A Mészáros tulajdonában lévő Konzum PE Magántőkealap által alapított Aqua Lorenzo Kft. 2021 elején szerezte meg az albertirsai üzemet, amely többféle ásványvizet és üdítőitalt gyárt. Néhány hónappal később, 2021 augusztusában a cég 3 milliárd forint támogatást igényelt a Magyar Államkincstártól egy európai uniós programból. A pénzt a „Komplex technológiai fejlesztés az energiafelhasználás hatékonyságának fokozása érdekében” című projektre kérték, és 2,8 milliárd forintot kaptak is rá. A beruházás teljes költsége 7,7 milliárd forint volt, vagyis a kiadások közel 40 százalékát EU-s pénzből fizette Mészáros ásványvizes vállalkozása.
Ez a történet is remek példája annak, hogy bár Orbán Viktor és kormánya folyamatosan szidta az Európai Uniót („Brüsszelt”), mégis két kézzel kaptak az elérhető európai uniós források után, és azok nagyon nagy arányban landoltak a Fideszhez közeli vállalkozásoknál.
Az uniós támogatásokat nyilvántartó állami honlap szerint a Mészáros Lőrinc tulajdonában lévő Aqua Lorenzo Kft. 2,8 milliárd forintot kapott 2022-ben a Vidékfejlesztési Programból. Az „Élelmiszeripari üzemek komplex fejlesztése” című pályázat (kódszám VP-4.2.1-4-2-2-2-21) során összesen 244 milliárd forintnyi EU-s pénzt osztott szét a Fidesz-kormány: egy pályázó 10 millió és 5 milliárd forint közötti támogatást kérhetett. Összesen 662 pályázat kapott támogatást ebből a keretből, és közülük Mészáros Lőrinc ásványvizes cége a 14. legnagyobb összegű támogatást nyerte el. A megtámogatott projekthez azonban nincs leírás a központi honlapon, csak a címe látszik: „Komplex technológiai fejlesztés megvalósítása az Aqua Lorenzo Kft-nél, az energiafelhasználá” – így, befejezetlenül.
Szerettünk volna többet megtudni a dologról, ezért közadatigénylésben kértük ki a vidékfejlesztési támogatásokat szétosztó Magyar Államkincstártól (MÁK) az Aqua Lorenzo Kft. támogatásával kapcsolatos iratokat. A Kincstár először meghosszabbította a válaszadás határidejét 15 nappal az adatok nagy mennyisége miatt, majd két linkre feltöltve kiadott minden kapcsolódó dokumentumot.
Ezekből kiválóan rekonstruálható, hogyan támogatta meg Mészáros ásványvizes cégét a Fidesz-kormány közel 3 milliárd forint EU-s pénzzel. Bár a hatalmas támogatási összeg alapján azt gondolhatnánk, hogy egy nagyon jól előkészített és profin adminisztrált kérelmet nyújtott be az Aqua Lorenzo, a támogatással kapcsolatos iratok egyáltalán nem ezt mutatják. Sokkal inkább az rajzolódik ki belőlük, hogy az Államkincstár munkatársai segítőkészen átnavigálták a céget a 2,8 milliárdos támogatásig vezető bürokratikus útvesztőn – rengeteg plusz papírmunkával.
„A 2020-ban alakult Aqua Lorenzo Kft. fő tevékenysége ásványvizek és soft drink italok gyártása és értékesítése, mely a nagy múltra visszatekintő albertirsai üzemben történik. (…) A jelenleg 221 fő munkavállalót foglalkoztató vállalkozás kapacitása éves szinten megközelíti a 450 millió műanyag (PET) palackot és a 150 millió alumínium dobozt, így Közép-Kelet Európa egyik legnagyobb töltőüzemeként működik. Bár a tavalyi év során az üzem új tulajdonoshoz került, azonban a gépek, a dolgozók és egyes szállítói kapcsolatok a tulajdonosváltást követően is megmaradtak.” – olvasható az Aqua Lorenzo Kft. 2021. augusztus végén benyújtott támogatási kérelmében. A dokumentumban a cég albertirsai üzemének komplex technológiai fejlesztéséhez kértek 3 milliárd forint európai uniós támogatást a Magyar Államkincstártól.
A projekt összköltségét 7,7 milliárd forintban jelölték meg, vagyis a kiadások 40 százalékára kértek EU-s támogatást.
A beruházás révén Mészáros ásványvizes cége szerint 11 %-os energiahatékonysági javulást érnek el a különböző infrastrukturális és technológiai fejlesztésekkel. Például beszereznek egy naperőművet, illetve megvalósul a PET-palack gyártó- és töltősor villamos energiaellátása, a vízpalackozó üzem csapadékvíz elvezetésének fejlesztése, egy előtisztító műtárgy telepítése, az ásványvíz üzem Sidel 3 csarnok bővítése és átalakítása, továbbá az Aquaris és Veritas kútvíz-rendszer felújítása, valamint új gyártósorok megvásárlása is.
A támogatási kérelem szerint a technológiai fejlesztés a cég számára stratégiai fontosságú volt. „Egyrészről jelentős kapacitásbővítést jelent fő tevékenységi körünkben (TEÁOR 1107 – Üdítőital és Ásványvíz gyártása), alumínium dobozos termékek esetén évi kb. 150 millió darabos kapacitás a duplájára, azaz évi 300 millió darabra nő, de PET-palack töltés esetén is több mint 30%-os (jelenleg kb. 450 millió db) bővítésről beszélhetünk.” Azt is írták, hogy „Ezen felül az új SIDEL gyártósorok új fajta, különleges formájú csomagolással rendelkező, illetve sokkal környezetbarátabb termékcsaládok gyártására is képesek lesznek, a gyártósorunk és az üzembiztonság is várhatóan jelentősen nőni fog az új gépeknek és a meglévő sorok új géprészeinek köszönhetően.”
Kiemelték az energiahatékonyságot is: „Másrészről a fenntartható fejlődés elősegítéseként beruházásunk energetikai szempontból is hatékonyságnövelő célú. A meglévő gépsorok átalakításának köszönhetően a névleges fogyasztások jelentősen fognak csökkenni, illetve az új gépsorok is kevesebbet fogyasztanak a meglévőknél.”
A cég termékei (fotó: Aqua Lorenzo Kft./Facebook)
Az Aqua Lorenzo Kft. támogatási kérelmének 2021. augusztus végi benyújtása után hónapokig nem történt semmi. Egészen 2021. november 22-ig, amikor a Magyar Államkincstár megírta a cégnek, hogy megkezdődött a támogatásra való jogosultság ellenőrzése, és ennek keretében 22 (huszonkettő) darab hiányosságot találtak a kérelemben. Például
2022 februárjában újabb hiánypótlásra való felszólítást írt a MÁK az Aqua Lorenzo Kft.-nek. Ekkor további 8 (nyolc) dolgot kifogásoltak a cég pályázatával kapcsolatban, például: kértek építészeti-műszaki tervdokumentációt és építésügyi hatósági nyilatkozatot a beépíteni tervezett napelemről (mert az meghaladja az 50 kVA teljesítményt), az egyik naperőműves árajánlat nem felelt meg a feltételeknek, a kútvízrendszer felújításánál nem a legkedvezőbb árajánlatot fogadta el a kft., nem nyújtott be igazolást az önerőről, és nem igazolta megfelelően az elvárt, legalább 10% fajlagos energiahatékonyság-javulást.
Nem sokkal később, 2022 márciusában további 6 (hat) hiányosságról értesítette Mészáros ásványvizes cégét az Államkincstár: ekkor kérte például a minimálisan elvárt 10%-os hatékonyságjavulás megfelelő igazolását (megint), a petpalack-töltősorra vonatkozó árajánlat részegységekre történő lebontását, és az Aqua Lorenzo Kft. által megadott, rossz albertirsai helyrajzi szám javítását is. Emellett megállapította a MÁK azt is, hogy „a kiindulási termékek KN kódja alapján a megadott késztermékek nem állíthatók elő”, ezért megkérték a céget, hogy „tisztázza az ellentmondást és a KN kódokat szíveskedjen úgy megadni, hogy azok a felhívás céljaival összeegyeztethetőek legyenek, tehát egyértelműen kiderüljön a feldolgozás ténye”.
A 36 darab hiánypótlással (!) aztán végre sínre került a pályázat a jelek szerint, mert 2022. április 7-én (néhány nappal a Fidesz újabb győzelmét hozó országgyűlési választás után), a Magyar Államkincstár megírta Mészáros Lőrinc ásványvizes cégének, hogy „támogatási kérelme megfelelt a felhívásban meghatározott jogosultsági szempontoknak, ezért támogatási kérelmének tartalmi értékelése megkezdődik”.
2022. május 4-én pedig megszületett a támogatói okirat is: az Államkincstár támogatásra alkalmasnak minősítette az Aqua Lorenzo Kft. pályázati kérelmét, és
2,874 milliárd forint támogatást ítélt meg neki a tervezett beruházásra.
Azt jelezte az okiratban a MÁK, hogy ez kevesebb a cég által igényelt 3 milliárd forintnál, de arra jutottak, hogy a projekt Mészárosék által megjelölt 7,7 milliárdos összköltségéből csak 7,1 milliárd támogatható. Közel 562 millió forintnyi költséget nem támogattak, ami a petpalack-gyártósort jelentette – az indoklás szerint azért, mert „a csomagolás gyártása a támogatható tevékenységek közé nem besorolható”.
Részlet a támogatói okiratból (forrás: Magyar Államkincstár)
A támogatói okiratban a projekt fizikai befejezésének tervezett napjaként 2022. december 31-ét jelölték meg, de ezt később 2024. július 31-re módosították. Visszamenőleg, egy 2025 októberében kelt másik támogatói okiratban. A módosítást az Államkincstár azzal indokolta, hogy az Aqua Lorenzo Kft. 2025. szeptember 15-én benyújtott egy változásbejelentést, amit a Kincstár jóváhagyott. A cég a változásbejelentésben költségvetése maradványértékének átcsoportosítását kérelmezte „a megítélt támogatási összeg leghatékonyabb felhasználása érdekében”, mert a beruházás során egyes tételek ára nőtt, másoké pedig csökkent.
Ezután valamikor (sajnos nincs pontos dátum az iraton) az Államkincstár egy szigorú levelet küldött az Aqua Lorenzónak „Felszólítás kifizetési igénylés benyújtására” címmel. Ebből kiderül, hogy a cég a támogatói okirat hatályba lépésétől eltelt 24 hónapos időszakban nem nyújtott be záró kifizetési igénylést, és nem is kérte az erre vonatkozó határidő meghosszabbítását. A levélben közölte a Kincstár, hogy emiatt a vonatkozó jogszabály szerint „az Irányító Hatóság jogosult a támogatási jogviszonytól elállni”, de adtak még 15 naptári napot a cégnek, hogy beadja a szükséges papírokat. Azokkal viszont aztán hasonló problémák voltak, mint magával a támogatási kérelemmel: alapvető hiányosságokban szenvedett, pl. nem tartalmazott szakmai beszámolót és fotódokumentációt sem.
Összesen 5 (öt) hiánypótlási körbe került, mire az Aqua Lorenzo mindent beadott a megfelelő módon a végelszámoláshoz.
Nem sokkal később pedig le is zárult az egész projekt: 2025. október végén az Államkincstár értesítette a céget, hogy november elején egy előzetesen megbeszélt időpontban a Pest megyei kormányhivatal Agrár-és Vidékfejlesztést Támogató Főosztályának munkatársai záró helyszíni szemlét fognak végezni az albertirsai ásványvíz-üzemben, ahol megnézik a beruházás összes eredeti papírját, illetve a beszerzett gépeket és megvalósított fejlesztéseket. A vizsgálat le is zajlott 2025. november 4-én, az ellenőrök készítettek sok fényképet, és egy jegyzőkönyvet, miszerint mindent rendben találtak.
Fotók a helyszíni ellenőrzésről (forrás: MÁK)
Az Aquarius-Aqua Kft. egykor Magyarország legnagyobb ásványvízgyártója volt, ám a G7 cikke szerint rossz üzletpolitikája és a vezetés elhibázott döntései miatt fokozatosan lejtőre került. Ennek egyik oka az volt, hogy az albertirsai üzem gyártotta a legtöbb hazai üzletlánc (pl. Lidl, Spar, Tesco) sajátmárkás vizeit, amelyek eleinte ugyan fellendítették a cég forgalmát, de nagyon kevés profit volt rajtuk, így hosszú távon nehéz helyzetbe hozták a vállalkozást.
A Világgazdaság 2005. szeptember 22-i száma (forrás: Arcanum)
A veszteséget 2010-től étolaj és cukor exportjával próbálta elkerülni a cég – pont olyan tevékenységgel, amellyel akkoriban sokan nagy összegű áfacsalásokat követtek el hazánkban. A Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak (NAV) is gyanús lett az ásványvizes vállalkozás megnövekedett külföldi olaj- és cukorértékesítése, ezért nyomozás indult az ügyben az Aquarius és vezetője, P. Tamás ellen. A férfit 2016-ban letartóztatták, 2018-ban vádat emeltek ellene (2024-ben 4 év börtönre ítélték), és a cég 2019-ben csődvédelmet kért.
Ezután jelent meg a színen Mészáros Lőrinc. A kormány ugyanis 2019 októberében stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdasági szervezetté nyilvánította az Aquarius-Aqua Kft.-t, ami ezzel az állami felszámoló cég, a Nemzeti Reorganizációs Nonprofit Kft. gyámsága alá került. A cég ekkoriban kb. 10 milliárd forinttal tartozott a partnereinek, és további bő 3 milliárdot követelt tőle a NAV a korábbi évek be nem fizetett áfája miatt.
A Figyelő 2016. július 9-i száma (forrás: Arcanum)
Többen is szerették volna megvásárolni a híres ásványvizes céget, még a Pepsi neve is felmerült az érdeklődők között, de mikor Mészáros is felbukkant, mindannyian leléptek. A felcsúti milliárdos taktikusan közeledett: a Konzum PE Magántőkealapon keresztül két lépésben megszerezte a bankoktól az Aquarius-Aqua hiteleit, így az ásványvízgyártó onnantól kezdve már neki tartozott. Mivel a bankok ilyenkor jelentősen olcsóbban adják el a követeléseiket, szakértők szerint
Mészáros Lőrinc az Aquarius-Aqua Kft. 6-7 milliárdos banki tartozásait 3-3,5 milliárdért vehette meg.
Ezzel párhuzamosan a Konzum PE Magántőkealap megalapította az Aqua Lorenzo Kft.-t, az állami felszámoló pedig közben árverést írt ki az Aquarius eszközeire (üzem, más ingatlanok, gépek, berendezések, védjegyek), hogy az azokért kapott pénzből kifizesse a cég tartozásait. Az árverés győztesét hivatalosan ugyan nem jelentették be, de az albertirsai üzem 2021 elején az Aqua Lorenzo Kft. tulajdonába került – és ezzel Mészáros Lőrinc cégbirodalmának része lett az egykor piacvezető hazai ásványvízgyártó.
A G7 érdeklődésére a Mészáros-csoport ezt írta akkor az ügyletről: „A konkrét ügyben annyit árulhatunk el, hogy komoly elképzeléseink vannak az üzemmel kapcsolatban. A munkahelyeket minden bizonnyal sikerül megmenteni. Az üzem által használt vízbázis magyar tulajdonos kezében marad.”
2026 júliusában a Transparency International Magyarország feljelentést tett 281 milliárd forintnyi állami befektetés miatt, mert a szervezet elemzése a Baross Gábor Tőkeprogram háttérdokumentumainak vizsgálata során számos vakfoltot tárt fel. Mint írták: a program két legutóbbi szakaszában a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) és az MFB Invest mintegy 388 milliárd forintnyi tőke befektetését vállalta 11 tőkealapban. Ebből a TI Magyarország öt magántőkealap döntéselőkészítő dokumentumait vizsgálta meg, és a kockázatkezelésben rendszerszintű hiányosságokat, kétes megalapozottságú piaci teszteket, és összeférhetetlenségeket találtak.
A TI Magyarország álláspontja szerint a feltárt mintázatok együttesen megalapozzák a hűtlen kezelés bűncselekményének gyanúját, tekintettel arra, hogy az állami vagyon kezelésével megbízott MFB és MFB Invest a gondos vagyonkezelés kötelezettségeit megszegve okozhatott vagyoni hátrányt – amelynek pontos mértéke a hosszú, többnyire tizenöt éves futamidők miatt jellemzően csak az alapok zárásakor lesz megállapítható. Mindezek alapján a TI Magyarország az ügyben számvevőszéki vizsgálatot kezdeményezett, és büntetőfeljelentést is tett – utóbbi nyomán a Nemzeti Nyomozóiroda 2026. július végén elrendelte a nyomozást az ügyben.
A Baross Gábor Tőkeprogram visszásságait feltáró elemzésben a TI Magyarország külön nevesítette Mészáros Lőrinc ásványvizes cégét is: „Különösen kirívó az MBH Magántőkealap esete, amely a Krízis Tőkeprogram során 2021-ben már 50 milliárd forintos állami befektetésben résesült. Ez a magántőkealap az egyik céltársaságba, az Aqua Lorenzo Kft.-be több mint 18 milliárd forintot fektetett 2022-ben. Az Aqua Lorenzo Kft. már 2021-ben is jelentős, csaknem 8 milliárd forintos veszteséget termelt 12 milliárd forintos árbevétel mellett. A további évek során
az Aqua Lorenzo Kft. változatlanul veszteséges volt, az állami befektetést mégis több mint háromszorosára növelte az MFB a Baross Gábor Tőkeprogram során.”
A rendőrségi nyomozás elindításával nagyjából egyidőben Mészáros Lőrinc áttette az Aqua Lorenzo Kft.-t az egyik magántőkealapjából a másikba: korábban az MBH és a Konzum Pro Magántőkealap volt a cég tulajdonosa, de nyáron a nyomozással érintett MBH kiszállt belőle.
Az ásványvizes cég így talán megússza a rendőrségi eljárást, azonban anyagilag a rengeteg beletolt közpénzmilliárd dacára is rosszul áll, és évek óta masszívan veszteséges. Árbevétele ugyan 2022-től kezdve minden évben nettó 10-12 milliárd forint volt, de egyúttal évi 4-5 milliárd mínuszt termel, tehát erősen ráfizetéses.
Erdélyi Katalin
A címlapkép Átlátszó-montázs: Mészáros Lőrinc (fotó: Mészáros-csoport) és a projekttábla (fotó: MÁK). A cikk elkészítéséhez az archív anyagokat az Arcanum adatbázisa szolgáltatta. A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta.
Támogasd a munkánkat bankkártyás fizetéssel az Átlátszónet Alapítványnak küldött rendszeres PayPal-adománnyal! Köszönjük.
Támogasd a munkánkat banki átutalással. Az adományokat az Átlátszónet Alapítvány számlájára utalhatod. Az utalás közleményébe írd: „Adomány”, köszönjük!
Bankszámlaszám: 12011265-01425189-00100001
Bank neve: Raiffeisen Bank
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
IBAN (EUR): HU36120112650142518900400002
IBAN (USD): HU36120112650142518900500009
SWIFT: UBRTHUHB
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
Bank neve és címe: Raiffeisen Bank
(H-1133 Budapest, Váci út 116-118.)
Ha az 1 százalékodat az Átlátszó céljaira, projektjeire kívánod felajánlani, a személyi jövedelemadó bevallásodban az Átlátszónet Alapítvány adószámát tüntesd fel: 18516641-1-42
1% TÁMOGATÁS
Támogasd a munkánkat 10 ezer forint adománnyal, mi pedig megajándékozunk egy pólóval. Katt a részletekért.
Támogasd a munkánkat palackvisszaváltással, kattints az üvegvisszaváltós oldalra, mentsd el a kódunkat, és használd azt a Repontoknál!
Ha van bankkártyád, akkor pár kattintással gyorsan tudsz rendszeres vagy egyszeri támogatást beállítani nekünk az adjukossze.hu oldalán.
Postai befizetéssel is tudsz minket támogatni, amihez „sárga csekket” küldünk. Add meg a postacímedet, és már repül is a csekk.
Néző, Szurkoló, B-közép és VIP-páholy kategóriás Átlátszó-előfizetések között válogathatsz a Patreonon.
Bárhol is dolgozol a világban, ha a munkáltatód lehetőséget ad arra, hogy adott összeget felajánlj egy nonprofit szervezetnek, akkor ne feledd, a Benevity-n keresztül az Átlátszónet Alapítvány is ajánlható.
Ha az 1 százalékodat az Átlátszó céljaira, projektjeire kívánod felajánlani, a személyi jövedelemadó bevallásodban az Átlátszónet Alapítvány adószámát tüntesd fel: 18516641-1-42
Az Orbán-kormány egyik legnagyobb állami forrásokkal feltőkésített elitképzőjének háttérintézménye, a Kommentár Alapítvány hat év alatt 28 milliárd forintnyi közpénzt költött ingatlanfejlesztésekre. Videóriport.
Több száz milliós luxuslakás és egy emirátusi leányvállalat: az Átlátszó és az OCCRP Balásy Gyula újabb külföldi érdekeltségeire bukkant, ezúttal Dubajban.
Az NKOH által kérdéses módon elköltött reklámpénzekből egy milliárdos nagyságrendű összeg a jelek szerint éppen az NKOH által bérelt épületben öltött formát.
Megalakulása óta összesen több mint 1,5 milliárd forint vissza nem térítendő állami támogatást kapott az Orbán-kormányhoz kötődő alapítvány, mégsem adja ki a kért közérdekű adatokat.
