2022-ben a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. (BGA) azt válaszolta az adatigénylésünkre, hogy 2021-ben egyszer adtak pénzt a CÖF mögött álló alapítványnak. Az idei hasonló adatigénylésünkre viszont már nem egy, hanem két támogatás adatait mutatták meg. Korábban direkt eltitkolták a másikat? Vagy csak elfelejtették? Netán van még több is, amit eddig nem mutattak meg? Az biztos, hogy felmerülhet a közérdekű adattal való visszaélés gyanúja.
Az állam 100%-os tulajdonában lévő Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. (BGA) felett az állam tulajdonosi jogait a nemzetpolitikáért felelős miniszter gyakorolja. Ezt a tisztséget 2010 óta Semjén Zsolt tölti be a kormányban, vagyis közvetlenül ő felügyeli a BGA-t, ami a Fideszhez közeli álcivil szervezeteket támogatja.
A közpénzből gazdálkodó szervezeteket az Infotörvény kötelezi arra, hogy közzétegyék a működésükkel összefüggő alapvető adatokat. Például az általuk meghozott döntéseket, a vezetők elérhetőségét és fizetését, valamint az 5 millió forintot elérő szerződéseik listáját. Ha pedig valaki olyan közérdekű adatot kér tőlük, ami nincs fent a honlapjukon, akkor ugyanezen törvény értelmében kötelesek válaszolni neki.
Megéri betartani az erről szóló jogszabályt, ugyanis aki közérdekű adatot eltitkol vagy meghamisít, az a Büntető Törvénykönyv 220. § (1) értelmében 2 év börtönt is kaphat. Nem is nagyon szokták ezt kockáztatni az adatgazdák, vagy legalábbis még nem nagyon sikerült őket rajtakapni ilyesmin. Egészen mostanáig.
Nagyjából pont két évvel ezelőtt számoltunk be arról, hogy közadatigénylésben kérdeztük a Miniszterelnökséget és a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.-t (BGA) arról, hogy mennyi támogatást adtak 2021 eleje óta a CÖF alapítványának (Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány, CÖKA) és pontosan mikor, illetve mire.
Adatigénylésünk apropója egy 2022. februári CÖF-ös rendezvény (pódiumbeszélgetés Európa civil ereje – az Európai Unió civiljei címmel) volt, amelynek a meghívóján a Miniszterelnökség és a BGA logója szerepelt alul, ahol a támogatókat szokás feltüntetni.
Akkor a BGA azt közölte, hogy egy alkalommal 3 millió forintos támogatást adott a CÖF alapítványának 2021-ben.
Méghozzá egy 2021. december 31. napján kiadott támogatói okirat alapján „az Európa jövőjéről szóló konferenciasorozathoz kapcsolódó rendezvények támogatása céljából”. Az állami cég mellékletben elküldte a támogatói okiratot, valamint az annak mellékletét képező költségtervet és szakmai programot is. Az okirat szerint a CÖKA támogatási kérelmet nyújtott be a BGA Zrt.-hez, az pedig jóváhagyta a kérvényt.
Mivel a CÖF mostanság minden korábbinál jobban egy önkéntes rendőrbe oltott adó- és pénzügyi ellenőrnek képzelve magát „vizsgálja” és fenyegeti a neki meg a kormánynak nem kedves civil szervezeteket, ismét elkezdtünk foglalkozni a pénzügyeivel.
Ennek keretében több állami szerv és cég közérdekű adatait átnéztük, hisz a korábbi években többen is finanszírozták már közpénzből a Fidesz-kormányt felvonulásokkal, előadásokkal, nyilatkozatokkal, plakátokkal és minden más módon nyíltan támogató Civil Összefogás Fórum (CÖF) háttérszervezetét, a Civil Összefogás Közhasznú Alapítványt (CÖKA).
2016-ban az állami tulajdonú Magyar Villamos Művek tolta meg 508 millió forint közpénzzel a CÖF-CÖKA kormánypárti munkáját, majd 2020-ban 170 milliót kaptak az állami tulajdonú lottóvállalat, a Szerencsejáték Zrt. leánycégétől. 2021-ben 25 millió forintot adott nekik a szintén állami Magyar Fejlesztési Bank és még 40 milliót a Szerencsejáték leánycége, ami 2022-ben is támogatta őket 70 millióval.
A BGA honlapján nem túl sok közérdekű adat van, ezért az állami cégnek közadatigénylést adtunk be, amiben majdnem ugyanazt kérdeztük, mint két éve: mennyi támogatást adtak a CÖF alapítványának 2019-től mostanáig.
A korábbi adatigényléssel ellentétben a BGA most nem küldött semmit, hanem 15 nap hosszabbítás után azt közölte, hogy személyesen, iratbetekintés során tudják megmutatni a kért támogatások listáját és a kapcsolódó dokumentumokat. A 2024. április 17-én beadott adatigénylésből így csak bő 1 hónappal később lett valami: május 21-re sikerült legyeztetnünk az iratbetekintést.
Ott pedig egyértelművé vált, hogy valami nem stimmel a BGA Zrt.-nél. A pünkösd utáni kedd délutánjára megbeszélt találkozón az állami cég I. kerületi székházában ugyanis csupán pár oldalnyi dokumentumot mutattak be. Ezeket nyilvánvalóan el tudták volna küldeni e-mailben is, de inkább húzták az időt. A helyszínen sem adták oda őket, és nem is fotózhattuk le a papírokat, csak jegyzetelhettünk róluk.
A most látott iratok szerint a BGA két alkalommal nyújtott támogatást 2021-ben a CÖF alapítványának, 2, továbbá 3 millió forint értékben.
A 3 millió forintos megegyezik azzal, amit két éve adtak ki az adatigénylésünkre, és amiről akkor beszámoltunk. A másik, a 2 millió forintos a 3 milliósnál kicsivel előbb született: a 2021. december 8-án kelt támogatói okirat szerint a CÖKA az EuCET lebonyolítására kért és kapott közpénzt a BGA Zrt.-től.
Felmerül a kérdés, hogy ezt a 2 millió forintos támogatást miért nem mutatta meg a BGA két évvel ezelőtt, amikor a CÖKA részére 2021-ben adott támogatásokról kérdeztük. Direkt eltitkolták? Az bizony közérdekű adattal való visszaélés lenne, amiért 2 év börtön is járhat a Btk. szerint. Vagy csak elfelejtették? De hogy lehet elfelejteni 2 millió forint közpénzt? Vagy elkeveredett a papír az irattárban, és csak most találták meg? Akkor viszont nem bánnak túl felelősen a rájuk bízott közpénzzel.
Esetleg még további támogatásokat is adtak a CÖF-nek, csak azok az iratok még mindig nem kerültek elő?
Az pedig már csak hab a tortán, hogy az Infotörvény szerint csakis akkor lehetne meghosszabbítani az adatigénylés normál 15 napos válaszadási határidejét + 15 nappal, ha „az adatigénylés jelentős terjedelmű, illetve nagyszámú adatra vonatkozik, vagy az adatigénylés teljesítése a közfeladatot ellátó szerv alaptevékenységének ellátásához szükséges munkaerőforrás aránytalan mértékű igénybevételével jár”. Erről itt nyilvánvalóan szó sem volt, hiszen csak néhány oldalnyi dokumentumot mutattak meg.
Az állam tulajdonosi jogait a BGA felett gyakorló Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a BGA Zrt. székházában 2022. március 25-én. (fotó: MTI/Máthé Zoltán)
Sajnos a mások zsebében előszeretettel turkáló, idén június elsejére újabb Orbán Viktor melletti Békemenetet szervező CÖF/CÖKA pénzügyei egyáltalán nem átláthatók. A honlapjukon mindössze három pénzügyi beszámolójuk elérhető, a 2020-as, a 2021-es és a 2022-es. Ráadásul mindegyiknek hiányzik a legfontosabb része: a kiegészítő melléklet, az a szöveges beszámoló, amiben azt kellene részletezniük, hogy pontosan honnan mennyi támogatást kaptak.
Márpedig sokat kapnak: a 2022-es mérlegükben
2021-re vonatkozóan 489 millió, 2022-re pedig 582 millió forint támogatás és adomány szerepel, de az adományozókról megint semmi.
Forrás: civilosszefogas.hu
Ugyanez a helyzet a bíróság által működtetett hivatalos adatbázisban is: ott ugyan elérhetők a CÖKA pénzügyi beszámolói, de oda sem töltötték fel a kiegészítő mellékleteket, amelyekben a támogatókról és adományozókról kellene beszámolniuk. Mivel a CÖF alapítványát Kecskeméten jegyezték be, kollégánk elment az ottani cégbíróságra is, de így sem jártunk sikerrel, mert ott sem fellelhetőek a CÖKA beszámolóinak az adományok és a támogatások forrásairól beszámoló kiegészítő mellékletei.
Elég szomorú ez annak fényében, hogy a CÖF éppen a finanszírozók átláthatóságát biztosító kiegészítő mellékletek tartalmából kiindulva vegzálja a kormánynak nem tetsző civil szervezeteket, miközben a saját pénzügyeiben titkolózik, és semmit nem hoz nyilvánosságra abból, hogy ő maga miből gazdálkodik, honnan származnak a kormánypropagandára költött százmilliók.
Erdélyi Katalin
Címlapkép: A CÖF Békemenet-reklámja (forrás: Facebook) és a BGA Zrt. székhelye (a szerző fotója)
Viszont Magyarország önként csatlakozott NATO-s és azon kívüli együttműködésekhez, köztük olyanokhoz is, amelyek Ukrajna felfegyverzését szolgálják.
Két példán keresztül mutatjuk be, miként működik az állam, hogyan pazarolja az adófizetői pénzt pereskedésre, és hogyan titkolózik védhetetlen ügyekben.
Egy nap alatt a romok harmadát tudták eltakarítani. A valamikor áruház mellett koromszag terjeng, az épület egyik szárnya szinte teljesen eltűnt. A szerkezetet tartó oszlopok közül sárga markolók hozzák ki a törmeléket, és egy fehér teherautóba rakodnak.
Egymással meccseltek a NER-cégek a Magyar Nemzeti Bankhoz tartozó tenderért, de végül Tasnádi László volt rendészeti államtitkár érdekeltsége lett a befutó.
