Jászaiék helyett Pintér köre nyerte a Pénzmúzeum 800 millió forintos fejlesztését

Nemrég a hulladékbiznisz kapcsán merült fel az A.B.Y.11 Kft. neve, amely most behúzta a Pénzmúzeum fejlesztését célzó 800 millió forintos tendert. A társaság végső tulajdonosa Tasnádi László, a Belügyminisztérium volt rendészeti államtitkára és Sipos Gyula. A közbeszerzési eljárás eredményét megtámadta a Jászai Gellért érdekeltségébe tartozó 4iG-vel és a Balásy Gyula féle Visual Europe Kft.-vel felálló Alpha Machine Kft. A Közbeszerzési Döntőbizottság azonban elutasította a cégek jogorvoslati kérelmét. Így Tasnádiék végezhetik el a több száz milliós munkálatokat a múzeumban, amelyre már eddig is milliárdokat költött a Magyar Nemzeti Bank.

A Pénzmúzeum IT- és audiovizuális infrastruktúrájának bővítésére és üzemeltetésére írt ki közbeszerzési eljárást a Magyar Nemzeti Bank tulajdonában álló MNB-EduLab Kompetencia Központ Nonprofit Kft. A tender eredménye most jelent meg az uniós közbeszerzési értesítőben. A nyertes az A.B.Y.11 Korlátolt Felelősségű Társaság lett nettó 798,9 millió forintos ajánlatával. A megbízás többek között mintegy 40 négyzetméternyi LED-fal üzemeltetésének támogatásáról, hardverekről és szoftverekről szól.

Az eljárás gyorsított volt, amit azzal indokolt az ajánlatkérő, hogy már két uniós nyílt közbeszerzési eljárást indított ugyanebben a tárgyban, amelyből az egyiket visszavonták, a másik pedig eredménytelenül zárult, miután csak érvénytelen ajánlatokat nyújtottak be. A Pénzmúzeum IT- és audiovizuális infrastruktúrájának bővítése és üzemeltetése ugyanakkor „kiemelten fontos a Pénzmúzeum folyamatos működése érdekében, és reputációs kockázatot jelent, ha nem áll rendelkezésre megfelelő szakértői támogatás” – áll a dokumentumban. Ezért döntöttek a gyorsított eljárás mellett.

A felhívásra 3 ajánlat érkezett az A.B.Y.11 Kft., a 99999 Informatika Kft. és az Alpha Machine Informatikai Kft. részéről. A 99999 Informatika Kft.-t kizárták, míg az Alpha Machine 899 millió forintos árajánlatot adott, így az A.B.Y.11 Kft. lett befutó.

Az Alpha Machine előzetes vitarendezési kérelmet nyújtott be, majd a Közbeszerzési Döntőbizottságnál is megtámadta az eljárást

azt kifogásolva, hogy a kiíró jogsértő módon nem érvénytelenítette a B.Y.11 Kft. ajánlatát. Ha sikerrel jártak volna, velük kellett volna szerződést kötnie az MNB-EduLab Kft.-nek, de a Döntőbizottság elutasította az Alpha Machine jogorvoslati kérelmét.

Egymást ütötték ki a kormányközeli cégek

Bár az ajánlatot benyújtó cégek neve talán elsőre nem mond sokat, sokkal érdekesebbé válik a történet, ha megnézzük a tulajdonosi hátteret, valamint a társaságok alvállalkozóit is. Az eljárást megtámadó Alpha Machine mögött ugyanis

a Mészáros Lőrinc jobbkezeként emlegetett Jászai Gellért érdekeltségébe tartozó 4iG Nyrt. és ACE Network Zrt., valamint a Rogán Antal köréhez sorolt Balásy Gyula féle Visual Europe Project Kft. állt.

Az A.B.Y.11 Kft.-t pedig a Telekom Rendszerintegráció Zrt., az AV Spring kft., a ComplexIT Gyengeáramú és Informatikai Kft. és a holland NTT Magyarország Kft. támogatta. Az ő szerepük pedig annyira fontos a történetben, hogy a nettó 798,9 millió megbízási díjból nettó 735 millió őket illeti.

Az A.B.Y.11 Kft. így látszólag csak a „nevét adta” a versenyhez, ami nem is lenne meglepő annak fényében, hogy kikhez tartozik a cég. A társaság végső tulajdonosai ugyanis Tasnádi László, a Belügyminisztérium (BM) volt rendészeti államtitkára, valamint Sipos Gyula.

Tasnádi nemcsak Pintér Sándor belügyminiszter közvetlen kollégája volt korábban,

de többek között vezető tisztségviselő abban a CIVIL Biztonsági Szolgálat Zrt.-ben, amely Pintér Sándor érdekeltsége volt egészen addig, amíg az nem vált összeférhetetlenné miniszteri megbízatásával.

Az A.B.Y.11 Kft. neve nemrég azért került a hírekbe, mert bevásárolta magát egy budapesti vashulladék-feldolgozó cégbe, a Fe-Ferrum Kft.-be. Emellett az A.B.Y.11 Kft. a tulajdonosa annak a Sys IT Network Zrt.-nek is, amelynek jogelődje fontos szereplője volt az elmúlt évek egyik legnagyobb fiktív számlagyáras bűncselekményének, és amely a fővárosi lámpaoszlopok hasznosítására kiírt pályázaton is indult. Mindezekről ebben a cikkben írtunk:

Milliárdokba került a Postapalota felújítása

Bár a Széll Kálmán téri Postapalota felújítására megkötött szerződések nem nyilvánosak, a Direkt36 betekintett egy vizsgálati dokumentumba, amely alapján azt írták, a felújítás összesen közel 50 milliárd forintba került. Ennek a beruházásnak a része volt egy új, interaktív Pénzmúzeum kialakítása is.

A Magyar Nemzeti Bank 2016-ban vásárolta meg a 2009 óta műemléki védettséget élvező Postapalota épületét, a felújítás 2017-ben indult. Az épületben működik 2021 óta az MNB Pénzügyi szervezetek felügyeletéért és fogyasztóvédelemért felelős alelnöksége, és itt kapott helyet a Pénzmúzeum, valamint a hozzá tartozó Panoráma Terasz is.

A munkálatokat a Raw Development Kft. végezte, amely Somlai Bálint érdekeltsége. Somlai a jegybankelnök Matolcsy György fiának, Matolcsy Ádámnak a köréhez tartozik.

A Postapalota előtt állították fel a Szőke Gábor Miklós, a kormány egyik kedvenc szobrászának alkotását, a Csodaszarvast is, amely 3 másik szoborral együtt 1 milliárd forintba került.

Katus Eszter

A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta. Címlapkép: Pintér Sándor és Tasnádi László, illetve Jászai Gellért és Balásy Gyula (MTI/Átlátszó montázs)