Két új tehénistálló épül a mezőhegyesi Ménesbirtokon 3,3 milliárd forintért

Miközben rengeteg beruházást elhalasztott a kormány, a Lázár János által vezetett Jövő Nemzedék Földje Alapítványnak ajándékozott tangazdaság tovább fejlődik. Most épp két új istállót építenek vemhes tehenek és növendék állatok részére nettó 3,3 milliárd forintért. Lesz napelem-rendszer és silófermentáló, sőt, még vízágyakkal is kényeztetik a teheneket. A beruházás 1,2 milliárd forint EU-s támogatást kapott, amit a Ménesbirtok még állami cégként nyert el.

A kormány a többi „közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványhoz” (KEKVA) hasonlóan 2021-ben hozta létre a Jövő Nemzedék Földje Alapítványt is, melynek kuratóriumi elnöke Lázár János lett. A szervezet megkapta ajándékba az állami tulajdonú Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt.-t, amit Lázár már évek óta igazgat(ott). A közpénz pedig azóta is dől a mintagazdaságba, ahol egymást érik a milliárdos fejlesztések.

Kollégium 1,3 milliárd forintért, sportcsarnok 3,3 milliárdért, kocsiszín és versenyistálló 1 milliárdért: csak néhány az utóbbi évek fejlesztéseiből, amelyek a Nemzeti Ménesbirtok Zrt. mezőhegyesi telephelyén valósultak meg. 2020 őszén kezdték használni a tangazdaságban a 2,6 milliárd forintból megvalósított csúcsmodern, robotizált tehenészetet, most pedig ismét a szarvasmarhák örülhetnek: új épületeket kapnak az állatok.

A Ménesbirtok 2023. január elején írt ki közbeszerzést a területén fekvő 81-es majorban építendő istállók kivitelezésére. Április végén pedig elkezdték keresni a beruházás mérnöki és műszaki ellenőri feladatainak ellátására is a megfelelő jelentkezőt.

 

A két tender eredménye néhány napja jelent meg a Közbeszerzési Értesítőben: a mérnöki feladatokat négy pályázó közül az MHV-Cosinus Mérnöki Kft. fogja elvégezni közel 38 millió forintért, az eredetileg 2,9 milliárd forintosra becsült kivitelezést pedig hat jelentkező közül nettó

3,3 milliárd forintos ajánlattal az A-Mezőgép Kft. nyerte el.

A Mórahalomra bejegyzett cég tulajdonosa Márkus György, ügyvezetője pedig Gubacsi Szilárd. A mezőhegyesi megbízás rendesen megdobja majd a vállalkozás mérlegét, hiszen az elmúlt négy évben összesen nem volt 3,3 milliárd forint forgalma. A kft. nettó árbevétele ugyanis 2019-ben és 2020-ban 1 és 1,1 milliárd forint volt, 2021-ben viszont már csak 475 millió, tavaly pedig mindössze 352 millió forint.

A cégiratok szerint fő tevékenységi körként útépítéssel foglalkozó cégnek a tenderleírás szerint Mezőhegyesen először el kell bontania hat darab istállót a körülöttük lévő utakkal, jászlakkal, karámterekkel, majd két vadonatúj épületet felhúzni a szarvasmarhák részére.

Az egyik egy 150 férőhelyes istálló lesz a 8-15 hónapos növendék állatok csoportos elhelyezésére közel bruttó 2500 négyzetméter alapterületen, a másik pedig a 15-24 hónapos vemhes üszők boxos elhelyezésére szolgáló, 400 férőhelyes létesítmény bruttó 3 715 négyzetméter alapterületen. A második istálló tetején 50 kWp teljesítményű napelem-rendszer kerül elhelyezésre, továbbá épül szalmatároló, esőbeálló, dög-, trágya- és tüzivíztároló, valamint silófermentáló is – utóbbival a takarmány erjedését szabályozzák.

A Ménesbirtok EU-s pénzből fejlődik

A közbeszerzési dokumentumokban az is szerepel, hogy a beruházást részben a VP2-4.1.1-20 számú európai uniós pályázatból fedezik. Az állattartó telepek fejlesztésére kiírt pályázaton a Nemzeti Ménesbirtok Zrt. közel 1,2 milliárd forintot nyert el. A tangazdaság honlapján tervezett befejezési dátumként 2024 harmadik negyedéve szerepel, vagyis jövő őszre készülhet el a két új tehénistálló.

„A fejlesztés célja, hogy az üszők a XXI. századot képviselő módon legyenek elhelyezve az állatjóléti feltételeket a legmagasabb szinten figyelembe véve. A beruházás biztosítani tudja a különböző korcsoportok legmodernebb elhelyezését. Biztosítani tudjuk a tömegtakarmány elhelyezését legalább egy évi időtartamra, a minőség megőrzése mellett. A trágyarendszer emberi beavatkozás nélküli üzemelhet a telepen. A fejlesztés hatására 1000 növendék egyed válik elhelyezhetővé. 4000 tonna tömegtakarmány elhelyezése valósul meg. (…) A vemhes üszők istállójában vízágyon fekszenek az üszők, hiszen a későbbi tejtermelő istállóban is ez a technológia található, hamarabb megszokják az állatok” – írják a projektről.

 

A cég ekkor még nem a Lázár János-féle alapítvány, hanem a Magyar Állam tulajdonában volt – ez szerepel a honlapjukon olvasható projektleírásban is.

„A beruházás technológiája innovatív az üszőnevelésben Magyarországon. A tejelő telepeken már alkalmazzák ezeket hazánkban, de a növendékek esetében még nem elterjedt ez a színvonalú tartás technológia. Az üszőnevelés a beruházással megkapja azt a figyelmet és szükséges fontosságot, amely biztosítja a tejtermelés hatékonyságát és gazdaságosságának javítását. A telep bemutató beruházásként is szerepel az állami tulajdonú cégben, így marketing értékkel bír, a magyarországi tehenészetek számára. Emellett biztosítja az információhoz jutást és tapasztalat szerzést minden egyes érdeklődőnek, segítve a későbbi beruházásaik döntés előkészítését” – áll a Ménesbirtok honlapján.

Az európai uniós támogatásokat összegző kormányzati honlap szerint a Nemzeti Ménesbirtok Zrt. a támogatási kérelmet 2020 novemberében nyújtotta be. A két új istálló építésének költségét akkor még „csak” 2,5 milliárd forintra becsülték, és ehhez kértek 50 százalékos támogatást. 2021-ben a kormány ezt jóváhagyta, így kapott 1,2 milliárd forint EU-s pénzt a beruházás.

Az államtól Lázárig

Az egykor állami, majd a 2000-es évek elején privatizált Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. tulajdonrészét 2016-ban az állam 2,1 milliárd forintért vásárolta vissza, és az igazgatására kormánybiztosként Lázár Jánost jelölték ki. A visszavásárlás óta több tízmilliárd forintot fordított a kormány a birtokra: 2018-ig Lázár elmondása szerint 22 milliárd forintból szervezték át, és 2021-ben 9,5 milliárdos tőkeemelést kapott. A mezőhegyesi lovaskomplexum 2022-ben került a Jövő Nemzedék Földje Alapítvány kezébe, melynek kuratóriumi elnöke Lázár János lett.

A Jövő Nemzedék Földje Alapítvány egyike azoknak a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványoknak (KEKVA-k), amelyek több milliárd forintnyi vagyont kaptak a kormánytól, és fideszes politikusok irányításával működnek.

A 2022-es országgyűlési választás előtt az alapítvány 15 milliárd forint közpénzt kapott a kormánytól, a kezelésében lévő Nemzeti Ménesbirtok Zrt. pedig szépen gyarapítja a szervezet vagyonát. Az Mfor cikke szerint ugyanis a mezőhegyesi gazdaságot igazgató cég tavaly minden korábbinál magasabb, közel 10 milliárd forintos bevételt és majdnem 1 milliárd forint nyereséget termelt – ami most már nem az államkasszát, hanem a Lázár János vezette alapítványt gazdagítja.

Erdélyi Katalin

Címlapkép: Szarvasmarha-borjak a mezőhegyesi Ménesbirtokon 2023. június elején (fotó: Lázár János Facebook-oldala)