Titkos kormányhatározatokkal is pénzelte az Orbán-kormány a holdudvarát

Több mint 160 milliárd forintot csatornázott ki az államkasszából a Fidesz-kormány a nem nyilvános, úgynevezett 2000-es kormányhatározatokkal. A Transparency International Magyarország által kiperelt adatok szerint a legnagyobb összegek az Orbánékhoz közel álló szervezetekhez kerültek: a Makovecz Campus Alapítvány 52 milliárd, a Lázár János-féle Jövő Nemzedék Földje Alapítvány 27,2 milliárd, a Batthyány Lajos Alapítvány 9,8 milliárd, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány 5 milliárd forint közpénzt kapott nem átlátható módon.

Schmidt Mária Közép- és Kelet-európai Történelem- és Társadalom Kutatásáért Közalapítványa 3,9 milliárd forinthoz, a Fidesz-közeli Kommentár Alapítvány 3 milliárd, a párt egyik fő agytrösztje, az Alapjogokért Központ pedig 2,8 milliárd forinthoz jutott hozzá az államkasszából az Orbán-kormány titkos kormányhatározataival.

160 milliárd forint közpénzt osztottak ki titokban

A kettes számmal kezdődő, vagyis „kétezres” sorszámú kormányhatározatok ugyan nem titkosak, de nem kötelező őket közzétenni a Magyar Közlönyben – ezért nem is szokták. Ezáltal a bennük szereplő döntések csak az érintettek szűk köréhez jutnak el, vagyis a nyilvánosság elől rejtve maradnak. Két éve írtunk arról, hogy egy ilyen titkos kormányhatározat tette kötelezővé a Palkovics-közeli cég iratkezelő szoftverét az állami szférában, egy másik pedig a CT- és MR-vizsgálatok államosítását szabályozza.

Azt senki nem tudja (a Fidesz-kormány illetékesein kívül), hogy összesen hány ilyen „kétezres” kormányhatározat született 2010 után, és egyáltalán miről szólnak. A Transparency International (TI) elkezdett utánajárni, de nem volt könnyű dolga: a 2023-ban indított közérdekűadat-igénylésük megválaszolását megtagadta az Orbán-kormány Miniszterelnöki Kabinetirodája, ezért több körben járkáltak az ügyben a bíróságra, és csak többszöri pernyerés után, idén júniusban kaptak meg 42 darab titkos kormányhatározatot a több ezerből.

A TI összesítése szerint a 42 kormányhatározatból 35 összesen több mint 160 milliárd, egészen pontosan 160 302 209 245 forint sorsáról döntött. Egy további határozat pedig 30 milliárd forintos keretösszeggel, 163 településnek nyújtandó támogatásokról rendelkezett, és hat esetben korábbi támogatási döntés módosításáról szólt a kormányhatározat.

Vagyis az Orbán-kormány 2021 és 2023 között 160,3 milliárd forint közpénzt osztott szét titkos kormányhatározatokkal.

A TI kiemeli, hogy ez jogsértő, mert a kormány a 2000-es határozatokban nem vállalhat pénzügyi kötelezettséget. Az Alaptörvény 37. cikkének első bekezdése ugyanis kimondja, hogy „A Kormány a központi költségvetést törvényesen és célszerűen, a közpénzek eredményes kezelésével és az átláthatóság biztosításával köteles végrehajtani”. Emellett az 1352/2022. (VII. 21.) Kormányhatározat 82. pont b) pontja kimondja, hogy az érdekelteknek közvetlenül megküldeni kizárólag a feladatot kijelölő és pénzügyi kötelezettségvállalással nem járó határozatokat lehet.

Lázár és Áder alapítványa is a nagy nyertesek között

Az Orbán-kormány a jogszabályokkal nem törődve milliárdokat szórt ki az államkasszából titokban. Mutatjuk, kik kapták a legtöbb közpénzt titkos kormányhatározattal.

1, Makovecz Campus Alapítvány 52 milliárd forint

A Pázmány Péter Katolikus Egyetem által, Makovecz Imre tervei alapján Piliscsabán megépített épületkomplexumot az egyetem 2020-ban elhagyta. A kihasználatlanul álló terület kezelésére az Orbán-kormány 2021-ben hozta létre 6 milliárd forintos tőkével a Makovecz Campus Alapítványt. Ez egyike azoknak a közérdekű vagyonkezelő alapítványoknak (KEKVA), amelyek állami vagyont – pénzt és ingatlanokat – kaptak ajándékba. A szervezet feladata elvileg egy „nemzeti tudáspark, oktató, képzési és kulturális központ létrehozása” volt, de nem nagyon haladt előre a megvalósítással.

2, Jövő Nemzedék Földje Alapítvány 27,2 milliárd forint

Ez szintén egy 2021-ben létrehozott KEKVA, melynek elnöke Lázár János korábbi építési és közlekedési miniszter. Az alapítvány a vagyonkezelője a korábban államosított Mezőhegyesi Ménesbirtok és Tangazdaságnak, ahol vízágyas tehénistálló és puccos szálloda is épült az elmúlt években közpénzből. A 2022-es országgyűlési választás előtt a Jövő Nemzedék Földje Alapítvány 15 milliárd forint közpénzt kapott az Orbán-kormánytól ajándékba, 2025 végén pedig négy büntetés-végrehajtási kft. földjeit (bő 16 ezer hektárt) kapta meg ingyen.

3, Batthyány Lajos Alapítvány 9,8 milliárd forint

Ez a szervezet volt a Fidesz-kormányok háttérországának egyik legfontosabb szereplője: ezen keresztül kapott közpénzt az Orbán Ráhelt interjúvoló dizájnlap, a Fidesz-közeli álcivil szervezetek, és a párt erdélyi szekértolói. A Miniszterelnöki Kabinetirodától közpénzmilliárdokat kapó alapítványból 2021-ben szintén KEKVA lett a Fidesz-kormány javaslatára, és a Rogán Antal által vezetett Kabinetiroda ekkor újabb milliárdokat adott neki. A kormánytól pedig megkapta ajándékba a Karmelita mellett található Lónyay-Hatvany villát, ami eredetileg az egyik (azóta megszűnt) MNB-alapítvány vásárolt meg közpénzből a Matolcsy-korszakban.

4, Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság 9,3 milliárd forint

Ahogy fentebb szó volt róla, ezt a korábbi állami tulajdonú gazdaságot 2021-ben odaajándékozta az Orbán-kormány a frissen létrehozott Jövő Nemzedék Földje Alapítványnak, amit Lázár János vezet. A mezőhegyesi Ménesbirtokra ömlött a közpénz az Orbán-korszakban: a fent említett vízágyas tehénistálló és puccos hotel mellett lett ott többek között szállodai kényelmű kollégium, 3 milliárdos sportcsarnok, 1 milliárdos istálló és kocsiszín, és egy lámacsapatnak kinéző lovasszobor is a közeli településen.

5, Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítvány 5,3 milliárd

Ez is egy 2021-ben létrehozott KEKVA, amely két állami céget és 600 millió forint közpénzt kapott ajándékba induláskor, majd még adtak neki 24 milliárd forintot az államkasszából. Vezetője Szijjártó Péter korábbi külügyminiszter volt helyettese, Magyar Levente, de az egész kuratóriumban Szijjártó emberei ülnek. Az alapítvány vett egy csomó ingatlant a Kárpát-medencében az elmúlt években, eddig összesen 26 épületről tudunk öt országban: Szlovákiában 14, Romániában 8, Szlovéniában 2, Szerbiában és Horvátországban 1-1 tartozik hozzájuk jelenlegi ismereteink szerint. Legutóbb egy romos szlovákiai magtár felújításának állt neki az alapítvány félmilliárd forint magyar közpénzből.

6, Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány 5 milliárd forint

Áder János akkori köztársasági elnök 2017 végén jelentette be, hogy 2016-ban egy klímavédelmi alapítványt hozott létre mintegy 85 millió forintból. A pénzt egy korábban elhunyt, külföldön élő magyar hagyta a mindenkori köztársasági elnökre azzal, hogy az összeget fordítsa a magyarok javára. Áder ezért létrehozta a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítványt, amelybe aztán elkezdte önteni a közpénzt a Fidesz-kormány. 2018-tól kezdődően Áder alapítványa évi 1,5 milliárd forintot kapott az államkasszából, 2019-től pedig Lázár János jobbkeze, Csepreghy Nándor lett a vezetője. Az alapítványnak az elmúlt években nem okozott gondott különböző rendezvények, egy többmilliárdos kiállítás, valamint egy hatalmas budai villa kifizetése sem.

7, Közép- és Kelet-európai Történelem- és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány 3,9 milliárd forint

Az Orbán Viktort magánrepülőztető, Terror Házát igazgató Schmidt Mária alapítványa – amelyet 1999-ben az első Orbán-kormány hozott létre – a Fidesz körüli szellemi holdudvar egyik oszlopos tagja volt az elmúlt 16 évben. Rendszeresen tartott történelmi továbbképzéseket pedagógusoknak, folyamatosan kommunikációs megbízásokkal látta el a kormányközeli médiaguru, Balásy Gyula cégeit, és aktívan tolta a fideszes narratívát az 1956-os és a Trianon-emlékév során is. Az alapítványra bízta 2013-ban a kormány a Sorsok Háza projektet, ami ugyan megépült állami milliárdokból, de soha nem nyitott meg – végül Orbánék tavaly ősszel az MTK-nak ajándékozták. 2020-ban Schmidt Mária alapítványa két drága ingatlant kapott ajándékba a kormánytól, ami az épületek felújítására is adott közpénzt a szervezetnek.

8, Kommentár Alapítvány 3,1 milliárd forint

Az azonos nevű folyóiratot kiadó alapítvány a Fidesz egyik ideológiai műhelye, amelynek nem ennyi volt az összes közpénzes bevétele az elmúlt években. A negyedévente megjelenő kiadvány 2021-ben 11,5 milliárd forint összegű állami támogatást kapott, amit tíz év alatt költhet el. A támogatás feladója a közpénzből működő Mathias Corvinus Collegium Alapítvány (MCC) volt, amelynek kuratóriumi elnöke Orbán Balázs, a Miniszterelnökség politikai államtitkára. Akkori megkeresésünkre az MCC azt válaszolta, hogy a Kommentár a gigantikus összeg „jelentős részét” egy budapesti Képzési Központra fordítja majd.

9, Alapjogokért Központ 2,8 milliárd forint

Az Alapjogokért Központ mögött a Szánthó Miklós vezette Jogállam és Igazság Nonprofit Kft. áll, amely rengeteg állami támogatást kapott az Orbán-kormánytól. Egy ideig a Miniszterelnöki Kabinetirodától, a 3-as pontban említett Batthyány Lajos Alapítvány közbeiktatásával öntötték bele a közpénzt, amiből szaunás székházat és hazafias kampányt is finanszíroztak. Az Alapjogokért Központ szervezte a budapesti CPAC-et, ami egyfajta fideszes kampányesemény volt nemzetközi szélsőjobboldaliaknak/kal, bő 1 milliárd forintból.

10, Mol – Új Európa Alapítvány 2,3 milliárd forint

A 2021-ben létrehozott KEKVA célja elvileg a sport, a kultúra, az egészségügy és a környezetvédelem támogatása. A kuratórium vezetésére Miklósa Erika operaénekest kérte fel a kormány mint alapító, és később a kuratóriumba bekerült Demeter Szilárd kormánybiztos, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója is. A 444 beszámolt róla korábban, hogy a több tízmilliárd forintnyi vagyonnal rendelkező alapítvány hogyan támogatott 11 milliárddal határon túli fociakadémiákat, és 27 milliárdért Munkácsy-festményeket készült venni, illetve 20-25 milliárdért közép-európai kortárs múzeum létrehozását tervezte, most pedig költségvetési csalás gyanúja miatt nyomoznak a szervezetnél.

Évekig kellett pereskedni az adatokért

A Transparency International (TI) 2023-ban kérte ki közadatigénylésben a Miniszterelnöki Kormányirodától a második Orbán-kormány 2010-es megalakulása után kelt összes 2000-es és 4000-es kormányhatározatot adja ki. A 2000-es határozatok nem nyilvánosak, vagyis bár nem számítanak minősített adatnak, mégsem kerülnek be a Magyar Közlönybe, ezért nem ismerhetőek meg. A 4000-es határozatokban elvileg kizárólag személyi döntésekről (kinevezések, leváltások) van szó.

A Miniszterelnöki Kabinetiroda megtagadta a TI adatigénylésének megválaszolását, de az kiderült a válaszából, hogy

összesen 3293 darab kormányhatározatról van szó.

Azokat viszont annyira titkolni akarták, hogy a legtöbbnek még a nevét sem árulták el, amiből következtetni lehetett volna a tartalmára. A TI ezután az adatigénylését 1500 kormányhatározatra leszűkítve pert indított, amelyet első- és másodfokon is megnyert. A jogerős ítélet értelmében az összes 4000-es kormányhatározatot (ez 538 darab), valamint jóformán valamennyi peresített 2000-es kormányhatározatot meg kellett volna kapniuk. A Kabinetiroda azonban felülvizsgálatot kért a Kúriától, ami végül megsemmisítette a korábbi ítéleteket, és új eljárást rendelt el.

A megismételt eljárásban a TI-nak minden egyes kiadni kért kormányhatározatról egyenként kellett volna igazolnia, hogy olyan közérdekű adatot tartalmaz, amit a szervezetnek joga van megismerni. Holott ugye ezeknek a kormányhatározatoknak a neve sem ismert, de a legtöbbnek még a létezése is titok. Emiatt a Transparency végül 42 darab, döntően KEKVA-k Közérdekű vagyonkezelő alapítványok), valamint civil szervezetek és egyházak támogatásáról rendelkező 2000-es kormányhatározatra szűkítette a keresetét.

A Miniszterelnöki Kabinetiroda azonban ezeket sem akarta kiadni, ezért a TI újra pert indított, amit ismét megnyert első- és másodfokon is. További időhúzásra, újabb Kúriához fordulásra pedig a Kabinetirodának már nem volt lehetősége, mert a Tisza április 12-i választási győzelmét követően megszűnt az egész Orbán-kormánnyal együtt. A keservesen kiperelt iratokat végül június 19-én kapta meg a Transparency International.

Erdélyi Katalin

A címlapkép Átlátszó-montázs: Áder János volt köztársasági elnök, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke a közmédia podcaststúdiójában 2026. június 29-én (fotó: MTI/Bruzák Noémi) és Lázár János várja a Fidesz kampánybuszát 2026. április 11-én (fotó: Lázár/Facebook)