Két példán keresztül mutatjuk be, miként működik az állam, hogyan pazarolja az adófizetői pénzt pereskedésre, és hogyan titkolózik védhetetlen ügyekben.
„Március elsejével a magyar közlekedés ügyében új időszámítás kezdődik. Olcsó szolgáltatás, mindenki számára egyenlő és egységes hozzáférés, és természetesen jó minőségű szolgáltatásokra való törekvés. Van Magyarországon 700 ezer olyan gyerek, aki 6 és 14 év közötti, akiknek díjmentes lesz az utazás” – március elsejével alakultak át a közösségi közlekedés tarifái, ezt az Építési és Közlekedési Minisztérium minisztere, Lázár János jelentette be videójában. Lázár felváltva használja a kedvezmények kapcsán a díjmentes és ingyenes szavakat, ami valójában annyit jelent: az utazó helyett más fizet.
Márpedig fizetni kell, mert sem a vasutas, sem a buszvezető nem dolgozik ingyen, a járműveket tankolni kell, karbantartani. Ehhez pénzre van szükség, vagyis, ha a kormány díjmentességről, ingyenes utazásról beszél, akkor annyit tesz: kevesebb bevétele lesz a jegyekből, bérletekből a MÁV-nak, vagy éppen a Volánnak. Az, hogy a lakosságnak jó, hogy a szolgáltatásért nem kell fizetni, nem vitás, hiszen ki ne örülne az ingyen fagyinak. Legfeljebb másképp szedik be az árát, erről többször írtuk a rezsicsökkentésnek nevezett árbefagyasztás kapcsán.
Hogy mégis mibe kerül az adófizetőknek a kormány új tarifarendszere, ezt akartuk megtudni az Építési és Közlekedési Minisztériumtól. Azért Lázárék minisztériumától, mert ők bocsátották társadalmi egyeztetésre az ezzel kapcsolatos dokumentumokat. A közadatigénylésünk mégsem volt sikeres, mert az ÉKM szerint „az Építési és Közlekedési Minisztérium nem tekinthető az Infotv. 3. § 9. pontja szerinti adatkezelő szervnek.”
Vagyis nekik nincs az új közösségi közlekedési tarifarendszer kapcsán keletkezett előkészítő iratuk, nincs semmi a bevételek tervezéséről, valamint arról sem tudnak mit mondani, hogy a tarifarendszer okozta változásokra milyen tervet készítettek, kell-e többlet állami finanszírozás.
Ugye, hihetetlen, hogy pont a minisztériumnál ne tudnának ezekről? Mi sem hittük el, bepereltük őket. A mindössze egykörös tárgyalás egyezséggel végződött, mindent ki kell adniuk. Néhány részletet azért bemutatunk, hogyan zajlik egy ilyen tárgyalás. Merthogy kiderült, a minisztérium mégiscsak adatkezelő.
Lázár János a kampányban. A bíróság szerint közadatoknál szándékosan törvénysértő a Lázár vezette minisztérium. Fotó: Lázár János Facebook-oldala.
De mielőtt erre rátérünk, idézzük fel a CÖF-CÖKA egyik sajtótájékoztatóját. A közpénzzel kitömött álcivil szervezet vezetője azt sérelmezte, hogy „Az Átlátszó ugyanis több mint 24 ezer adatigénylést valósított meg, és tette böngészhetővé az adatokat bárki számára, így azok külföldi érdekeket is szolgálhatnak”.
Csizmadia László szerint az adatok kikérése „nem olcsó mulatság az adófizetőknek, ráadásul mindez legtöbbször ellenzéki pártérdekeket szolgál”. Továbbá „a közérdekű adatokat nem kell eltitkolni, de kijelentjük, hogy azok nyílt átadása külföldi érdekeltségeknek megkérdőjelezhetik az adatkikérés igazolhatóságát” – mondta Csizmadia László, hozzátéve: a több tízezres adatigénylést közpénz-pazarlásnak tartják, „főleg akkor, ha az eredményessége erősen vitatott.”
Azt, hogy a közadat megismerhető, törvény biztosítja. A kormány az uniós pénzekért cserébe az Európai Bizottság kérésének megfelelően könnyített a közérdekű adatok megismerhetőségén. „Az összes állami szerv szerződését egy közös felületre töltik majd fel, a közérdekű adat kiadása iránti pereket pedig felgyorsítják.” A feltöltés meglehetősen szellős.
Annak is egyszerű oka van, hogy közadatot kérünk, mivel a minisztériumok nem válaszolnak újságírói megkeresésre. A CÖF-CÖKA állításával szemben nem a közadat kiadása, hanem annak eltitkolása kerül adófizetői pénzbe, ezt mutatja a perünk is.
Az ÉKM ellen indított ügyben a bíróság nem hitte el, hogy a minisztérium nem rendelkezik az adatokkal. A mindössze 1 óra 45 perces tárgyaláson a minisztérium jogtanácsosa úgy fogalmazott, „Amennyiben a Tisztelt Bíróság kitágító módon értelmezi az adatkérést, úgy a rendelkezésre álló valamennyi iratot megkereshetjük és ki tudjuk adni”.
Vagyis a minisztérium messze nem jóhiszeműen járt el. A jogtanácsos foglalkoztatása szintén pénzbe kerül, amit az adófizetők állnak. Ugyanúgy az adófizetők állták azt is, amikor Lázárék a tram-train megvalósíthatósági tanulmányát akarták eltitkolni, azt a pert is megnyertük.
És nem csak az ÉKM jogsértő. A Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda sem szereti bemutatni, mire megy el a pénz. Csak betekintést engedtek azokba a Balásy Gyula-féle szerződésekbe, melyekből kiderült, rövid idő alatt 16,6 milliárd forint közpénz vándorolt a kormánymédiához társadalmi célú reklámként.
Mivel ott sem adták ki az adatokat és csak az iratokba való betekintésre adtak lehetőséget, így a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz fordultunk. A Péterfalvy Attila vezette szervezet állásfoglalásában leírta, „korábban hasonló tárgyban már született egy állásfoglalás, amelyben a Hatóság felszólította a Kabinetirodát, hogy változtasson gyakorlatán az adatigénylések teljesítésének módjával, illetve a betekintési jegyzőkönyvekben kezelt személyes adatokkal kapcsolatban.”
Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter érkezik meghallgatására az Országgyűlés gazdasági bizottságának ülésére a Parlamentben 2023. november 14-én. MTI/Kovács Attila
Majd megállapította, hogy
„a Hatóság rendelkezésére bocsátott adatok alapján az információszabadság aránytalan korlátozását jelenti, ha közérdekű adatigénylésre válaszul jogszerű hivatkozási alap és az Infotv. szerinti jogalapot figyelmen kívül hagyva kizárólag betekintési lehetőséget biztosít az Ön számára a Miniszterelnöki Kabinetiroda”.
Majd a többszöri állásfoglalás után mit tesz a kabinetiroda? Újabb adatigénylésünkre korlátozó módon ismét csak betekintést enged. Ez egyébként megint csak adófizetői pénzpazarlás, hiszen az iratokat – melyek elektronikusan is megvannak – kinyomtatva egy irodába cipelik, ott két állami tisztviselő órákon át azt nézi, ahogy mi jegyzetelünk, mert sem fotózni, sem más módon nem engedik az adatokat rögzíteni. Utána persze minden megy vissza az irattárba, az önök pénzén.
Magyar Nemzet: „A közérdekű adatigénylésünkre megküldött adatokból”, „közérdekű adatigényléssel fordultunk a budavári önkormányzathoz”, „Simó Károly emlékeztetett arra, hogy hónapokkal ezelőtt fordult közérdekű adatigényléssel Érd baloldali polgármesteréhez”. Három cím, ami közérdekű adatigénylésről szól a kormánypárti lapban. Vagyis az adatok éppúgy közérdekűek a kormánypártnak, mint az attól független újságíróknak.
Vagyis a CÖF-CÖKA állításával szemben nem az adatok kikérése kerül sokba, hanem azok eltitkolása. A két esettel kapcsolatban megkerestük Csizmadia Lászlót. Megkérdeztük:
Továbbá a Magyar Nemzet cikkei kapcsán megkérdeztük azt is, hogy vajon a kormánylap közérdekű adatigénylései szolgálhatnak-e külföldi érdekeket. De nem válaszoltak.
Segesvári Csaba
Címlapkép: Átlátszó montázs
Egy nap alatt a romok harmadát tudták eltakarítani. A valamikor áruház mellett koromszag terjeng, az épület egyik szárnya szinte teljesen eltűnt. A szerkezetet tartó oszlopok közül sárga markolók hozzák ki a törmeléket, és egy fehér teherautóba rakodnak.
Erről írtak a független vidéki portálok a héten. Lapszemle.
Heti lapszemlénk.
Egymással meccseltek a NER-cégek a Magyar Nemzeti Bankhoz tartozó tenderért, de végül Tasnádi László volt rendészeti államtitkár érdekeltsége lett a befutó.
