Donald Trump megválasztása a frontra és a nemzetközi színtérre is hatást gyakorol, de kétséges, hogy a tűzszünetet közelebb hozza-e Ukrajnában.

Pontosan miben különbözik a november 21-én bevetett Oresnyik az eddig ismert rakétáktól? És mi lehet Oroszország célja egy ilyen támadással? Elmagyarázzuk.

Zelenszkij egyre többet beszél a fegyverszünet lehetőségéről, azonban Putyinnak gazdasági okokból és hatalma fenntartása szempontjából inkább a háború elhúzása áll érdekében.

Az orosz hadsereg ellentámadást indított Kurszkban, de nem az oroszországi területre, hanem Donyeckre koncentrál.

A második világháború óta először fordul elő, hogy ellenséges megszállás alá került Oroszország egy része. Az ukrajnai háborúban először kerültek fogságba orosz sorkatonák.

Bár a politikusok egyre többet beszélnek béketárgyalásokról, nincs látható jele annak, hogy közel lenne a háború vége, az üzenet inkább a következő amerikai elnöknek szól.

Harkivban elakadt az orosz offenzíva, Magyarország is aláírta az ukrán béketervet, Szerbia elismerte, hogy lőszert juttatott Ukrajnának – havi összefoglaló a háborúról.

Korrupt közbeszerzések és a nyugati fegyverekkel kapcsolatos korlátozások is gyengítették az ukrán erőket az újranyitott harkivi fronton.

Napközben még mindenki ukrán győzelmet várt, ami egy ukrán városban nem meglepő.

A Majdanon száznál talán valamivel többen várják Jalta búcsúztatóját.

Nemsokára a második parcella is megtelhet a harkivi temetőben, talán két szabad sor van.