a gazdasági szereplők egyenlő eséllyel műszakilag megfelelő, fizikailag teljesíthető és gazdaságilag reális ajánlatot tehessenek.”

Hogy mi köze a referenciáknak a lehívási kötelezettség hiányához? A közbeszerzési törvény előírja, hogy legfeljebb a becsült teljes mennyiség 75 százalékának megfelelő mértékű referencia írható elő. Tehát ha például az első tenderrész esetében 200 közbeszerzési eljárás ellenőrzése lett volna a feladat, akkor maximum 150 közbeszerzés ellenőrzésére vonatkozó referencia követelhető meg. Ennek a feltételnek a kiírás papíron meg is felelt, hiszen 100 közbeszerzési eljárás ellenőrzésére/lebonyolítására vonatkozó referenciát írtak elő. A csavar ugyanakkor az, hogy ez a 75 százalékos szabály csak akkor biztosítja a jogszerűséget, ha a kiíró lehívási kötelezettséget vállal a teljes mennyiségre. Hiszen ellenkező esetben lehetőség lenne egy eredetileg kis értékűre tervezett közbeszerzés esetében mesterségesen, minden kötelezettség nélkül megemelni a keretösszeget, és az ehhez igazított magas referenciafeltételekkel kizárni a kisebb cégeket – mindezzel a versenykorlátozás tankönyvi példáját valósítva meg. 

A pályázó indítványozta, hogy a Miniszterelnökség vállaljon lehívási kötelezettséget, és ehhez igazítsa az alkalmassági követelményeket, vagy törölje a minimumkövetelményeket. Erre azt a választ kapta, hogy az eljárás nem keretszerződésre, hanem „egy gazdasági szereplővel történő keretmegállapodás megkötésére irányul”.

Ahogy arról korábban már írtunk, az egyrésztvevős keretmegállapodások alapvetően problémásak, mert magukban hordozzák a versenykorlátozás veszélyét.

Megtaláltuk a „tenderkirály” cégeket és a várost, ahol több száz megbízást nyertek | atlatszo.hu

Amióta a budapesti Korrupciókutató Központ nyilvánosságra hozott pár érdekességet a magyarországi közbeszerzésekről, mindenki azt találgatja, melyik lehet az a fideszes város, ahol 3 cég szinte minden közbeszerzést megnyert, amin indult, ráadásul verseny nélkül. Az Átlátszó egy közbeszerzési szakértő segítségével kiderítette, hogy a meg nem nevezett település Győr, a három vállalkozás pedig a STRABAG Általános Építő Kft., a KIFÜ-KAR Zrt. és a VILL-KORR HUNGÁRIA Villamosipari Kft. volt. Mindhárom cég tulajdonosai erős politikai hátszéllel rendelkeznek.

A Miniszterelnökség válaszában azt is írta, hogy mennyiséget sem tudnak meghatározni, mivel nem tudhatják előre az ellenőrzésre beküldött eljárások számát. Ezért továbbra sem vállalnak lehívási kötelezettséget, és nem módosítják az alkalmassági követelményeket sem, amelyek szerintük csak a szükséges mértékig korlátozóak.

Az ajánlattevő jelezte azt is, hogy a kiírásban túl sok a tervezhetetlen elem, a kötbér pedig aránytalanul magas.

A pályázó emellett két további jogsértő részletre is (ld.: elszámolható óraszámok növekedése és az építési beruházások becsült értékére vonatkozóan előírt korlátozó rendelkezés) felhívta a figyelmet, amelyeket a kiíró Miniszterelnökség aztán módosított/törölt is, elismerve a jogsértést.

A cég a Miniszterelnökség (részben) elutasító válasza után a Közbeszerzési Hatóság döntőbizottságához fordult, majd hirtelen – minden indoklás nélkül – visszavonták a közbeszerzési eljárást. Egy általunk megkérdezett közbeszerzési szakértő szerint ez egyértelmű beismerése annak, hogy kiírás nem felelt meg a jogszabályoknak. Ami teljesen abszurd, hiszen éppen azokat a szakértőket keresték volna a felhívással, akik a közbeszerzések szabályosságát vizsgálták volna.

Érdeklődtünk a Miniszterelnökség sajtóosztályán, hogy miért vonták vissza a közbeszerzési eljárást, és hogy van-e köze a döntésnek a vitarendezési kérelemben leírtakhoz.

A Miniszterelnökség cikkünk megjelenéséig nem válaszolt.

Nem ez az első alkalom egyébként, hogy jogszerűtlenség gyanúja merül fel a szabályosság vizsgálatára hivatott cégek kiválasztása során. 2016-ban írta meg a HVG, hogy az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) fiktív számlákra és készpénzes kifizetésekre bukkant az EU-s támogatások elosztását akkoriban végző, azóta megszüntetett Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnek dolgozó tanácsadó konzorcium alvállalkozói körében. Vagyis azoknál az ellenőröknél, akiknek az volt a feladatuk, hogy ellenőrizzék az uniós pénzek kifizetéseinek tisztaságát.

Átalakítják a teljes közbeszerzési rendszert

Érdekesség, hogy épp a napokban fogadták el az állami építési és beruházási törvényt, amely alapvető változásokat hoz abban, hogy a jövőben kik és hogyan bonyolíthatják le a közbeszerzéseket.

A legfontosabb eleme a törvénynek, hogy

a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadók (FAKSZ) mellett/helyett megjelennek az állami közbeszerzési szaktanácsadók (ÁKSZ).

A Telex gyűjtése szerint ezután akkor lehet független közbeszerzési szaktanácsadót megbízni, ha

• a tender kiírója egy önkormányzat, önkormányzati tulajdonú költségvetési szerv, társaság, egy állami tulajdonú társaság vagy támogatott szervezet,
• vagy ha a – várhatóan hamarosan érkező – kormányrendeletben meghatározott, jelenleg nem megnevezett költségvetési szerv árubeszerzési vagy szolgáltatási szerződéséről van szó.

Amennyiben a kormány irányítása alatt álló költségvetési szerv építési és beruházási szerződése, vagy egyéb (egyelőre nem ismert) meghatározott szervezetek árubeszerzése és szolgáltatása érintett, akkor viszont már nem.

A felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó (FAKSZ) a Közbeszerzési Hatóság névjegyzékében szereplő olyan természetes személy, aki a közbeszerzési eljárások szakszerű előkészítését és lefolytatását segíti elő. A közbeszerzési szaktanácsadónak többek között felsőfokú végzettséggel, igazolt közbeszerzési gyakorlattal és felelősségbiztosítással kell rendelkeznie. Bizonyos eljárásoknál kötelező, máskor választható (volt) a bevonásuk.

A pontos részletek majd a kormányrendeletből derülnek ki, de az várható, hogy egyre több területen lesz kötelező az állami közbeszerzési szaktanácsadó (ÁKSZ) igénybevétele, aki csak állami alkalmazott lehet (vagyis független szakértő nem). Egyelőre viszont azt sem tudni, hogy ki és milyen feltételekkel kerülhet fel az ÁKSZ-listára.

Katus Eszter

A cikk az Átlátszó és a K-Monitor együttműködésében, a Nyílt Társadalom Kezdeményezés Európáért (OSIFE) támogatásával készült.

Nyitókép: Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter (b) és Navracsics Tibor, az uniós forrásokkal kapcsolatos feladatokért felelős területfejlesztési miniszter sajtótájékoztatót tart Budapesten 2022. december 13-án. MTI/Illyés Tibor