Az ügyészség másodszor is felülbírálta a rendőrséget a Vitézy-féle fellebbezéshez csatolt hamis nyilatkozatok ügyében

Szeptember 11-i keltezésű végzésében a budapesti II. és III. kerületi ügyészség hatályon kívül helyezte a Pest Vármegyei Rendőr-főkapitányság Gazdaságvédelmi Osztályán március 31-én kelt, az eljárást megszüntető határozatot, és az eljárás továbbfolytatását rendelte el azoknak a hamis szavazatszámláló bizottsági tagi nyilatkozatoknak az ügyében, amelyeket Vitézy Dávid – akkor főpolgármester-jelölt, ma már közlekedési miniszter – nyújtott be a fellebbezéséhez a 2024-es budapesti főpolgármester-választás eredményét támadva.

Az ügyben az Átlátszó tényfeltáró cikkei nyomán olvasónk tett feljelentést, ám a rendőrség már kétszer: először 2025-ben, majd idén tavasszal a választások előtt ismét megszüntette a nyomozást. Ám az ügyészség ahogyan 2025-ben, ezúttal is felülbírálta a nyomozó hatóságot, és az eljárás folytatását rendelte el friss határozatában.

A budapesti II. és III. kerületi ügyészség a feljelentőnek megküldött szeptember 11-i határozata szerint

“Az iratok felülvizsgálata alapján megállapítható, hogy a tényállás a továbbfolytatott nyomozás során sem került teljes körűen felderítésre, a szóba jövő bűncselekmények törvényes minősítése továbbra is kérdéses, így ennek hiányában a törvényes jogorvoslati rend sem állapítható meg. A tényállás teljes körű tisztázásához, a személyre szóló megalapozott gyanú megállapításához, illetőleg annak kizárásához olyan eljárási cselekmények elvégzése szükséges, amelyek nyomozás keretében végezhetők el.”

Ezért a hivatali visszaélés gyanújával indított, majd bűncselekmény hiányában lezárt eljárás továbbfolytatását rendelték el – immár másodszor.

A rendőrség először 2024 decemberében szüntette meg a nyomozást, ezt a határozatot 2025 március 20-án bírálta felül az ügyészség. A nyomozás ezután 2026. március 31-ig folytatódott, amikor ismét bűncselekmény hiányára való hivatkozással ért véget. Ezt a határozatot bírálta most ismét felül ügyészségi felügyeleti jogkörében eljárva a vádhatóság.

Több mint két éve húzódik

Az ügy az Átlátszó tényfeltáró cikksorozata nyomán indult: ahogyan arról a 2024 júniusi önkormányzati választások után beszámoltunk, az Átlátszó birtokába került dokumentumok szerint gyakran egy formanyomtatvány kitöltésével, többnyire szó szerint megegyező szöveggel nyilatkozott úgy több mint kétszáz szavazatszámláló bizottsági tag a fővárosban, hogy a szavazókörükben érvénytelennek nyilvánították a Vitézy Dávidra és (a szavazólapokról kihúzott) Szentkirályi Alexandrára leadott kettős szavazatokat.

A Vitézyék indítványának mellékletében szereplő űrlapokról néhol a tanúk is lemaradtak, az sem derül ki mindegyikről, hogy melyik párt delegáltja volt a nyilatkozattévő, de ahol igen, ott a Fideszt nevezik meg. A Nemzeti Választási Bizottság (NVB) mégis mindenféle ellenőrzés nélkül bizonyítékként fogadta el az egy kaptafára készült bejelentéseket, és ezekre alapozta az újraszámolásról szóló döntését.

Az érvénytelen szavazatok újraszámolása 2024. június 14-én meg is történt: itt kiderült, hogy bár voltak tévesen érvénytelennek számolt szavazatok, de ezek a választás eredményét nem befolyásolták, 41 szavazatnyi előnnyel Karácsony Gergely maradt a főpolgármester. Az újraszámlálás során megállapított szavazóköri adatok alapján azonban az is kiderült, hogy a Vitézy Dávid által leadott 226 nyilatkozatnak több mint a fele, azaz legalább 114 nyilatkozat biztosan valótlan volt.

Az Átlátszó azt is kiderítette, hogy a hamisan nyilatkozó szavazatszámlálók a Fidesz delegáltjai lehettek. Szúrópróbaszerűen felhívtunk néhány hamisan nyilatkozó számlálóbiztost: a beszélgetésekből az derült ki, hogy a Fidesztől keresték meg őket a nyilatkozattal, vagy a helyi Fidesz-irodában íratták alá velük a papírt – olyannal is beszéltünk, aki elolvasás nélkül írta alá, és olyannal is, aki nem emlékszik, hogy aláírt volna ilyesmit.

Olvasónk a Társaság a Szabadságjogokért jogvédő szervezet közreműködésével, cikkünkre is hivatkozva feljelentést tett az ügyben. A feljelentő szerint „mind a választott, mind a megbízott szavazatszámláló bizottsági tagok hivatalos személynek minősültek a nyilatkozatok megtételekor, így ezzel kapcsolatos magatartásukat a hivatalos személyekre irányadó Btk.-beli rendelkezések figyelembevételével szükséges vizsgálni”.

Bodoky Tamás

Címlapkép: Átlátszó montázs