A belügy szerint nem vezethetnek két várólistát a kórházak, de a baloldal idején egyébként is rosszabb volt a helyzet

Múlt hónapban cikksorozatot írtunk a kórházi várólistákról: többek között feltártuk, hogy milyen következményei lehetnek a hosszú várakozásnak, és mire számíthatnak a betegek, ha műtétre van szükségük az állami egészségügyben. Vadai Ágnes országgyűlési képviselő cikkünkre hivatkozva kérdezte Pintér Sándor belügyminisztert arról, tényleg léteznek-e titkos nyilvántartások, ahol akár hónapokat várhatnak a betegek, mielőtt felkerülnek a hivatalos várólistára. A miniszter nevében Rétvári Bence államtitkár reagált, aki a baloldalt emlegette, majd hosszan sorolta, mi mindent tett a Fidesz-kormány az elmúlt 12 évben a várólisták csökkentéséért. 

A kórházi várólistákról szóló cikksorozatunkban személyes történeteken keresztül mutattuk be, hogy nincs egyszerű dolga annak, aki az állami egészségügyben várakozik valamilyen műtétre: a járvány óta nem ritka a több hónapos vagy akár éves várakozás sem. A tájékoztatás hiánya, a várólistára kerülést megelőző, titkos nyilvántartásban való sorakozás mind-mind megnehezíti a betegek életét, ráadásul a hivatalos lista sem minden esetben mutat valós képet a várakozókról. Mindezek miatt nem csoda, hogy aki teheti, alternatív utakat keres, például a magánegészségügyben végezteti el a műtétet, vagy több száz kilométert utazik, hogy ellátást kapjon.

A legnagyobb visszhangot a titkos várólistákról szóló cikkünk váltotta ki: ebben három, az ország különböző részein élő érintett számolt be nekünk arról, hogy a hivatalos várólistára kerülés előtt egy titkos nyilvántartásban sorakoztak, és nem is minden esetben kaptak tájékoztatást arról, hogy nem a hivatalos adatbázisban várnak. A titkos várólisták létezését egy neve elhallgatását kérő, egészségügyi területen dolgozó szakember is megerősítette az Átlátszónak. „Ezek ott vannak a fiókban, a valós számok. Szinte mindenkinek van egy másik várólistája, ahol jegyzik a betegeket, ez lehet egy kockás füzet, Excel-táblázat, vagy erre készített program, de az biztos, hogy nem mindig egyezik azzal, ami le van adva hivatalosan” – mondta.

Cikkünk megjelenése előtt kerestük az illetékeseket, azonban sem a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK), sem az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ), sem pedig az egészségügyért felelős Belügyminisztérium nem válaszolt a várólistákkal kapcsolatos kérdéseinkre.

2012 óta egyre jobb

Nem sokkal cikkünk megjelenése után, augusztus elején Vadai Ágnes, DK-s országgyűlési képviselő írásbeli kérdéssel fordult Pintér Sándor belügyminiszterhez. A képviselő részletesen idézte az Átlátszó cikkét, majd feltette a kérdést: „Valóban titkos nyilvántartásokban rejtegetik a betegeket a várólista helyett?”

Ő már nagyobb sikerrel járt, mint az Átlátszó: Pintér Sándor belügyminiszter nevében Rétvári Bence államtitkár válaszolt neki, méghozzá szokatlanul hosszan, összesen két oldalban.

Rétvári többek között kifejtette, hogy azért lehet egyáltalán várólistákról beszélni, mert a kormány bevezette a központi, digitális várólista-nyilvántartást. Ezzel szemben „a baloldal kormányzása alatt helyi »kockás füzetek« voltak, melyek nem voltak átláthatóak. Ez a helyzet változott meg 2012-től”. Ekkortól érhetőek el ugyanis a műtéti várólista-adatok nyilvánosan a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) oldalán. Azonban, mint ahogy az Átlátszón is beszámoltunk róla, az oldal bevezetése nem volt zökkenőmentes, és még most is vannak értelmezhetetlen adatok a nyilvántartásban.

Rétvári válaszában arról is írt, hogy a kormány kiemelt prioritásként kezelte az elmúlt években a várólistákat, 2010-től 2023-ig mindegy 63 milliárd forintot különítettek el erre a célra, és „az látszik, hogy a rendszer fokozatosan kezd visszatérni a 2019-es kedvező állapotokhoz” – vagyis a koronavírus-járvány előtti szintre.

Rétvári szerint tilos titkos listát vezetni

Azt is közölte, hogy idén is folytatódik a váróslista-csökkentési program, melynek keretében a Belügyminisztérium létrehozott egy munkacsoportot. Ugyanakkor hozzátette azt is, hogy tapasztalataik szerint a valós várakozási idő gyakran jóval rövidebb, mint a várólistára kerüléskor kapott előrejelzett időpont, és egyébként a magyar várakozási idő „nemzetközi szinten is kedvező képet” mutat.

A titkos várólistákkal kapcsolatban az államtitkár így fogalmazott: „A szolgáltatók a hatályos jogszabályok szerint nem vezethetnek két listát.”

Azt azonban a kétoldalas válaszban egy szóval sem mondta, hogy nincsenek titkos nyilvántartások. Csak arról írt, hogy a NEAK folyamatosan kapcsolatot tart az intézményekkel a regisztrációs hibák elkerülése és kiküszöbölése érdekében, valamint minden esetben kivizsgálja a betegpanaszokat.

„A hiteles információk szerzése érdekében számtalan informatikai ellenőrzést, esetenként helyszíni ellenőrzést, információ bekérést,  valamint más elszámolási rendszerekkel való egyeztetést kell elvégezni ahhoz, hogy az ellátási helyzetre vonatkozó megállapítások pontossága elfogadható legyen, a betegek hozzáférhetősége az ellátáshoz igazságos maradjon.” – írta Rétvári.

Szopkó Zita

Címlakép: Rétvári Bence miniszterhelyettes, parlamenti államtitkár kezet fog Orbán Viktor miniszterelnökkel. Forrás: Facebook/Rétvári Bence.