közpénzégetés

Schmidt Mária alapítványa 2,2 milliárd forint közpénzből újíthat fel két budai villát, amiket ajándékba kapott az államtól

A Schmidt Mária által igazgatott Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány 2020-ban kapott ajándékba az államtól két ingatlant, melyek közül az egyikben a székháza működik. A közbeszerzési értesítőben szúrtuk ki, hogy a székházvillát éppen felújítják, az alapítvány éves beszámolójában pedig megtaláltuk, hogy a renoválásra 1 milliárd forint közpénzt kaptak az államtól. A másik villa felújítása még nem kezdődött el, de arra majd 1,2 milliárd forint közpénzt költhetnek. Érdeklődésünkre az alapítvány elárulta, hogy a kissvábhegyi székházat 182 millió forintos, az istenhegyi ingatlant pedig 39 millió forintos áron tartották nyilván az ajándékozás pillanatában – ennyiért még egy üres telket sem kapni a környéken.

Fekete kordonok és egymásra pakolt kék konténerek mögött zajlik a Schmidt Mária-féle alapítvány székházépületének felújítása. Az elegáns villaépület a XII. kerület Kissvábhegy nevű városrészén, a Határőr út 35. szám alatt található. Exkluzív környék, a közvetlen szomszéd a Dán Királyság Nagykövetsége.

A Határőr úti ingatlan 1999-es megalapítása óta a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány (KKETTK) székhelye, melyet a szervezet bérelt alapítójától, az államtól. Az alapítvány igazgatója Schmidt Mária, a Fidesz egyik fő ideológusa. 2020-ban az állam nagylelkűen a KKETTK-nak ajándékozta a székhelyül szolgáló villát egy másik ingatlannal együtt, ami szintén a XII. kerületben, az Istenhegyi út 92. szám alatt található.

Az alapítvány elegáns budai környéken talált végleges otthonra (forrás: Google Earth)

Közpénzből újítják fel

Kinéztünk a Határőr úti helyszínre, ahol a háromszintes, klasszicizáló stílusban épült székházvilla jelenleg teljes körű felújításon esik át. Erre az ajándékozást előkészítő törvényjavaslat szerint nagy szükség van, ugyanis az állam (mint korábbi tulajdonos) az elmúlt húsz évben nem költött állagmegóvásra.

A kerítésen lógó tábla szerint egy éve kezdték el a munkát, és a befejezést 2022 második negyedévére tervezték. A belső állapotokat nem látni, de az udvaron lévő munkások, az állványzat, a földet egyengető markológép és a talicskák arról tanúskodnak, hogy még nincsenek kész az impozáns épület felújításával.

Az épület felújítása még nem fejeződött be (fotó: Átlátszó)

A csúszás drágulást is jelent. A közbeszerzési értesítőben bukkantunk rá, hogy az épület kivitelezési költsége idén októberben közel 30 százalékkal emelkedett: az eredeti nettó 577,5 millióról nettó 743 millióra. Az alapítvány 2021-es beszámolója szerint a székházvilla felújítására 1 milliárd forintot kaptak az államtól.

A munkával egy Fidesz-közeli oligarcha cége gyarapodik, a kivitelező Market Zrt. ugyanis a miniszterelnök barátjaként ismert Garancsi István érdekeltségébe tartozik. Az októberi szerződésmódosításra a közbeszerzési dokumentumok szerint egyrészt azért volt szükség, mert az alapítványnak bővültek az igényei, másrészt előre nem látható körülmények adódtak. Az épületet 2023 január végére tervezik befejezni.

Az épület a felújítás előtt (forrás: habsburg.org.hu)

Ajándékba kapták az államtól

A Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítványt 1999-ben az első Orbán-kormány azzal a céllal hívta életre, hogy a „példátlan szörnyűségekkel terhes huszadik századi kommunista diktatúrák kelet-közép-európai abroncsainak lehullásával” bemutassa közös múltunkat és segítsen a szembenézésben. Az alapítványt vezető Schmidt Mária jó kapcsolatot ápol Orbán Viktorral, gyakorlatilag kicsinálta a Figyelőt, és nem csak a történészkedéshez ért, hanem az ingatlanpiacon is otthonosan mozog. 2020-ban 35,1 milliárdra becsült vagyonával a 42. leggazdagabb magyarnak számított. Az egyik legjelentősebb érdekeltsége a férjétől örökölt BIF Nyrt., amit az állam is megsegített.

Kíváncsiak voltunk, hogy mennyit érhetnek a közvagyonból kivezetett épületek. Megkérdeztük az alapítványt, hogy mekkora értéken tartották nyilván az ajándékozás pillanatában a székhelyet. A válaszuk szerint ez az összeg csupán nettó 182 millió forint volt.

Ez azt jelenti, hogy az ingatlan értéke a piaci trendekkel ellentétben 20 év alatt sokat csökkent. A Népszava ugyanis 2003-ban írt arról, hogy a kormányváltás előtt,

2002-ben vette meg az első Orbán-kormány a Határőr úton található ingatlant 273,5 millió forintért.

A villaépület 1935-ben épült, területe 1 600 négyzetméter, amiből az épület nettó szintterülete közel 400 négyzetméter.

forrás: Népszava 2003. március 26. / Arcanum

Exkluzív tárgyalóval bővül a székház

A közbeszerzési értesítő szerint a Határ őr úti épület bővítése építési engedély köteles. Az alagsori szint bővítményeként, „a földszinti teraszterület bővítésével, az alatt egy újabb exkluzív tárgyaló területet kell kialakítani a középső traktus szélességében”.

Egy új, exkluzív tárgyalót terveztek az épülethez, a hátsó kert felől  (forrás: ÉTDR)

Az ingatlan helyi védelem alatt áll. Az ÉTDR-ben található dokumentumok alapján 2022 májusában az építésügyi hatósági engedély iránti kérelmet visszautasította a kormányhivatal, később megkapták az engedélyt. Levélben érdeklődtünk, hogy az engedélyt elsőre miért nem kapták meg, de választ erre a kérdésünkre nem kaptunk az alapítványtól.

929 millió forintért építették újjá a budai villát, amit Áder János kapott használatra | atlatszo.hu

A „kiváltságos” státuszt egy 2020 utolsó napjaiban hozott kormányrendelet-módosítás tette lehetővé annak érdekében, hogy megkönnyítsék vele a beruházás előkészítését és kivitelezését, valamint hogy sajátos – a helyi építési rendeleteknél megengedőbb – beépítési szabályokat alkalmazhassanak az ingatlan újjáépítése során.

Az istenhegyi felújításra 1,2 milliárdot kaptak

Az államtól kapott másik ajándék épület szintén a XII. kerületben, de már az Istenhegy városrészen található. Ez az a rész, ahol az igazán gazdagok élnek. Az alapítvány lapunknak elmondta, hogy az Istenhegyi út 92. szám alatti villát majd szintén felújítják.

Az istenhegyi villa 2020-ban (fotó: Lukácsi Attila/Facebook)

A KKETTK éves beszámolójában szerepel, hogy a villa felújítására 1,2 milliárd forintot kaptak a kormánytól. Az épületben további Schmidt-féle intézetek találnak végre otthonra: ez lesz a közalapítvány két tudományos munkaszervezetének, a múlt század történelmét kutató XX. Század Intézetnek, valamint a térségünk jelenét és jövőjét kutató XXI. Század Intézetnek a székháza. Utóbbi jelenleg bérelt ingatlanban tevékenykedik a székháztól nem messze, a Határőr út 36. szám alatt.

forrás: az alapítvány 2021-es éves beszámolója

Raktárnak használják, de begombásodott

Az alapítvány 2020-as beszámolójából kiderül, hogy az Istenhegyi út 92. szám alatti ingatlanban csak raktároznak. Mint írják, a villaépület állapota a rendszeres használat hiánya miatt erőteljesen leromlott, belső felületei begombásodtak. Az interneten található 2020-as fotók szerint az épület elég lerobbant állapotban van.

Az istenhegyi villa 2020-ban (fotó: Lukácsi Attila/Facebook)

A Népszava fentebb idézett korabeli cikkéből az is kiderül, hogy az istenhegyi ingatlant a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő elődje, a Kincstári Vagyoni Igazgatóság (KVI) 2001-ben az alapítvány vagyonkezelésébe adta 15 évre. Az alapítványnak nem kellett vagyonkezelési díjat fizetnie, de vállalta, hogy öt év alatt 150 millió forintot beruház az ingatlanba, ezzel gyarapítva a kincstári vagyont.

A vagyonkezelési szerződés akkoriban az ingatlan értékét forgalmi adóval együtt 96 millió forintban határozta meg.

A Népszava cikke megjegyzi érdekességként, hogy az ingatlan eredeti tulajdonosa a Belügyminisztérium volt, és a tárca 2001. augusztus 9-én térítésmentesen adta át a vagyonkezelő jogát a  KVI-nek. Négy nappal később pedig a KVI már meg is kötötte a vagyonkezelői szerződést Schmidt Mária alapítványával.

40 millióért még üres telket sem kapni a környéken

Az alapítvány lapunknak elmondta, hogy az ajándékozáskor nettó 38,68 millió forintos értéken tartották nyilván az istenhegyi ingatlant, melynek területe 3 868 négyzetméter. Ez 10 (tíz) ezer forintos négyzetméterárat jelent.

Körbenéztünk a környék ingatlanhirdetései között: az istenhegyi telkeknél sorra városra néző panorámáról írnak, és a négyzetméterárak 140 ezer – 390 ezer forint között mozognak.

A következő üres telekhirdetéseket találtuk:

  • 990 négyzetméter 380 millióért,
  • 988 négyzetméter 370 millióért,
  • 2204 négyzetméter 310 millióért.

Találtunk egy lerobbant villát is Istenhegyen: a 2 300 négyzetméteres telken egy 450 négyzetméteres felújítandó épület áll. Az ingatlan 1930-ban épült, helyi védettség alatt áll, és teljes körű felújítás igényel. Ennek ára 770 millió forint, ami közel 335 ezer forintos négyzetméterárat jelent.

Az alapítvány tulajdonába került istenhegyi épület nem műemlék, az önkormányzat úgynevezett elővédelem alá vette. A ház története számos érdekességet rejt. Itt lakott Zsindely Ferenc kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter, valamint felesége, Tüdős Klára. A II. világháborúban számos üldözöttnek nyújtottak itt menedéket, a Válasz Online cikke szerint Zsindelyék az épületben bújtatták Dobrev Klára nagyanyját is. Az épületről az Arcanumban fellelhető Magyar Rendőr 1985-ös számában gyerekparadicsomként írnak. Az ingatlant 1985-ben újították fel, ami „házi” kivitelezésben zajlott: a belügyminisztérium dolgozói közel 4 ezer óra társadalmi munkát teljesítettek. A lapban azt írják, hogy a villa teraszáról kibomlik „a főváros megkapó panorámája”.   

Istenhegyi út 92., Zsindely Ferenc miniszter villája és kertje (forrás: Fortepan / Ormos Imre Alapítvány)

Özönlik a közpénz az alapítványba

A Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány a Terror Háza Múzeumot, a XX. Század Intézetet, a XXI. Század Intézetet, a Habsburg Történeti Intézetet, a Kommunizmus Kutató Intézetet, valamint a Kertész Imre Intézetet működteti. Az alapítvány már korábban is jelentős intézményi vagyonnal gazdagodott. 2011-ben kapta meg a parlamenti szavazással megszüntetett Habsburg Történeti Intézet összes vagyonát, 2019-ben pedig hozzá került a Kertész Imre Intézet és vele a Nobel-díjas író hagyatéka. 2017-ben a fővárosi vagyonkezelőtől vette meg a KKETTK a több mint ezer négyzetméteres Benczúr utcai villát nettó 600 millió forintért. Az épületet, ami a Kertész Imre Intézet székháza, szintén a Market újította fel 1,6 milliárd forintért.

Az alapítvány főigazgatója, Schmidt Mária kormánybiztosként vezényelte le az ’56-os emlékévet, amire 14,5 milliárdot kapott a kormánytól, de ő irányította a Trianon-emlékévet, valamint a rendszerváltásra emlékező állami programsorozatot is. A szerződésekből Fidesz-közeli cégek gazdagodtak, az üzenetek pedig a párt üzeneteit szajkózták.

Schmidt Máriáék váratlanul közzétették az ’56-os emlékév szerződéseit | atlatszo.hu

Az 1956-os emlékév lebonyolítására 14,5 milliárd forintot kapott a Terror házát is üzemeltető Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány (KKETTK), de azt eddig nem voltak hajlandók kiadni, hogy mire költötték a pénzt. Schmidt Mária, a KKETTK vezetője azt mondta, hogy a közérdekű adatok nyilvánosságra kerülése “indokolatlanul zavarná az emlékév méltó lebonyolítását”.

A KKETTK egy ideig sima alapítvány volt, majd 2021 májusában, az egyetemi alapítványok bejegyzésének idején egyike lett a hírhedt közérdekű vagyonkezelőknek. A szélesebb magyar közvélemény 2021 tavaszán ismerhette meg a „közfeladatot ellátó vagyonkezelő alapítvány” (KEKVA) fogalmát. A KEKVA-k korábban az állam által gyakorolt funkciókat és állami intézményeket kaptak meg rengeteg közpénz és (ex)állami ingatlan kíséretében.

Rejtett privatizáció: az elmúlt évben több ezermilliárdos vagyon került az államtól a kormánypárt által uralt alapítványokhoz | atlatszo.hu

A folyamatot többen nevezik a privatizáció egy formájának, ami nagyságrendileg csak a rendszerváltást követő magánosításhoz mérhető – ezt igazán az Orbán-kormány sem cáfolta, hiszen az általuk benyújtott és április 27-én elfogadott törvény bevezetőjében is célként szerepel, hogy ezek az alapítványok „a mindenkori kormányzattól” függetlenek legyenek.

Ahogy azt már korábban megírtuk, az Államkincstár teljesítésről szóló adatai szerint a KKETTK és a hozzá tartozó Kertész Imre Intézet támogatására több mint 9 milliárd forintot fordítottak a költségvetésből 2020-ban, közvetlenül azelőtt, hogy KEKVA lett volna belőle.

Arról egyelőre nem állnak rendelkezésre adatok, hogy vagyonkezelőként mennyi közpénzt kapott a Schmidt Mária nevével fémjelzett alapítvány. A két budai villa és a felújításukra adott összesen 2,2 milliárd forint azonban jelentős érték, amit a Fidesz-kormány nekik ajándékozott az állami vagyonból.

Térképen és videón a fideszes alapítványokhoz privatizált ingatlanvagyon | atlatszo.hu

A járvány leple alatt ezermilliárdos nagyságrendű értékű állami vagyon került át ingyenesen a kormánypárthoz kötődő alapítványokhoz. Az átadások egyik legnagyobb nyertese Demeter Szilárd kulturális kormánybiztos lett. A K-Monitor és az Átlátszó közös projektje: térképen és videón mutatjuk be a privatizált ingatlanokat.

Zsilák Szilvia

Címlapkép: Schmidt Mária és az alapítványa által megkapott ingatlanok (montázs: Balogh Dénes) A cikk elkészítéséhez az archív anyagokat az Arcanum adatbázisa szolgáltatta.

Megosztás