Egy úgynevezett kétezres, vagyis nem nyilvános (titkos) kormányhatározattal tette kötelezővé a kormány több száz állami szervnél az EKEIDR iratkezelő rendszer használatát, amit Palkovics László ex-miniszter volt üzlettársának a cége, az SDA DMS Zrt. fejlesztett ki. A licencet ingyen kapják meg az érintett intézmények, csakhogy a rendszer bevezetésével és fenntartásával járó minden egyéb költséget saját forrásból kell fedezniük. Ez több tíz, de akár százmillió forintot meghaladó összeg is lehet intézményenként. Kétrészes cikkünkben bemutatjuk, hogyan lavírozta magát az állam egy előnytelen, főként csak a fejlesztő cégnek hasznot hozó helyzetbe.
„Ebben az évben az állami szektorban kötelező jelleggel szoftvervásárlásra köteleznek különböző állami társaságokat. Kórházakat, erdészeteket, nonprofit szervezeteket stb. Bár ezek az intézmények már rendelkeznek auditált dokumentumkezelő rendszerrel, ez sajnos nem számít” – ezzel a felütéssel kapott levelet még tavaly Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő. A levélíró ezután meg is nevezte, hogy pontosan miről van szó: az EKEIDR, vagy más néven Poszeidon iratkezelő rendszer bevezetéséről.
A levélíró szerint először 2021-ben tájékoztatták őket arról, hogy a kormány fokozatosan minden állami költségvetési szervre kiterjeszti az egységes iratkezelő rendszer használatát. Igazán komolyra azonban csak idén fordult a helyzet, az EKEIDR-t ugyanis 2024 végéig mindenhol el kell kezdeni használni. Ám itt jön a csavar: ugyan a szoftver licencét ingyen kapják meg az intézmények, minden más költséget nekik kell állniuk. Ez pedig a levélíró szerint több tízmillió forintot jelent, de akár a százmillió forintot is elérheti.
A leírás szerint a Poszeidon EKEIDR Irat- és Dokumentumkezelő Rendszer „egy teljes körű iktatási rendszer, mely végigkíséri az iratokat a beérkezéstől vagy a keletkezéstől kezdve az irattárazáson és postázáson át a selejtezésig, legyenek azok elektronikus – e-mail, fax, fájlban tárolt – és/vagy papír alapú dokumentumok. A rendszer támogatja az összes, iratokkal kapcsolatos munkafolyamatot és a meglévő irattári anyag gyors és tömeges, kötegelt szkennelését – ezzel lehetőséget biztosítva a modern, papírmentes ügyiratkezelésre való áttérésre –, és megvalósítja az ehhez szükséges elektronikus archiválást a jogszabályban előírt módon.”
A Poszeidon EKEIDR Irat- és Dokumentumkezelő Rendszer honlapja
A szoftvert már jó ideje több helyen is használják a közszférában, így többek között a MÁV-nál és a Nemzeti Vagyonkezelőnél, de a fővárosi és megyei kormányhivatalokban is. A kormány szerint a cél a közigazgatás belső működésének átláthatósága, az e-ügyintézés támogatása, ezáltal a hatékonyság növelése.
Bár a rendszer kiterjesztését már régóta tervezik, arról nem szólt a fáma, hogy ennek egyes anyagi vonzatai az állami intézményeket terhelik majd. Márpedig úgy tűnik, ez a helyzet.
Egy tavaly szeptember 26-i online tájékoztató szerint „az EKEIDR licencek, amelyek örökös licencek, díjmentesen érhetők el a 2044/2023. Korm.határozatban megjelölt szervezetek számára. Ugyanakkor a rendszer bevezetéséhez kapcsolódó szolgáltatások, a bevezetés időtartama alatti terméktámogatás, valamint a bevezetést követően a verziókövetés, a gyártói support, illetőleg az egyéb fejlesztések már díjkötelesek.
Ezek költségét a szervezeteknek kell finanszírozniuk.”
Ha valamelyik intézményben esetleg nem áll rendelkezésre ehhez forrás, az úgy „orvosolható”, hogy feltételes beszerzési eljárást lefolytatnak le, illetve több ütemben, több lépcsőben valósítják meg a bevezetést. Addig pedig elő lehet/kell teremteniük a szükséges összegeket.
Részlet a 2023. szeptember 26-i online tájékoztatóból
Az, hogy valahol már van bevált, jól működő iratkezelő rendszer, nem lehet kifogás, ugyanis: „a 2044/2023. Korm.határozat alapján a 301/2018. (XII.27.) Korm.rendelet 1. § (2) bekezdés a)-d) pontjába tartozó szervezetek számára az EKEIDR rendszer bevezetése kötelező. Kivételi körbe a Robotzsaru, illetve a Mercurius elektronikus iratkezelő rendszert használó szervezetek, továbbá a 2044/2023. Kormányhatározat 1. számú mellékletében felsorolt szervezetek tartoznak.”
A korábbi iktatószoftvereket csak addig – legkésőbb 2025. január 1-ig – lehet használni, amíg az EKEIDR nem élesedik.
Bár a tájékoztató szövegben többször is szerepel hivatkozási alapként a 2044/2023. Kormányhatározat, annak tartalma jelenleg nem nyilvános. Annyira nem, hogy amikor Hadházy Ákos kikérte azt a kormányhatározatot, amely alapján kötelezővé teszik az EKEIDR használatát, a Miniszterelnökség válaszában meg sem nevezte azt. Csupán egy korábbi, a kormányhivatalokra vonatkozó határozatot említettek benne.
Egy kormányhatározat lehet:
1. nyilvános, a Magyar Közlönyben elérhető (egyes számmal kezdődő),
2. nem titkos, de nem is kötelezően közzéteendő (kettes számmal kezdődő),
3. minősített adatot tartalmazó, titkos (hármas számmal kezdődő),
4. és nem titkos, de szintén nem nyilvános (négyes számmal kezdődő).
Vagyis az említett 2044/2023. Kormányhatározat elvileg nem titkos, de nem is kötelező közzétenni – így aztán nem is tették. Az abban szereplő döntés emiatt csak az érintettek szűk köréhez jutott el.
Hadházy Ákos nemrég személyes betekintést kért a kétezres határozatokba, de azt a választ kapta dr. Janó Márk közigazgatási államtitkártól, hogy „a kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 182/2022 (V.24.) Korm. rendelet a megjelölt kormányhatározatokkal kapcsolatos feladat- és hatáskört a Miniszterelnökséghez nem telepít”, ezért nem áll módjában teljesíteni a képviselő kérését.
Ocsmány cinizmusal tagadta meg a kormány, hogy az úgynevezett ”kétezres” határozataikba belenézzek. Ezek a jogszabályok…
Posted by Hadházy Ákos on Wednesday, 6 December 2023
Hadházy Ákos Facebook-posztja a levélváltásról
Megkerestük mi is a Miniszterelnökséget és a Miniszterelnöki Kabinetirodát, hogy megtudjuk, valóban a 2044/2023. Korm.határozat rendelkezik-e az EKEIDR iratkezelő rendszer kötelező bevezetéséről, és ha igen:
Cikkünk megjelenéséig (több mint két hónap alatt) a Miniszterelnökség és a Miniszterelnöki Kabinetiroda sem válaszolt a kérdéseinkre.
Nem igazán érthető, hogy egy iratkezelő szoftverrel kapcsolatban miért titkolózik annyira a kormány, de közelebb vihet a megoldáshoz, ha tudjuk, kinek a szoftveréről van szó. A Poszeidon EKEIDR Irat- és Dokumentumkezelő Rendszer fejlesztője ugyanis nem más, mint az évi 2-2,4 milliárd forint forgalmat bonyolító SDA DMS Zrt., amelynek tulajdonosa Fauszt Zoltán, Palkovics László ex-miniszter volt üzlettársa.
A cégről korábban már több alkalommal is írtunk. Az SDA DMS Zrt. tulajdonosa a NEXIUS Informatikai Zrt. (amelynek tulajdonosa Fauszt Zoltán) valamint az E-Storage Informatika Zrt. Utóbbi tulaja a NEXIUS Zrt. és az RC Invest Zrt. Utóbbiban Fauszt Zoltánon (továbbá Novák Klárán és Novák Lajoson) túl érdekelt még a Modern Oktatásért és Biztonságos Közlekedésért Alapítvány is.
Az RC Invest Zrt.-ben korábban tulajdonos volt Farkas Mihály zongorista is, aki 2015 novemberében hirtelen eltűnt, majd a Dunából került elő a holtteste. A HVG akkoriban arra is rámutatott, hogy bár Farkas papíron milliárdos cégbirodalmat birtokolt az SDA-csoportot tulajdonló RC Invest Zrt. többségi részvényeseként, szerény körülmények között élt és megélhetési gondokkal küzdött.
Szintén megírtuk, hogy Fauszt Zoltán 2000-től 2014-ig üzlettársa volt az Informin’ Informatikai Tanácsadó és Szolgáltató Kft.-ben Palkovics Lászlónak, akit akkor neveztek ki felsőoktatási államtitkárnak. Palkovics 2016-ban miniszter lett és 2022 novemberéig az is maradt. De Maga Fauszt Zoltán sem volt távol a kormánytól: Orbán Viktor miniszterelnök 2019 március elején nevezte ki a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács egyik tagjának, és ez a megbízatása 2020 végéig tartott.
Palkovics és Fauszt 14 évnyi üzleti kapcsolatát Hadházy Ákos tárta fel 2017-ben. És bár az ex-miniszter akkor az RTL-nek elismerte, hogy Fauszt Zoltán a barátja (sőt, a 444 cikke szerint az egyetem óta ismerik egymást), szerinte ennek semmi köze Fauszt cégeinek közpénzes megrendeléseihez.
Fauszt érdekeltségeihez mindenesetre azóta is ömlik a közpénz.
Az SDA-cégek 2008 és 2022 között összesen nettó 32,3 milliárd forint értékű közbeszerzésen győzedelmeskedtek önállóan. A cégbirodalom egyik aranytojást tojó tyúkja a KRÉTA. A szoftvert az SDA Informatika Zrt. fejlesztette le az államnak 2015-ben nettó 728 millió forintért, azóta pedig már minden közoktatási intézményben kötelező használni. A KRÉTA az elmúlt években több milliárdot hozott a konyhára Fausztéknak.
Felmerül a kérdés, hogy az EKEIDR ingyenes használatba adása miért éri meg az SDA-nak? Ezt leginkább az állam és a cég között kötött szerződésből tudhatnánk meg, ezért több helyről is megpróbáltuk beszerezni a dokumentumot.
Elsőként a korábban illetékesként feltüntetett Digitális Kormányzati Ügynökség Zrt.-től és a Miniszterelnöki Kabinetirodától kértük ki közadatigénylésben, de mindkét helyről az a válasz érkezett, hogy ők nem rendelkeznek az „adatigénylésében megjelölt szerződéssel”. Ezután elküldtük a kérdést a Miniszterelnökségnek is, ahonnan ugyanezt írták vissza. Végül megkerestük a Digitális Magyarország Ügynökséget (a NISZ Zrt. felügyeleti szervét) és az Igazságügyi Minisztériumot (IM) is. Előbbi azt állította, hogy „számára nem áll rendelkezésre a kért dokumentum”, míg utóbbi cikkünk megjelenéséig nem válaszolt.
Pedig a szerződés létezik, hiszen több intézmény is hivatkozik rá különböző tenderek kapcsán. Az egyik ilyen az SZTE egyik 2015-ös szerződése, amelyben az szerepel, hogy az állam 2010 után szerezhette meg a Poszeidon DMS licencjogát az EKOP-3.1.2. projekt keretében.
Részlet az SZTE egyik 2015-ös szerződéséből
Hogy az állam mennyit fizetett pontosan az SDA-nak a licencért – szerződés hiányában –, nem tudni. Ami viszont biztos, hogy az érintett állami intézmények (15 millió forintot meghaladó költségek esetén) közbeszerzéseken keresztül juthatnak hozzá a rendszer bevezetéséhez szükséges „ellátási csomaghoz”. Erre a Digitális Kormányzati Ügynökség Zrt. ki is írt egy gigatendert, amelynek már a győztesei is megvannak. Az egyik nem más, mint maga az SDA DMS.
Cikkünk következő részében bemutatjuk, hogy mit lehet tudni a nyertes cégekről, milyen jelei vannak, hogy nem egymástól függetlenül indultak a tenderen, hány milliárdot költöttek eddig az állami szervek a szoftverre, és mi utal arra, hogy az egész üzlet végül csak az SDA DMS-nek hozhat hasznot.
Katus Eszter
A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta. Címlapkép: Átlátszó-montázs
Lengyel Tiborral, a Magyarországi Mentődolgozók Szövetségének elnökével beszélgettünk arról, hogy látják a mentősök az Országos Mentőszolgálat helyzetét.
Egy csokornyi összeesküvés-elmélet a legkülönfélébb témákban, és terjedésük bemutatása könnyed stílusban, egy kötetben.
21,8 milliárd euró, azaz mintegy 8300 milliárd forint van zárolva mindaddig, amíg a magyar kormány nem teljesíti az EU-s követelményeket.
A hazai és az európai jogszabályokkal ellentétesen kaphatta meg a környezethasználati engedélyt a gödi akkumulátorgyár, állítja egy gödi civil szervezet.
