A Civil Összefogás Fórum (CÖF–CÖKA) kedden, sajtótájékoztatón jelentette be, hogy „munkacsoportot hoznak létre a külföldről finanszírozott szervezetek átvizsgálására, kiemelve az Átlátszó cégcsoportjának kapcsolatait a Soros Györgyhöz és a CIA-hoz köthető szervezetekhez. A civil szervezet a vizsgálat eredményeivel a szuverenitásvédelmi hivatalhoz kíván fordulni” – adta hírül a Pesti Srácok. A kormánypárti propagandaszervezet sajtótájékoztatójáról a nemzeti hírügynökség és a közmédia is hírt adott. Csütörtökön húsz szerkesztőség közös nyilatkozatban állt ki a sajtószabadság és az Átlátszó mellett.
„CÖF-CÖKA: Külföldi pénzből vadásznak le magyar politikusokat civil szervezetek” – ezzel a címmel számolt be a hirado.hu a keddi sajtótájékoztatóról, amelyre az Átlátszót nem hívták meg a szellemi honvédők. Itt az MTI tudósítása szerint egyebek mellett arról volt szó, hogy „az olyan külföldről finanszírozott szervezetek tevékenységének vizsgálata érdekében, mint a Társaság a Szabadságjogokért, a Magyar Helsinki Bizottság vagy a Transparency International, a CÖF-CÖKA munkacsoportot hoz létre, a megszerzett információkat pedig továbbítják a Szuverenitásvédelmi Hivatalnak.” Ezt elsőként az atlatszo.hu Közhasznú Nonprofit Kft. és az Átlátszónet Alapítvány esetében végezték el.
A sajtótájékoztatón áttekintették az Átlátszó éves beszámolóit 2016-ig visszamenőleg, és azzal vádolták lapunkat, hogy oknyomozó munkánkat „számottevő külföldi pénzek mentén” folytatjuk. Adatigénylést is kilátásba helyeztek, melyben arról kérdezik az Átlátszót, hogy „megfigyelt-e már, illetve folytatott-e már oknyomozó munkát az Átlátszó külföldi forrásból, magyar szervezetekkel szemben, illetve a nemzetközi szervezetekkel történő együttműködés során, az Átlátszó mely külföldi NGO-kkal osztja meg a megszerzett információkat?”
Egyszer már hosszasan sorolta az Átlátszó nyilvánosan elérhető, bárki számára elolvasható adatait Csizmadia László, a Civil Összefogás Fórum (CÖF) elnöke egy tavaly januári sajtótájékoztatón – amiről a Magyar Nemzet akkor „Nemzetbiztonsági kockázatot is jelenthet az Átlátszó.hu” címmel számolt be.
Csizmadia akkor azt állította, hogy „szellemi honvédőink önkéntes munkával felderítették és összefoglaló anyagként a CÖF-CÖKA-hoz eljuttatták az Átlátszónet Alapítvány és az Átlátszó.hu Közhasznú Nonprofit Kft. többéves, külföldről, elsősorban az USA-ból érkező pénzügyi támogatásainak forrásait”.
„Vannak olyan szervek, amelyeknek nemzetbiztonsági szempontból a nyitott kérdéseket vizsgálni kell, és a vizsgálat eredményével megnyugtatni a közvéleményt” – fogalmazott Csizmadia László tavaly ilyenkor.
A Fővárosi Törvényszék később az Átlátszó kérelmének helyt adva helyreigazításra kötelezte a Magyar Távirati Irodát és a Magyar Nemzet online változatát a CÖF-CÖKA sajtótájékoztatójáról szóló tudósításaik miatt, mi pedig a közvélemény megnyugtatására közöltük, hogy a Soros-féle szervezetek feltételeivel szívesen fogadnánk a magyar állam támogatását is.
Csütörtökön húsz szerkesztőség közös nyilatkozatban állt ki a sajtószabadság és az Átlátszó mellett, a szöveget minden orgánum a saját felületén is közölte.
A Magyar Sajtódíjat, a Magyar Újságírók Országos Szövetségének legnagyobb kitüntetését vehette át szerdán az Átlátszó szerkesztősége. Az a mindenkori hatalommal szemben kritikus műhely, amelynek alapítója tárta fel a Gyurcsány-kormány idején történt, 2006. őszi rendőri brutalitásokat és visszaéléseket, és amely 2018-ban nyilvánosságra hozta Orbán Viktor magánrepülőzéseit is. Vagy például a múlt évben a lombok nélküli területre épített lombkoronasétány botrányát.
Miközben a magyar sajtószabadság ünnepén szakmai díjjal ismerik el e szerkesztőség kivételes munkáját, a hatalom irányította propaganda-szatellitszervezetek a nemrég elfogadott szuverenitásvédelmi törvényre hivatkozva vezényelnek kampányt annak érdekében, hogy külföldi érdekek képviselőjeként állítsák be a szerkesztőséget.
Ahogyan a nemzeti ünnep erre emlékeztet, a magyar újságírást sokszor igyekeztek elnyomó hatalmak örökre a semmibe küldeni, de ahogyan az Átlátszó elismerése jelzi: ez sohasem sikerült.
Kiállásunkkal emlékeztetjük a sajtószabadság támadóit erre a történelmi sikertelenségre március 15-én, majd másnap és a következő nap is. Szolidárisak vagyunk az Átlátszóval, ahogyan azok leszünk minden olyan szerkesztőséggel, amelyet azért támadnak, mert az igazságot, a valóságot mutatja be. Azaz mindenekfelett a magyar érdeket szolgálja.
A Válasz Online szerkesztősége; Babos Attila, Szabad Pécs; Bajáki Zsanett, KecsUP; Bojtár B. Endre, Magyar Narancs; Czapkó Dorottya, Borsod24, Szol24, Szabolcs24; Gulyás Márton, Partizán; György Zsombor, Magyar Hang; Hardy Mihály, Klubrádió; Kovács Zoltán, Élet és Irodalom; Német Tamás, Telex; Németh Péter, Népszava; Pethő András, Direkt36; Pető Péter, 24.hu; Roznár Gyöngyi, Nyugat.hu; Szalay Dániel, Media1; Szűcs Dániel, Szegeder; Tóth Ákos, Jelen; Uj Péter, 444; Vajda Gábor, Qubit; Zöldi Blanka, Lakmusz
Csütörtökön befutott hozzánk a CÖF-CÖKA kedden beharangozott adatigénylése is Csizmadia Lászlótól, a fent említettek mellett például olyan kérdésekkel, hogy
„Sérthette-e már magyar állampolgár magánélethez való jogát az Átlátszó külföldi pénzből finanszírozott oknyomozó munkája?”
Az incidensről az European Centre for Press and Media Freedom a sajtószabadság érvényesülését monitorozó európai projektje úgy számolt be, hogy
„Magyarországon a közérdekű információkat megszerző és közlő független médiumokat többször is azzal vádolják, hogy »külföldi érdekeket« szolgálnak. Az Átlátszóhoz hasonló független szerkesztőségek működése, beleértve pénzügyi hátterüket is, nyilvános és átlátható. 2023 decemberében a magyar kormány elfogadta az ellentmondásos szuverenitásvédelmi törvényt, amelyet széles körben bíráltak, mert megnyitja az utat az állam által támogatott nyomásgyakorlás előtt azokkal a médiumokkal szemben, amelyek külföldi finanszírozásban részesülnek és a kormányt kritizáló újságírást folytatnak. Az újonnan létrehozott Szuverenitásvédelmi Hatóság korlátlan jogkörrel rendelkezik a célkeresztjébe került személyek és szervezetek vizsgálatára”.
A Szuverenitásvédelmi Hivatal létrejöttét korábban több magyarországi szerkesztőség is bírálta, mert „a törvény betűje szerint ugyan nem a médiacégek működését szabályozza, mégis alkalmas arra, hogy súlyosan korlátozza a sajtószabadságot, megnehezítse, akár ellehetetlenítse a független szerkesztőségek, újságírók, médiacégek munkáját.”
Címlapkép: Somogyi Péter (szarvas) / Telex
Politizáló civil szervezetekkel készül a választásokra a kormánypárt, Újbuda átfordítása lenne ennek a stratégiának a legnagyobb eredménye.
A Magyar Újságírók Országos Szövetsége minden évben a legmagasabb színvonalú újságírói teljesítményt nyújtó sajtómunkásokat ismeri el ezzel a díjjal.
A szavatosságot 18 hónapra csökkentették az előző kiíráshoz képest, pedig korábban éppen azért kellett közel 190 ezer darabot leselejtezni, mert lejártak.
A rendőrséget is érdekli, hogy épülhet fel engedély nélkül egy társasház. Úgy tudjuk, különösen nagy kárt okozó hűtlen kezelés gyanúja miatt nyomoznak Százhalombattán.
